SG.hu

Globális hiány van homokból

Homokot vinni a sivatagba olyan, mint vizet önteni az óceánba: értelmetlen – gondolhatnánk. Pedig az Egyesült Arab Emirátusok – egy jórészt sivatagos ország – éppen ezt teszi mint a világ egyik legfontosabb homokimportőre. Hiába van tele ugyanis a sivatag homokkal, az nem alkalmas építkezésre.

A megfelelő homok lassan globális hiánycikké válik, a fogyatkozó kínálat és a növekvő kereslet pedig fenntarthatatlan és ökológiai katasztrófával fenyegető, önsorsrontó praktikákra sarkallja a világ megannyi országát. Sokan hasonlítják manapság a homokot a kőolajhoz – mégpedig joggal. A két nyersanyag ugyanis sok tulajdonságában hasonlít egymáshoz, és ezek sajnos mind kedvezőtlenek ránk, illetve bolygónkra nézve. Mindkettő létrejöttéhez geológiai léptékben is rengeteg idő szükséges, és egyiket sem tudjuk mesterséges eszközökkel megújítani, használat után visszaalakítani eredeti formájába (bár az újrahasznosítás lehetséges) – olvasható a New Scientistben.

De a hasonlóságok itt még nem érnek véget. Mindkettő kitermelése súlyos környezeti ártalmakkal jár, és mindkettő készletei kifogyóban vannak, pedig jelen tudásunk szerint a homok és a kőolaj is elengedhetetlenül szükséges megannyi iparág fennmaradásához. Természetesen ezek homokéhsége eltörpül az építőipar mellett, hiszen a világ homokkitermelésének hetven százaléka a beton előállítására megy el. (Itt felkaphatják olvasóink a fejüket, mondván, a betonban nem homok, hanem sóder van. Ugyanakkor a két nyersanyag alapvetően azonos, azzal a különbséggel, hogy a sóderben a 0,06–2 milliméteres szemcsemérettel definiált homokfrakció mellett nagyobb kavicsok is vannak.)


Első hallásra az elfogyó homokról szóló hírek szöges ellentétben állnak azzal, hogy más hírek viszont évtizedek óta az elsivatagosodás veszélyeire figyelmeztetnek. A sivatagok terjedésével nemhogy fogyna, hanem éppen gyarapodik a világ homokállománya. Hogy is van ez? "A betonkészítés szempontjából elsőrendű fontosságú a homok felületi érdessége és szemcsemérete. A sivatagi homok ehhez túl apró szemű, sima felületű, és sok esetben nemkívánatos ásványi szennyeződéseket tartalmaz. Emellett az agyagtartalmú homokok ugyancsak alkalmatlanok a betongyártásra, mert a szemcsék felületén lévő agyag rontja a cementkötés minőségét" – mondta Török Ákos egyetemi tanár, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Geotechnika és Mérnökgeológia Tanszékének vezetője, a Magyar Tudományos Akadémia Földtani Tudományos Bizottságának elnöke. "A sivatagi homok vas-oxidos bevonata ugyancsak hátrányos a betonkészítés szempontjából, hiszen hajlamossá teszi a korrózióra.”

Az építkezési szempontból legjobb homokot a tengerparton, folyómedrekben, illetve homokbányák mélyén találjuk. Ennek mennyisége azonban korántsem olyan határtalan, mint a sivatagok végeláthatatlan dűnéi. Pedig alig felmérhető, hogy milyen mennyiségben van rá szükségünk. Az emberiség évente 47–59 milliárd tonnányi kőzetet használ fel ipari célra, olvasható az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) számára a homokkrízisről készített jelentésben. Ebből 2010-ben a Journal of Industrial Ecology szaklapban publikált tanulmány szerint 11 milliárd tonnányi homokot és ugyanennyi kavicsot betongyártásra fordítottunk.

