Berta Sándor

Bemutatta első Linux operációs rendszerét a Microsoft

A redmondi konszern szoftvere a dolgok internetét tenné biztonságosabbá.

A San Franciscóban megrendezett RSA Konferencián bemutatott új szoftver neve Azure Sphere OS. Az elképzelések alapján a beágyazott operációs rendszer a Microsoft által tervezett rendszerchip segítségével képes biztosítani és növelni a dolgok internetéhez csatlakozó eszközök biztonságát. A chip dizájnját a társaság licencek nélkül elérhetővé teszi mindenki számára.

Az Azure Sphere OS-t kifejezetten nem otthoni használatra tervezték. A saját fejlesztésű System-on-Chip, amelyet a Microsoft Mikroprocesszor Egységnek (MCU) nevezett, több ARM-processzormagból áll. A fő egység egy ARM Cortex A-mag, amely az eszközök alkalmazáskódjait a beágyazott Azure Sphere OS segítségével hajtja végre. A Microsoft felhőkörnyezetéhez való hozzáférést két Cortex-M-mag biztosítja.

Az MCU része egy Cortex-M4F-mag is, ez rejti a Pluto biztonsági vezérlőt, amelyet egy tűzfal véd és amely biztonságos bootkörnyezetet kínál, valamint a WiFi-hardvert felügyeli. A Pluto egység és a Microsoft Cloud közötti kapcsolat titkosított. A Pluto feladata, hogy megakadályozza, hogy az adott készülék egy olyan manipulált firmware-t kaphasson, amelynek köszönhetően az eszközt később bűnözői célokra lehessen használni egy botnet részeként.

A Microsofttal közösen a MediaTek már piacra dobta az MT3620 típusú MCU-t és a nyártól elérhető lesz az első fejlesztői csomag is. A Microsoft Azure Sphere OS mögötti üzleti modell alapján a Mikroprocesszor Egység nem licencköteles, az óriáscég bevételeket az Azure Sphere OS által összefoglalt szolgáltatások értékesítéséből szerezne. A társaság vállalta, hogy - ha igény van rá, akkor - akár tíz éven át is biztosítja a szükséges firmware-ket.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • R1c0 #9
    5 korbácsütés a cikk címéért!!!!
  • kvp #8
    "A Linux Kernel az csak egy alap, amire lehet epitkezni. Es az MS epitkezik ra, ami nyilvan fejlesztessel es koltsegekkel jar hogy letrehozzak a cikkben leirt termeket."

    Csak eppen nem epitkeznek ra. Mindossze csinaltak egy nagyon megerositett hardvert ami nagyon biztonsagos modon kepes vedeni egy erosebb mikrovezerlon futo kodot. Mindezt sajat felho alapu kommunikacioval. Ugyanezt tudja jopar mas szoftver is, csak teljesen ingyen es szabvanyos arm mikrovezerlokon. (amiken van secureboot es trustzone azok erre a celra jok alap linux-al is)

    "Ha nem otthoni felhasználásra tervezik, akkor vajon hova? És mik azok az alkalmazások, amelyek ebben a környezetben futnak? Gyakorlati példa jó lenne."

    Microsoft felho alapu 'internet of things'technologiarol van szo. Alairt szoftverrel es azt futtato megerositett hardverrel, kb. mint amilyen az xbox-ok masolasvedelme is.
  • xyl #7
    A Xenix ugyan unix, de nem Linux. És arról még külön lehet vitatkozni, hogy unix, vagy unix-like.
  • NEXUS6 #6
    Ha nem otthoni felhasználásra tervezik, akkor vajon hova? És mik azok az alkalmazások, amelyek ebben a környezetben futnak? Gyakorlati példa jó lenne.
  • Sequoyah #5
    A Linux Kernel az csak egy alap, amire lehet epitkezni. Es az MS epitkezik ra, ami nyilvan fejlesztessel es koltsegekkel jar hogy letrehozzak a cikkben leirt termeket.

    Ez nem ugy tortenik ahogy Moricka hiszi, hogy letoltik a legfrissebb Ubuntut, feltelepitik egy PC-re, beteszik egy adatkozpontba es koran hazamennek... De ez meg a cikkbol is eleg jol lejon, nem tudom miert kell baromsagokat irnod. mintha el sem olvastad volna...
  • kvp #4
    Ha jol ertem a microsoft megprobalja eladni az ingyenes linux-ot, az olcson licenszelheto arm architekturat es a sajat fizetos felho szolgaltatasat mint innovativ technologiat, mindezt ugy, hogy az osszes felsorolt lehetoseg benne van az osszes android-ot futtato telefonban is. Az egyetlen kulonbseg, hogy a google es a hardver gyartok tobbnyire kikapcsolva hagyjak a biztonsagi funckiokat, hogy barki azt futtathasson meg nezhessen/halgathasson amit akar.
  • Fionn #3
    A cikk 226 szó, ebből 0 tér ki a címben foglaltakra.
  • zola2000 #2
    Elég klikkvadász cím lett
  • Skylake #1
    Nincs ebben semmi újdonság: https://en.wikipedia.org/wiki/Xenix