Gyurkity Péter

Elérte a világűrt a Blue Origin

A nyolcadik teszt is sikeres volt, hamarosan jöhetnek az utasok.

Hosszabb ideje nem számoltunk be a Blue Origin első rakétájával kapcsolatos fejleményekről, ami többek között annak volt köszönhető, hogy a rivaldafényben ehelyett a SpaceX és 2 eltérő rakétája tündökölt, míg a New Shepard szép csendben készült az újabb tesztre. Most erre is sor került, mégpedig teljes sikerrel.

Jeff Bezos Twitter-bejegyzésben tudatta az érdeklődőkkel, hogy a sorrendben nyolcadik repülés sikeres volt, ennek során pedig elérték a világűrt, hiszen a kisebb, némileg egyszerűbb rakéta egészen 100 kilométeres magasságig emelkedett. Ezúttal is függőleges, vertikális útról volt szó, hiszen az elsődleges cél az űrturisták kiszolgálása, a visszatérés során pedig mind a rakéta, mind pedig az arról leváló, majd pedig ernyők segítségével ereszkedő kapszula is egy darabban vészelte át a újabb próbatételt. A mindössze 1 perces videón mi is visszanézhetjük a fontos eseményt, amelyet a tervek szerint hamarosan további fejlemények követnek majd.


A cég illetékesei ugyanis kijelentették, hogy amennyiben minden az elképzeléseknek megfelelően alakul, már az év vége előtt sor kerülhet az első utazásra, amelyen már az erre befizető magánszemélyek, vagyis űrturisták is részt vennének. Ennek során rövid időre érnék el a világűrt, hasonlóan ahhoz, amit eddig a rakétától láthattunk, majd pedig a kapszulában utazva térnének vissza a felszínre, remélhetőleg kellően felcsigázva ahhoz, további utakon vegyenek részt. Emellett pedig tudományos jellegű (célú) rakományt is szeretnének a kijelölt célpontokra eljuttatni, egyelőre azonban a fizetős utazásokon van a hangsúly.

A Blue Origin munkatársai eközben dolgoznak a New Glenn típuson is, amely már sokkal inkább összevethető lenne a SpaceX nagyobb fejlesztéseivel, ez azonban a legkorábban 2020 során debütálhat majd a nagyközönség előtt.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • ugh #13
    Ez az!
    Megy a visitas a globalis felmeleged miatt, de
    szennyezzuk meg a legkort feleslegesen par milliomos diszfasz miatt.
    Mindenfele telekomunikacios muholdak, urkutatasi eszkozok, egyebb muholdak kellenek, de ez full faszsag.
    Azt lehetne kerni, hogy ne jojjon vissza a sok gyokerrel ez a fos?
    Utoljára szerkesztette: ugh, 2018.05.11. 11:12:47
  • NEXUS6 #12
    STS
    Szerintem teljesen rosszul látod a szitut. A Space shuttle nem csak egy kicsit volt jobbnak hirdetve, mint a megelőző rendszerek biztonsági szempontból, hanem eredetileg 1/100 000 arányban adták meg a katasztrófával végződő indítások számát. A Challenger után felülvizsgálták és kb 1/75-re módosították, ezt az utolsó repülésekig olyan 1/500-ig javították. A visszatekintő elemzések szerint az első indítások kockázata 1/10-volt!
    A fenti 1/100 000 arány mondhatni az utasszállító repülők biztonsági szintje, ami azéért nyilvánvalóan nem teljesült, és az valódi katasztrófával végződő repülések mellett is volt 1-2 "near miss", amikor a szerencsén múlott az űrhajósok élete. Ez gyak behúzható a katasztrófák mellé. Utas km-re vetítve lehet hogy jó az STS, mert rögtön 7 embert tudott felvinni és elég sűrűn indítgatták. Azonban pl. a Szojúz rendszer ugyan 2 halálos áldozatot is követelő küldetést is tudhat magáénak nagyságrendileg ugyan annyi indításból, azonban évtizedek óta nem okozott halálos katasztrófát. Tehát az STS max ugyan ott van, mint a Szoyúz rendszer indításokra levetítve.

