Ötvös Tibor

A szabadság ötven árnyalata

Mindenki megnyugodhat, a nők ismét megkapják a maguk szoft-pornónak csúfolt celluloid-szemetet, a férfiak pedig beválthatják ezt a szívességet majd valami értelmes filmre is. De legalább vége, lezárult a Grey-trilógia!

Hogy tetszett A szabadság ötven árnyalata
  • Tetszett, jó film volt
  • Közepes lett
  • Nem tetszett
  • Nem láttam
Nagyon sokat gondolkodtam azon, hogy mennyire éri meg egy olyan filmről kritikát írni, melyről feltehetően mindenki előre eldöntötte (jobb esetben a könyvek, rosszabb esetben a korábbi filmek alapján), hogy megnézi vagy sem. De egyszerűen nem bírtam ki, mert bár láttam már pár rossz filmet, de azt hiszem, hogy A szabadság ötven árnyalata mindet alulmúlta. Egyszerűen nem is értem, hogyan fér össze a #metoo kampány és egy olyan film, melyben a pasi akkor élvez, ha "verheti" a nőt, egy közegben, egymás mellett.

De ez csak egy része az értetlenségemnek. A történet a másik, mely nem létezik. Adott Mr. és Mrs. Grey, akik költik a pénzt, majd szex, majd nyaralnak, majd szex, majd irány Aspen, ahol persze szex... aztán az utolsó 15 percben egy emberrablás és kis "akciónak" nevezett ostobaság és persze szex. Ennyi. És miközben néztem, azon töprengtem, hogy vajon miért kellett ezért egy harmadik filmet készíteni, mikor a másodikba is simán belefért volna ez a vonal. Persze nem vagyok naiv, a pénz a lényeg és a negatív kritikák és még a főszereplők látható undora egymás iránt sem tarthatja vissza a rajongókat, hogy tóduljanak a mozikba.



Ha már a szex szóba került, akkor simán bemásolhatnám azt, amit anno a második rész kapcsán írtam, hiszen ezek a részek nagyon mesterkéltek, a kémia nem működik a két szereplő között (egyszerre forgatták a két fejezetet, lehet ez az oka), a szado-mazo nincs jelen a filmben (megjegyzem, sosem volt, mert egy popsicsapkodás vagy bilincselés nem S/M - az valahol a láncon vezetésnél kezdődik) és láthatóan ennyi idő sem volt elég arra, hogy elhitessék: a két szerelmes ismeri egymást. Mert mikor 5 perccel a film kezdete után Anastasia meglepődik, hogy a férjének repülője van, illetve hogy nem akar gyereket... akkor felmerül a kérdés, hogy mégis mi a francról beszélgettek korábban?

És a legnagyobb bajom, hogy ezt a moziban ülő nők még el is hiszik. Elhiszik, hogy teljesen normális úgy férjhez menni, hogy nem ismerjük a másikat - ha az illető tele van pénzzel! Hiszen menet közben mindenkit meg lehet változtatni (nem igaz; ha valaki nem akar, az sosem fog változni) és persze ha nem tetszik a dolog, akkor a pénz egy részével le lehet lépni. Szóval a szememben A szabadság ötven árnyalata egy "Így legyünk Vajna Timik" dokumentumfilm, melyben tényleg nincs semmi értékelhető.



A szabadság ötven árnyalata (és úgy az egész Grey-trilógia) szégyent hoz a romantikus filmek műfajára és miközben akadnak mesteri darabok a stíluson belül (Rögtönzött szerelem, hogy egy friss darabot említsek), addig az ilyen filmek aratnak. Azt pedig már nem is említem, hogy egy ilyen, abszolút a tévébe való megvalósítással rendelkező film gyorsan el is jut a hazai mozikba, míg kultikus sikerek (pl. A Babadook) éveken át parkolnak valahol. De persze csak magunkat hibáztathatjuk, hiszen nálunk is aratott a záró (??) darab. De nyugalom, férfitársaim. Ez a másfél óra nem volt kidobott idő, hiszen ezzel elköteleztük a párunkat, aki így elkísérhet majd minket egy minket érdeklő filmre.

