Gyurkity Péter

13 éve eltűnt műholdat találtak meg

A NASA megerősítette az amatőr csillagász megfigyelését.

Néhány nappal ezelőtt jelentek meg olyan hírek a világhálón, miszerint egy, a műholdakra fókuszáló amatőr csillagász nagy valószínűséggel egy régen eltűnt műholdra bukkant rá az égbolton, amellyel a NASA rögtön meg is próbálta felvenni a kapcsolatot. Ez most sikerült, így megerősítették a megfigyelést.

Az ügynökség hivatalos bejelentése szerint valóban az IMAGE (Imager for Magnetopause-to-Aurora Global Exploration) névre keresztelt műholdról van szó, amelyet eredetileg még 2000-ben lőttek fel, hogy speciális képalkotási technikák kombinálásával nyújtson pontosabb összképet a Földet körülvevő mágneses buborékról. A mindössze 2 évre tervezett küldetés alaposan kitolódott, 2005 decemberében azonban hirtelen megszakadt a kapcsolat az addig jól dolgozó eszközzel, a NASA pedig le is írta azt. Most egy amatőr csillagász vette észre a műholdat az égbolton, megfigyeléséről értesítette az illetékeseket, akik rögtön meg is tették az első lépéseket.

A Goddard Space Flight Center mérnökei később jelezték, hogy január 30-án sikerült begyűjteni bizonyos telemetriai adatokat, vagyis a műhold fő irányítórendszere mindenképpen működőképes. Az ezt követő 1-2 hétben a további adatok kielemzésével folytatódik a munka, hogy még teljesebb, még pontosabb képet kapjanak a 13 éve eltűnt műhold jelenlegi állapotáról, ez pedig többek között azért tart ilyen sokáig, mert eközben a ma már réginek számító szoftver adaptálására is szükség van, hiszen ez nem minden esetben kompatibilis a modern rendszerek által használt adatbázissal.

Az akkroi hiba oka az áramhálózat nem várt újraindulása volt, mely után az energia csupán az egyik ("B") oldalon tért vissza. A műholdak redundánsan vannak felépítve, van A és B oldaluk, és ha az egyik fél kiesik, a küldetés gond nélkül folytatható a másik féllel. A legfrissebb telemetria szerint azonban a műhold most valamiért ismét az "A" oldalon működik. Az újraindulás oka még ismeretlen. A NASA annak idején sikeresnek nyilvánította a küldetést, hiszen az IMAGE révén a szakemberek valóban jobban megfigyelhették a magnetoszféra dinamikáját, különös tekintettel annak belső mozgásaira, ahogy a különböző területeken lévő plazmapopulációk interakcióba lépnek egymással.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • fonak #14
    Arról nem is beszélve, hogy az Apollo számítógép egyáltalán nem "erősen módosított IBM 360" volt, a Raytheon gyártotta és tudtommal egyedi fejlesztés volt. Amivel keverhette, az az AP-101.
  • molnibalage83 #13
    Apollo számítógép. Ez alapján em teljesen igaz, amit írsz, mert volt kijelzője, még ha nem is monitor, hanem csak soros mittomén minek hívják azt, hogy nem jut eszeme a szép neve.



    Az SS-ek számítógépei a korszerűsítés után voltak 80386 alapúak, előtte még azt sem érték el. Az űrrepülésben a kozmikus sugárzás és és tranzisztorméret kapacsoalta miatt nem lehet adott méret alá menni, mert hibákat okozt a gép működésében a sugárzás.