Csak a Dubaj partjai mentén épített mesterséges Pálmasziget létrehozásához 94 millió köbméter homokot szórtak a tengerbe (egy köbméter tömege nagyjából másfél tonna). Török Ákos és munkatársai a Londoni Geológiai Társaság kiadásában megjelent kötetben közölt tanulmányukban kimutatták, hogy a világszerte kitermelt kőzetek összértéke mintegy 886 milliárd dollárra tehető. Ez még viszonylag csekélynek tekinthető (tonnánként nagyjából 17 dollárnak felel meg), ugyanakkor a jövőben egészen biztosan drágulni fog a kőolajhoz hasonlóan.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Zoliz #11
    Azt mondod más kötőanyagot kell alkalmazni az aprószemcsés sivatagi homokhoz?
  • takysoft #10
    Hát azért azt érdemes átgondolni az okosoknak itt, hogy nagyon nem mindegy ám, hogy családi házat, vagy 10-20-200 emeletes épületeket építesz. A Burj Khalifa talapzata némileg masszívabb szerkezetet kíván, mint pistike családi háza, amin van jobb esetben még egy szint.

    "használhatóvá tenni a sivatagi homokot"
    "kifejleszteni a megfelelő kötőanyagot"

    Nyilván, akár 3D nyomtatni is lehet épületeket... itt egyáltalán nem erről van szó.
    Ez egyszerű piaci kérdés. Millió ilyen anyag ki van fejlesztve, és ezek előállításe kis mennyiségben is drága... az építkezéshez meg tonnányi kell. Ezt iparosítani még sokal drágább lenne.

    Szóval amíg a homok ára nem növekedik pofátlan mértékben, addig ez nem lesz hatékony.

    Amint az alternatíva ára lesz olcsóbb, vagy lesznek olyan tulajdonságai, amik miatt jobb lesz, mint a beton, akkor fog terjedni.

    Kérdés, hogy a környezetet mennyire nyírjuk ki addigra.

    Abban azért egyetértek, hogy nincs itt komoly ipari probléma.
    Drágulhat az építőipar valamelyest, de ennyi az egész. Megoldja a piac magának valahogy.
  • mizar1 #9
    'Csak a Dubaj partjai mentén épített mesterséges Pálmasziget létrehozásához 94 millió köbméter homokot szórtak a tengerbe' -De gondolom volt annyi eszük az arabusoknak, hogy leaglább ezt a sivatagból hordták oda.
  • gaszton421 #8
    Persze, használják is de csak aggregátumként, tehát kavicsméretűre darálják és ezt adják a cementhez és a HOMOKHOZ! tehát homokra itt is szükség van. Az hogy mibe kerülne homokméretű szemcsékre darálni a betont, (vagy bármely sziklát) arról inkább ne is beszéljunk. Jól hangzik hogy használhatóvá kell tenni a sivatagi homokot, aki kitalálja hogyan lehet mindezt olcsón és gazdaságosan, (drága megoldás szerintem most is van) az piszkosul meggazdagszik a licencdíjakon.
  • stremix #7
    Szetzuzott es ujra cementtel kevert beton hasznalhato lenne?
  • ugh #6
    +1
    Faszsag az egesz.

    Utoljára szerkesztette: ugh, 2018.05.04. 15:06:48
  • Meridian #5
    A megoldás: használhatóvá tenni a sivatagi homokot. Mindig mindenre van megoldás.
  • gaszton421 #4
    A megfelelő ktőanyag a cement , viszont a legkörnyezet szennyezőbb dolgok közé tartozik a cement gyártása. az építőipar CO2 kibocsátának nagy része a cement gyártásakor keletkezik.
  • gaszton421 #3
    Egy szó nincs arról hogy csak tengerparti homk a jó, äigazság szerint még rosszabb is, mert édesvízzel kell használat előtt kimosni belőle a sót, mert a sós homok nagyon gyorsan korodálja a vasbetonban használt vasazatot és nem túl tartós). Az hogy eddig itt nálunk nem volt probléma az annak köszönhető hogy folyóvizekkel bőven el van látva a Kárpát medence, és a korábbi rendszeres áradások során bőven rakott le ide künböző szemcseéretű homokot és kavicsot. A Dunától kb 5 kilométerre lakom és szinte bárhol a környéken elég 2-3-4 méterre lemenni az adekvát kavics és homokrétegekhez. viszont kevert sóderből sokkal több van mint megfelelő szemcseméretű homokból ezért a homok sokkal többe kerül (és folyamatosan drágul) mint a kavics, és bizony egyre nehezebb jó áron, jó minőségben beszerezni!
  • Fionn #2
    Lehet nem a homokot kéne szűkíteni, hogy csak a homok "A" jó építkezni, hanem kifejleszteni a megfelelő kötőanyagot, és máris nincs krízis.