Klikk ide!
Klikk a poszterre a nagyobb változathoz
A szabadság ötven árnyalata (Fifty Shades Freed)
magyarul beszélő, amerikai romantikus dráma, 108 perc, 2018
18 éven aluliak számára nem ajánlott!

Rendező: James Foley
Producer: Dana Brunetti, Marcus Viscidi
Operatőr: John Schwartzman
Zene: Danny Elfman
Forgatókönyvíró: Niall Leonard

Dakota Johnson (Anastasia Steele)
Jamie Dornan (Christian Grey)
Max Martini (Taylor)
Rita Ora (Mia Grey)
Luke Grimes (Elliot Grey)
Marcia Grey Harden (Dr. Grace Trevelyan)
Eric Johnson (Jack Hyde)
Tyler Hoechlin (Boyce Fox)

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • DaemoonHunter #8
    "A szabadság ötven árnyalata egy "Így legyünk Vajna Timik" dokumentumfilm, melyben tényleg nincs semmi értékelhető."

    Azt csak halkan teszem hozzá, hogy ebben semmi meglepő nincsen. A filmet kedvelő nők nagy része - ahogy ezt a nézettség is bizonyítja - ezen a szinten tökéletesen jól érzi magát. Most beszélhetnénk arról is, hogy a másik oldal, a férfiak sem tökéletesek, de jelen pillanatban nem erről van szó. Tessék megnézni ki a célközönség. A film egyszerűen rájátszik azokra a beidegződésekre, amelyeket a "szabad felfogás" teljesített ki és egyébként mindig is jelen volt, csak mostanra természetessé vált, sőt trendivé, követni valóvá. Az, hogy ez nem vezet sehová sem senkit sem érdekel a nézők közül, mert a történet tökéletesen operál az értelmes tudat alatt.
  • Zombee #7
    Akkor a te véleményeddel horror témában nem nagyon érdemes semmit sem kezdeni. Persze ez a szürkeség minőségéből semmit sem vesz el, valószínűleg az tényleg szar, bár mi csak az elsőt láttuk. Mentségemre szolgáljon, én teljesen tudatlanul mentem, se a könyvet nem ismertem, a létezéséről se tudtam, és a film híre is elment mellettem épp ezért. Az kegyetlen fos volt.
  • Andrevv #6
    Hogy lehet megnézni ilyen sz@rt? Szerintem még a Babadook is az, bár nálam minden horror az.
  • Ulrich von #5
    Gusztustalan ez a szexizmus, ami a kritikából árad, hogy állíthatsz olyat, hogy ez a film kizárólag a nőket érdekli???!
  • saxus #4
    "hogyan fér össze a #metoo kampány", "romantikus", stb.

    Hümm. Csak aztán a végén ki ne derüljön, hogy a #metoo ebben a formában sok esetben egy hazugság volt és egy pillanatig sem szólt a nőkről, a valós igényeikről, valós problémáikról. Ami azért szomorú, mert pont azok járnak így rosszul, akiknek valóban szüksége lenne a segítségre. És akkor még nem esett szó az egyéb, társadalmilag káros hatásairól.

    Alapvetően érdektelen, hogy milyen a könyv vagy a film (elég egybehangzóan lehúzza mindenki, szóval elhiszem). Viszont a jelenség és a médiában lévő általános kommunikáció közti disszonancia nagyon szépen megmutatja szerintem, hogy a világ valójában koránt sem fekete-fehér, hanem sokkal-sokkal árnyaltabb. (Szar szóviccek FTW!).
  • mortep #3
    A kritika kritikán aluli, a film fején találta a szöget, szerzőjének teljes mértékben igaza van! Ja, nem... fordítva :)
    Utoljára szerkesztette: mortep, 2018.02.21. 14:47:43