Egy svájci szakember biztos abban, hogy az a digitális világ, amelyben élünk, előbb vagy utóbb össze fog kapcsolódni a biológiai világgal.

Martin Fussenegger, az ETH Zürich professzora rámutatott, hogy az egészségügy évszázadok óta ugyanazt a terápiakoncepciót alkalmazza: amennyiben valaki rosszul érzi magát, akkor elmegy az orvoshoz, az felír neki valamit, majd a beteg beveszi a tablettákat. A módszernek számos hátránya van. Az első, hogy általában az emberek akkor mennek el az orvoshoz vagy a gyógyszertárba, amikor már betegek. A második, hogy a gyógyszerek adagolása általában pontatlanul történik, ráadásul a legtöbb esetben a terápiák a tüneteket gyógyítják és nem magát a betegséget.

A svájci szakember úgy véli, belátható időn belül a felhasználók már nem klasszikus tablettákat használnak majd, hanem azok elektronikusak lesznek. A kapszulákat az emberek bőre alá ültetik majd be és tartalmazni fognak olyan sejteket, amelyek ellenőrzik az illető anyagcseréjét és képesek lesznek fehérjéket éppúgy előállítani, mint az anyagcsere-termékeket korrigálni. A rendszer része lesz a sejteket vezérlő és a külvilággal kapcsolatot biztosító elektronika. Az orvosok az okostelefonjukon keresztül ellenőrizhetik majd az egyes funkciókat és értékeket, s ha szükséges, akár be is avatkozhatnak a folyamatokba.

Az ilyen elektronikus tabletták képesek lesznek összekötni egymással a diagnózisokat és a kezeléseket. A terápiák azonnal elindíthatók és személyre szabottak lesznek. A metabolikus betegségek gyakorlatilag csírájukban elfojthatóvá válnak. Az első kutatási eredmények már rendelkezésre állnak. Martin Fussenegger elmondta, hogy a csoportjuk évek óta az úgynevezett molekuláris protéziseket kutatja és fejleszti. Az elgondolás az, hogy akár a hibásan működő biokémiai folyamatokhoz is készíthetők protézisek. Ezek átprogramozható sejtek lennének, amelyek átveszik a szervezetben a hibásan működő sejtek feladatait.

Ezek a sejtek már most is léteznek, hiszen vannak például a cukorbetegeknek elegendő inzulint termelő vagy más személyek zsíranyagcseréjét szabályozó sejtek. A sejtek felismerhetnek bizonyos betegségeket és akár azonnal elkezdhetnek egy kezelést. Amennyiben a terápia lezárul, úgy a sejtek készenléti üzemmódba kerülhetnek.

Az emberi szervezet már most is össze van kötve a digitális világgal, hiszen a felhasználók különböző szenzorokat viselnek, amelyek feljegyzik a mozgásukat, az alvásukat, a lépéseiket és kiszámítják a kalóriafogyasztásukat. Egyes kutatási projektek keretében a könnyekből vagy az izzadtságból mutatják ki a vércukorszintet és más egészségügyi paramétereket. Ezenkívül vannak elektronikus vezérlésű inzulinpumpák és a testen kívülről vezérelhető szívritmus-szabályozók. Ezeket a fejlesztéseket a következő évtizedekben össze lehet majd kötni egymással és a biológiai világ tud majd kommunikálni az elektronikus világgal. Ez fordítva is igaz lesz, amihez viszont szükség lesz az információcserét lehetővé tévő interfészre.

A professzor kifejtette, hogy a csoportja egyik korábbi doktorandusza Sanghajban dolgozik és sikerült neki az optogenetikát összekötnie az okostelefonok elektronikájával. Ezáltal lehetővé vált, hogy egy okostelefon a világ bármely részéről felhívhassa egy sanghaji egér implantátumát, vezérelje az egér géntevékenységét, majd ilyen módon lecsökkentse a vércukorszintjét.

Az Amerikai Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerellenőrző Hatósága (FDA) tavaly novemberben engedélyezte egy új digitális tabletta forgalmazását. A termék egy szenzorral ellátott gyógyszer, amely lehetővé teszi az orvosok számára, hogy megállapítsák: a páciensük bevette-e és ha igen, mikor a felírt tablettát.