    Önvezérlő autók.
    Dettó ua. szitu. Svédországban pl. meghirdették a zéró halálos közúti baleset programot. Ez az elvárás mondhatni, szal nem egy kicsit akarják jobbra csinálni a jövő járműveit, hanem teljesen más biztonsági szintre hozni.
    Ebbe marhára nem férnek bele a Teslás, meg az Uberes halálos balesetek.
    Utoljára szerkesztette: NEXUS6, 2018.05.07. 17:56:46
  • gaszton421 #11
    Ha az a bizonyos légköri oxygént használó valami nemcak jobb tömegaránnyal hanem olcsóbban is repül akkor lehet beszélni erről. a helyzet az hogy csak a alsó légörben van akkora nyomás hogy egy rakétának elég, ezért csak szárnnyal rendelkező. az alasony légkörben az útjának nagyobb részét megtevő rendszer képes erre, ott viszont a szárnyak és futóm1vek plusz súlya rontja a hatékonyságát. Eddig még a Skylon az ami legígéretesebb de a magas fejlesztési költségek miatt nem tud olcsóbb kilogramonkénti költséget kínálni mint mondjuk a Falcon Heavy vagy a késöbbi még hatékonyabbra tervezett konvencionális de ujrahasznosított rakétás eszközök.

    A légkörben működtetett atomreaktorral hajtott rakétákról talán inkább ne is beszéljunk, azt talán jobb is hogy elfelejtették.
  • gaszton421 #10
    Sok minden okolható a Challenger katasztrófájért, (és persze ne feledkezzünk meg a Columbiáról sem). a challenger katasztrófája elkerülhető lett volna ha betartják a tervezett üzemeltetési és gyártási előírásokat, nem tették, ezletta vége! A Columbia esetében valóban elkerülhetö lett volna a katasztrófa ha az eredetitervek szerint az űrrepülőgép nem a tartály oldalára hanem a tetejére kerül, (voltak ilyen tervek), ez esetben a leváló szigetelésdarab nem okozhatott volna sérülést a szárnyakban. De térjunk vissza a sérüléshez. az a szigetelésdarab egy vízzel átitatott és megfagyott és emiatt sokkal nehezebb volt mint a sima szigetelés. Másrészt minden alkalommal a tartály oldalán a rögzítési pontok közelében került sor leválásra, mert ott az utólagos csatlakozó rögzítések miatt a homogén, felűletén zárt habtömegbe a vágásfelületeken keresztül bejuthatott a pára és megfagyhatott. Az eredeti tervek szerint az egész tartált befestették volna fehér vízzáró festékkel az elkészülte után, (az elsö két STS repülésnél így is volt, ritkán megtalálható felvételeken látható is) ettől később eltekintettek mert vagy 270 kiló volt a festék súlya. A Columbia elvesztése után megvizsgálták újra a festék használatát de kiderült hogy nem csökkenti érdemben a leszakadó darabok valószínűségét.
  • TokraFan #9
    Ez baromásg.
    Nem volt hibás konstrukció, olvass már utána, miért robbant fel a Challenger és miért adta meg magát a tömítés!
    A másik, az űrsikló nyitható raktere és robotkarja önmagában akkora előnyt jelentett a sima kaszuláshoz képest, hogy már itt élből megdől az állításod.
    Utoljára szerkesztette: TokraFan, 2018.05.05. 23:46:57
  • kvp #8
    Az ursiklok dragak voltak es a hibas konstrukcio miatt nem eleg biztonsagosak.

    Az igazi gondjuk viszont az volt, hogy nem nyujtottak eleg pluszt a sima raketakhoz kepest. Ha egy valodi urrepulo kepes lesz legkori oxigent hasznalva felszallni, akkor lesz ertelme a jobb toloero/onsuly aranyu kalyhacsoveket lecserelni.

    Viszont ha vegre lecserelnenk a kemiai hajtomuveket akkor onnantol barmi repul, sot a GE nyitott ciklusos nuklearis termikus/plazma hajtomuvehez tervezett urhajo lapos haromszog formaju lett volna VTOL kepessegekkel. (aztan megfurtak a sugarszennyezes miatt)
  • TokraFan #7
    "Nos, először is szeretnél-e egy olyan technológia áldozatává válni, amely épp azzal hirdeti magát, hogy sokkal biztonságosabb, mint az előd"

    Senki nem szeretne semminek az áldozata lenni, de már eleve egy értelmezési hibán alapul az érvelésed. Az, hogy valami biztonságosabb, természetesen nem jelenti azt, hogy 100% biztonságú! Nem ez utóbbit ígéri a szóban forgó tech sem, hanem csak annyit, hogy a jelenlegi megoldásoknál biztonságosabb! Ha az önvezető autókat nézzük, akkor pl. nem 100-an halnak meg az utakon naponta, hanem kevesebben, mondjuk 40-en! Az a 40 továbbra is meg fog halni, viszont 60 ember életét megmentettük, vagyis fejlődtünk és biztonságosabbá tettük a rendszert.

