Berta Sándor
A Telegram komolyan befolyásolja az orosz mindennapokat
A szolgáltatás egyre inkább meghatározza, hogy miről beszéljenek az emberek Oroszországban. A gond csak az, hogy senki nem tudja, hogy az ottani hírek honnan származnak.
A legnépszerűbb és a legbefolyásosabb politikai csatornák, illetve hírforrások között van a Metodicska (@metodi4ka) és a Nesygar (@russica2). Mindkét csatorna belső információkat ígér a Kremlből, a minisztériumokból és az orosz hatóságoktól még azelőtt, hogy a hírek más sajtóorgánumokban megjelennének. A szerzők névtelenek. Az Oper Slil (@operdrain) rendőrségi híreket és néha a biztonsági erők, illetve az orosz büntetés-végrehajtás belső információit jelenteti meg. Wrungel kapitány (@capt404) az orosz fegyveres erők világából szállít híreket.
A Telegramot Pavel Durov négy évvel ezelőtt alapította és eleinte csak egy gyors, kényelmesen kezelhető üzenetküldő alkalmazás volt, amely képes volt a kommunikáció titkosítására. Két évvel ezelőtt bevezették a csatornákat, amelyeknek köszönhetően a program gyakorlatilag egy új sajtóorgánummá alakult át, amelyen keresztül a hírek és a pletykák megoszthatók. S természetesen az álinformációk is.
A Telegram használóinak száma időközben olyan nagy lett, hogy az ingyenes csatornák komoly tényezővé váltak. Függetlenül attól, hogy a pletykák igaznak vagy hamisnak bizonyulnak, témákat szolgáltatnak az újságok, az internetes portálok és a televízióadók munkatársainak. A Nesygarnak jelenleg több mint 90 000 feliratkozója van, míg a Metodicskának közel 40 000. A legnépszerűbb politikai csatorna a Stalingulag (@stalin_gulag) több mint 160 000 olvasóval rendelkezik. Ez a csatorna nem bennfentes információkat hoz nyilvánosságra, hanem a napi politikai eseményekhez kapcsolódó csípős hozzászólásokat.
A tudósítások nem mindig állják meg a helyüket, nincsenek betartva a klasszikus újságírói szabályok (objektivitásra törekvés, tények ellenőrzése, stb.) és gyakori, hogy bizonyos információkról csak hónapok múlva derül ki, hogy valóban igazak. Erre jó példa, hogy nyáron arról spekuláltak az emberek a Telegram csatornáin, hogy a Kremlben szeretnének egy liberális női jelöltet a közelgő elnökválasztásokon. A Vedomosztyi szeptember elején felkapta az értesülést, majd október közepén Kszenyija Szobcsak, a Dozsd orosz független tévé bemondója bejelentette, hogy indul az elnökválasztáson.
A Telegramon olyan egyszerű a csatornalapítás, mint egy chat elindítása és arra bármely felhasználó feliratkozhat. A kommunikáció egyoldalú: a felhasználók csak tartalomfogyasztók, nem tudnak sem hozzászólni a hírekhez, sem - például egy lájkkal - értékelni azokat. Ugyan elküldhetők fotók, videók és hangfájlok is, de a legtöbb csatorna szöveges üzeneteket továbbít. A hangvétel általában ugyanolyan laza, mint a hagyományos chatüzenetekben.
Minél erősebb a cenzúra Oroszországban, annál népszerűbbek a Telegram és az ahhoz hasonló szolgáltatások. Bárki bármilyen kényes információt nyilvánosságra hozhat, éppen ezért sokan úgy vélik, hogy főként újságírók üzemeltetnek csatornákat. A Nesygar erre rá is játszik, hiszen úgy fordítható le, hogy "Nem Sygar" - Michael Sygar sokáig a Dozsd főszerkesztője volt és a putyini rendszer belső életét bemutató könyve két évvel ezelőtt bestseller lett. Pont ezért gondolják sokan, hogy persze Sygar van a csatorna mögött. Mások viszont hiszik, hogy az üzemeltető valaki Dmitrij Medvegyev miniszterelnök környezetéből. A Metodicska mögött a Kreml vagy az állami duma munkatársait, illetve Vjacseszlav Vologyint, a parlament alsóházának elnökét gyanítják.
A Telegram információit már a Kreml is olvassa. Ezt szeptemberben elismerte Dmitrij Peszkov, Putyin elnök szóvivője is. Az orosz rendőrségnek, a Szövetségi Biztonsági Szolgálatnak (FSZB) és néhány minisztériumnak is van Telegram-csatornája, míg az orosz külügyminisztérium és az államügyészség hivatalos Telegram-csatornát üzemeltet. Ugyanakkor a hatóságok többször is fenyegetőztek azzal, hogy betiltják a szolgáltatást, az FSZB pedig a védett chatüzenetek titkosításának feloldását követelte. Durov ezeket a kéréseket eddig megtagadta. Egy moszkvai bíróság október közepén szabott ki 800 ezer rubel pénzbüntetést a Telegramra, amiért az még júliusban hat telefonszámmal kapcsolatban nem teljesítette a FSZB kérését és nem szolgáltatta ki a testületnek az üzenetek dekódolási kulcsát.
A Vedomosztyi úgy vélte, hogy a Telegram egy olyan platformmá vált, amelyen az orosz politika különböző érdekcsoportjai mérhetik össze az erejüket. A szolgáltatás reklám- és politikai PR-piac is. A Stalingulag (@stalin_gulag) például honlapokat vagy más csatornákat ajánl pénzért cserébe. Az adományok ritkán átláthatók és egy csatornán egy hír megjelentetéséért akár 6000 eurónak megfelelő rubelt is ki kell fizetni.
