Gyurkity Péter
Elhunyt Stephen Hawking
A kutató 76 éves korában, otthonában távozott el.
A Cambridge-i Egyetem szóvivője adta hírül ma reggel, hogy Stephen Hawking, a popkultúrába behatoló, kiemelten népszerűvé vált kutató, 76 éves korában elhunyt. Az évtizedekkel ezelőtt tolószékbe kényszerült szakember rácáfolt az eredeti jóslatokra, és szép kort megélve fejezte be földi pályafutását.
Még tavaly írtunk arról, hogy Hawking komolyan aggódik az itteni élet, az emberiség további sorsát illetően. Valós lehetőségként említette meg, hogy atomháború, génmódosítással előállított vírus, vagy valamilyen más veszélyforrás miatt kihalhat az emberiség, ezért előtt-utóbb szükséges lesz az űrutazás, illetve a más égitesteken való megtelepedés. A szerdán közzétett hivatalos bejelentés szerint a professzor otthonában, békésen távozott, néhány órán belül pedig egyre-másra jelentek meg a különböző visszaemlékezések, valamint a hosszabb beszámolók a szakember életútjáról, munkájának fontosabb eredményeiről. Kiemelik, hogy az ALS (Amiotrófiás laterálszklerózis), a motoneuron-betegségek leggyakoribb fajtája miatt hosszú időn át tolószékben élő szakember mindvégig folytatta a munkát, amit ő maga úgy jellemzett, hogy a reményt soha nem szabad feladni.
Hawkingot még oxfordi tanulmányai után, a Cambridge-i évei alatt diagnosztizálták a betegséggel, akkor az orvosok 2-3 évet adtak neki. Ennek ellenére folytatta a munkát és összeházasodott első feleségével, aki évtizedeken keresztül kitartott mellette. A hetvenes évektől napjainkig komoly eredményeket ért el a fekete lyukak terén és az idő kutatásában, az utóbbi években pedig a „Mindenség elméletének” szentelte ideje nagy részét, hogy egyesítse a kvantum és a kozmológia fizikáját – kitartott azon álláspontja mellett, miszerint a teljes Univerzumot meg lehet érteni és le lehet írni bizonyos jól meghatározott törvények mentén. A NASA-nál tett 2007-es látogatása során próbálhatta ki személyesen a súlytalanságot, ami arra ösztökélte, hogy komolyabban foglalkozzon az űrutazás gondolatával és gyakorlatával.
A professzor nagy meglepetésre egyik ápolóját vette el a kilencvenes évek közepén, azonban 2006-ban elváltak. Többen megemlítették, hogy tolószékét megkérdőjelezhető módon, saját és mások biztonságára nem sok tekintettel irányította, emiatt ő is több sérülést szenvedett, humorát azonban mindvégig megőrizte, többször megemlítve, hogy a betegség előtti élete unalmas volt. 2015-től az orosz Jurij Milnerrel együtt dolgozott az idegen élet felfedezését célzó projekteken, ezen munkáját azonban már nem tudta kiteljesíteni, mint ahogy az Univerzumot a maga teljességében leíró elmélet kidolgozása is másra marad.
A Cambridge-i Egyetem szóvivője adta hírül ma reggel, hogy Stephen Hawking, a popkultúrába behatoló, kiemelten népszerűvé vált kutató, 76 éves korában elhunyt. Az évtizedekkel ezelőtt tolószékbe kényszerült szakember rácáfolt az eredeti jóslatokra, és szép kort megélve fejezte be földi pályafutását.
Még tavaly írtunk arról, hogy Hawking komolyan aggódik az itteni élet, az emberiség további sorsát illetően. Valós lehetőségként említette meg, hogy atomháború, génmódosítással előállított vírus, vagy valamilyen más veszélyforrás miatt kihalhat az emberiség, ezért előtt-utóbb szükséges lesz az űrutazás, illetve a más égitesteken való megtelepedés. A szerdán közzétett hivatalos bejelentés szerint a professzor otthonában, békésen távozott, néhány órán belül pedig egyre-másra jelentek meg a különböző visszaemlékezések, valamint a hosszabb beszámolók a szakember életútjáról, munkájának fontosabb eredményeiről. Kiemelik, hogy az ALS (Amiotrófiás laterálszklerózis), a motoneuron-betegségek leggyakoribb fajtája miatt hosszú időn át tolószékben élő szakember mindvégig folytatta a munkát, amit ő maga úgy jellemzett, hogy a reményt soha nem szabad feladni.
Hawkingot még oxfordi tanulmányai után, a Cambridge-i évei alatt diagnosztizálták a betegséggel, akkor az orvosok 2-3 évet adtak neki. Ennek ellenére folytatta a munkát és összeházasodott első feleségével, aki évtizedeken keresztül kitartott mellette. A hetvenes évektől napjainkig komoly eredményeket ért el a fekete lyukak terén és az idő kutatásában, az utóbbi években pedig a „Mindenség elméletének” szentelte ideje nagy részét, hogy egyesítse a kvantum és a kozmológia fizikáját – kitartott azon álláspontja mellett, miszerint a teljes Univerzumot meg lehet érteni és le lehet írni bizonyos jól meghatározott törvények mentén. A NASA-nál tett 2007-es látogatása során próbálhatta ki személyesen a súlytalanságot, ami arra ösztökélte, hogy komolyabban foglalkozzon az űrutazás gondolatával és gyakorlatával.
A professzor nagy meglepetésre egyik ápolóját vette el a kilencvenes évek közepén, azonban 2006-ban elváltak. Többen megemlítették, hogy tolószékét megkérdőjelezhető módon, saját és mások biztonságára nem sok tekintettel irányította, emiatt ő is több sérülést szenvedett, humorát azonban mindvégig megőrizte, többször megemlítve, hogy a betegség előtti élete unalmas volt. 2015-től az orosz Jurij Milnerrel együtt dolgozott az idegen élet felfedezését célzó projekteken, ezen munkáját azonban már nem tudta kiteljesíteni, mint ahogy az Univerzumot a maga teljességében leíró elmélet kidolgozása is másra marad.