    Az STS két dolgot ígért és két dolgot nem valósított meg, az olcsó űrszállítást és a biztonságos űrszállítást.

    Az olcsó űrutazást valóban nem valósította meg, de a biztonság kapcsán már nem ilyen egyértelmű a helyzet. A hagyományos, kapszulás missziók során több halálos kimenetelű út volt, mint az STS-ekkel! A Spce Shuttle esetén a két nagy port kavart katasztrófa sem pusztán a technológia miatt következett be, hanem jelentős mértékben emberi mulasztás, illetve az állandó politikai nyomáskényszer miatt (lásd: Challenger indítása szétfagyott, jégcsapokkal teli állványról, csak hogy ne csússzanak a fellövéssel, holott tudtak róla, hogy a tömítés rosszul viseli az ilyen hideget).

    Nem beszélve arról, hogy az űrrepülő program által eszméletlen mennyiségű tapasztalatot szerzett a NASA, és erre épít ma szinte minden kereskedelmi szereplő (Blue Origin, Space-X srb.). Összességében -az anyagiakat leszámítva-, jelentős siker volt az űrrepülő program, különösen tudományos szempontból. Az STS nem egy iskolabusz volt, senki nem ígérte, hogy soha, semmilyen baleset nem fog bekövetkezni. Úttörő technológia volt, eszméletlen bonyolult és korát meghaladó megoldásokkal, melyek összességében jól vizsgáztak. Megint csak azt tudom mondani, hogy aki 100% biztonságot vár el bármitől, az nem képes reálisan gondolkodni és fogalma nincs a tudományos fejlődés sajátosságairól.
  • NEXUS6 #6
    Köszönöm a kiegészítést.
    A hsz-em bizonyos mértékben, politikai értelemben sarkított volt.Látszik, hogy az oroszok általában nagyon ügyesen játsszák ki a kártyáikat, varázsolnak a gyengeségükből is akár előnyt majd ártatlan szemmel néznek, hogy nahát, de hiszen ti is ezt csináljátok nem? :)
  • gaszton421 #5
    Ember nélkűli kísérletek már évek óta zajlanak és 2015-től már sikeresen, most a végleges verzió tesztelése zajlik és még valóban várható pár további teszt még ebben az évben de a 2-3 év nem valószínű.
  • gaszton421 #4
    Nagyjából egyetértek, egy apró korrekcióval. Részben az ISS és az Atlas orosz hajtóművei is egy másfajta mérlegelés eredményei. A Szovjetunió öszeomlása után a felduzzsztott orosz rakétaszektor egy halom remek eszközzel rendelkezett viszont a pénzhiány miatt még a fejlesztő mérnököket sm tudták kifizetni. Félő volt hogy kényszerűségből Észak-Koreai, Iráni, Iraki vagy egyéb atomfegyver és rakétatechnika iránt ácsingozó diktatúráknak ajánlják fel a szolgálataikat. Eredetileg megvették az RD-180 hajtóművet licencgyártásra de inkább az oroszoknál hagyták a gyártást hogy ne csődöljön be a hajtóművet gyátó orosz cég, (meg persze mert kiderült hogy az oroszok még így is olcsóbban gyártották). Az iSS első moduljait az oroszok készítették de az amerikaiak fizették ki, a későbbi ellátásban meg tudatosan támaszkodtak az orosz Szojuz/Progresz ellátó rendszerre hogy legyen elég munkájuk. Mostanra nemcsak a politikai feszültség miatt vált aktuálissá ezeknek a hajtóműveknek a leváltása hanem azért is mertaz oroszok érezve azt hogy nyeregben vannak léggé elszemtelenedtek, a kezdeti ár négyszeresére húzták fel az orosz Szojuz ülések árát. a hajtóművekét szintén bár nem ekkora arányban, pusztán gazdasági megfontolásból még mindig nem állnának neki a cserének, még éppen jobban megéri mint új saját hajtóművet fejleszteni. Szerencsére már elkezdték mert amúgy hosszú ideig tart amíg egy rakéta hajtómű a rajzasztalról eljut a sorozatgyártásig, (átlagosan 7 év)