    Repmcsiknél a no.1. szempont, hogy a leghető leghibamentesebb legyen a hardver, ezért nem éppen a legkorszerűbb CPU és egyéb van rajtuk, amire amúgy sincs szükség.
  • t_robert #12
    Amúgy a holdradiszálláskor az Apolló űrhajónak és a kompnak egy erősen módosított IBM 360/140-es számítógép volt. Nem is nézett ki igazán számítógépnek még monitora vagy kijelzője se volt ami értelemben. hanem gombok és tekerentyűk voltak rajta. egy halom lámpa társaságában. tárcsákon kellett beállítani, hogy mit számol az ember és milyen programot futtatta az előre betároltakból. majd pár gombnyomás után lefutott a program és megvolt az eredmény például egy pályaszámítás adat.(bár párhuzamosan a földi központban is számoltak). minden esetre marhára nem számítógépnek nézett ki a holdra szállás űrhajón levő számítógépe.
    Mint ahogy az űrsiklók számítógépei(3 volt) teljesítménye nagyjából megfelelt egy AMD 386-40-es proci teljesítményének. Bár az nem intel és AMD procik voltak hanem valami más. 3 főszámítógép számolta ugyaz azt a feladatot és akkor fogadták el jónak az eredményt, ha a 3 számítógépből legalább kettő ugyanazt az eredményt hozta ki. Később persze átépítették a számítógépeket is az évek folyamán de az eredeti modellek jó sokáig AMD 386-40-res proci teljesítménnyel működtek évekig. Ennyi is elég volt, hogy számításokat végezzen és részlegesen félautomata irányítással leszálljon az űrsikló.
    Mint ahogy a repülőgépek informatikai rendszerében se a legújabb és legfrissebb informatikai hátteret találjuk. Még akkor se, ha tegnap gyártották a gépet. egyszerűen szempont a bizonyított megbízhatóság. Egyszerűen nem fogunk mondjuk intel core i9-es procit találni egy repülő vezérlésében de még egy AMD ryzen procit sem. Egy repülő robot pilótáját tökéletesen elirányítja egy 486-os vagy sima Pentium szintű számítástechnikai háttér. Ahhoz, hogy mondjuk rávezessen tökéletesen egy gépet a leszálló pálya irány jelei alapján a leszállásra nincsen szükség csúcs hardverre. Ha lesz valaha Ryzen vagy Intel core i7-9 proci ilyen helyeken azt úgy 5 év múlva talán. Bár az Intel alaposan bizonyított a 10 éves hibával a hardverben. :) Ha jól tudom mostanában a műholdakba leginkább a korai intel atom proci szintű hardver kerül beépítésre a maguk fél-egy vatt körüli fogyasztásukkal.


    Utoljára szerkesztette: t_robert, 2018.02.12. 13:41:36
  • t_robert #11
    amúgy az űrkutatás mindig is ismert volt arról, hogy soha nem a legkorszerűbb és legújabb informatikát alkalmazzák, hanem több éves már bevált technikát. gyakran akár évtizeddel ezelőtti processzort például. A lényeg az, hogy kevesett fogyasszon és már milliárdszor kipróbált legyen, hogy ki lehessen zárni a nem várt rejtett hibákat.
    Például simán használták még műhold vezérlésben például a 16 bites intel 80186-os procit is a 2000-es évek elején. Mi leginkább az elő PC-k merevlemez és floppy vezérlőiben találkoztunk vele. (akkoriban még külön kártyán volt a periféria vezérlés) Mivel csak úgy 1-2 watt volt a fogyasztás és vagy 15-20 éven át gyűrték már különféle hardvermegvalósításokban. Tökéletes volt. az a 6-8-16 Mhz frekvencia amin futott böven elég volt egy műhold vezérléséhez. A műhold nem siet sehová ráér. Nem számít, hogy 0,1 sec alatt számol ki valamit vagy 5,7 sec alatt. Nem lennék meglepve, hogy ha néhány még ma is működő műholdban Intel 80186-os lenne a proci.
  • fonak #10
    Hagyd, ez egy kretén...
  • And37 #9
    "Hát ha a lekorszerűbb űrtechnikanál is előfordul ilyen fatális hiba"

    Mármint milyen fatális hibára gondolsz? 2 évre tervezték, 5 évig működött. A 20 évre tervezett autód ha 50 év után végleg és javíthatatlanul lerobban, majd 170 évesen mégiscsak működni látszik félmotorral, az is fatális hibának számít?
    Utoljára szerkesztette: And37, 2018.02.10. 22:43:25
  • molnibalage83 #8
    Ki mondta, hogy a csúcsa...?

    1. Nézz már rá a műhold gyártási évszámára. Megvan? Ok. Milyen évet írnuk ma?

    2. Egy autó esetén nincs olyan tömeg és fogyasztási korlát, mint egy műhold estén, ami ráadásul sokkal extrémebb környezetebn üzemel.


    A baj az, hogy ennyire nem tetszik átgondolni az egészet...
  • kgpro #7
    Pedig pont ez a baj, amit Esztyopa mond, hogyha a technika csúcsát jelentő űrtechnika is ennyire megbízhatatlan, akkor mit várhatunk az önvezető autóktól???
    Elgondolni is rémálom, hogy majd azzal védekeznek a gyártók, hogy bocsi, de egy kis szoftver hiba becsúszott, de már dolgozunk rajta... te meg a temetőbe jársz virággal...
  • esztyopa #6
    Hát kinek mi...
    Neked a napi *bedöngölés*.
    /Anyósom*cizelláltabban*adja elő/
  • gforce9 #5
    Ja megvolt a párhuzam. Atomerőmű ugyanaz, mint a gőzmozdony. Gőzgép mindkettő. Remélem a kommented vicc akart lenni....