A legnépszerűbb és a legbefolyásosabb politikai csatornák, illetve hírforrások között van a Metodicska (@metodi4ka) és a Nesygar (@russica2). Mindkét csatorna belső információkat ígér a Kremlből, a minisztériumokból és az orosz hatóságoktól még azelőtt, hogy a hírek más sajtóorgánumokban megjelennének. A szerzők névtelenek. Az Oper Slil (@operdrain) rendőrségi híreket és néha a biztonsági erők, illetve az orosz büntetés-végrehajtás belső információit jelenteti meg. Wrungel kapitány (@capt404) az orosz fegyveres erők világából szállít híreket.
A Telegramot Pavel Durov négy évvel ezelőtt alapította és eleinte csak egy gyors, kényelmesen kezelhető üzenetküldő alkalmazás volt, amely képes volt a kommunikáció titkosítására. Két évvel ezelőtt bevezették a csatornákat, amelyeknek köszönhetően a program gyakorlatilag egy új sajtóorgánummá alakult át, amelyen keresztül a hírek és a pletykák megoszthatók. S természetesen az álinformációk is.
A Telegram használóinak száma időközben olyan nagy lett, hogy az ingyenes csatornák komoly tényezővé váltak. Függetlenül attól, hogy a pletykák igaznak vagy hamisnak bizonyulnak, témákat szolgáltatnak az újságok, az internetes portálok és a televízióadók munkatársainak. A Nesygarnak jelenleg több mint 90 000 feliratkozója van, míg a Metodicskának közel 40 000. A legnépszerűbb politikai csatorna a Stalingulag (@stalin_gulag) több mint 160 000 olvasóval rendelkezik. Ez a csatorna nem bennfentes információkat hoz nyilvánosságra, hanem a napi politikai eseményekhez kapcsolódó csípős hozzászólásokat.
A tudósítások nem mindig állják meg a helyüket, nincsenek betartva a klasszikus újságírói szabályok (objektivitásra törekvés, tények ellenőrzése, stb.) és gyakori, hogy bizonyos információkról csak hónapok múlva derül ki, hogy valóban igazak. Erre jó példa, hogy nyáron arról spekuláltak az emberek a Telegram csatornáin, hogy a Kremlben szeretnének egy liberális női jelöltet a közelgő elnökválasztásokon. A Vedomosztyi szeptember elején felkapta az értesülést, majd október közepén Kszenyija Szobcsak, a Dozsd orosz független tévé bemondója bejelentette, hogy indul az elnökválasztáson.
A Telegramon olyan egyszerű a csatornalapítás, mint egy chat elindítása és arra bármely felhasználó feliratkozhat. A kommunikáció egyoldalú: a felhasználók csak tartalomfogyasztók, nem tudnak sem hozzászólni a hírekhez, sem - például egy lájkkal - értékelni azokat. Ugyan elküldhetők fotók, videók és hangfájlok is, de a legtöbb csatorna szöveges üzeneteket továbbít. A hangvétel általában ugyanolyan laza, mint a hagyományos chatüzenetekben.
Minél erősebb a cenzúra Oroszországban, annál népszerűbbek a Telegram és az ahhoz hasonló szolgáltatások. Bárki bármilyen kényes információt nyilvánosságra hozhat, éppen ezért sokan úgy vélik, hogy főként újságírók üzemeltetnek csatornákat. A Nesygar erre rá is játszik, hiszen úgy fordítható le, hogy "Nem Sygar" - Michael Sygar sokáig a Dozsd főszerkesztője volt és a putyini rendszer belső életét bemutató könyve két évvel ezelőtt bestseller lett. Pont ezért gondolják sokan, hogy persze Sygar van a csatorna mögött. Mások viszont hiszik, hogy az üzemeltető valaki Dmitrij Medvegyev miniszterelnök környezetéből. A Metodicska mögött a Kreml vagy az állami duma munkatársait, illetve Vjacseszlav Vologyint, a parlament alsóházának elnökét gyanítják.
A Telegram információit már a Kreml is olvassa. Ezt szeptemberben elismerte Dmitrij Peszkov, Putyin elnök szóvivője is. Az orosz rendőrségnek, a Szövetségi Biztonsági Szolgálatnak (FSZB) és néhány minisztériumnak is van Telegram-csatornája, míg az orosz külügyminisztérium és az államügyészség hivatalos Telegram-csatornát üzemeltet. Ugyanakkor a hatóságok többször is fenyegetőztek azzal, hogy betiltják a szolgáltatást, az FSZB pedig a védett chatüzenetek titkosításának feloldását követelte. Durov ezeket a kéréseket eddig megtagadta. Egy moszkvai bíróság október közepén szabott ki 800 ezer rubel pénzbüntetést a Telegramra, amiért az még júliusban hat telefonszámmal kapcsolatban nem teljesítette a FSZB kérését és nem szolgáltatta ki a testületnek az üzenetek dekódolási kulcsát.
A Vedomosztyi úgy vélte, hogy a Telegram egy olyan platformmá vált, amelyen az orosz politika különböző érdekcsoportjai mérhetik össze az erejüket. A szolgáltatás reklám- és politikai PR-piac is. A Stalingulag (@stalin_gulag) például honlapokat vagy más csatornákat ajánl pénzért cserébe. Az adományok ritkán átláthatók és egy csatornán egy hír megjelentetéséért akár 6000 eurónak megfelelő rubelt is ki kell fizetni.