Berta Sándor
Az emberé az egyetlen szuperagy, amitől félnünk kell
A gépek egyelőre sokkal több energiából képesek az emberi agyéhoz hasonló vagy annál jobb teljesítményt nyújtani.
Robert Trappl 78 éves bécsi kibernetikus 40 éve kutatja a mesterséges intelligenciát. 1984-ben megalapította az Osztrák Mesterséges Intelligencia Kutatóintézetet (OFAI), amelynél ma már 25 tudós dolgozik. Az Impacts of Artificial Intelligence című könyve a kibernetika egyik alapműve. Úgy vélte, hogy a szuperintelligencia már létezik, de nem a gépekben, hanem az emberekben. "Az intelligencia ma már sokkal inkább információfeldolgozást jelent. Néhány éve, mióta az emberek az okostelefonjaikkal beszélnek és önállóan közlekedő autókkal közlekednek, a mesterséges intelligenciával kapcsolatban "őrült felhajtás" van. Ugyanakkor a technológia ma annak a fenyegetésnek is a szinonimája, amely kipusztíthatja az emberiséget" - jelentette ki a szakember.
Trappl 1939-ben született Bécsben. Először villamosmérnöknek tanult, de gyorsan világossá vált a számára, hogy nem ez az ő útja. Később matematikát, majd a pszichológiát tanult, így jutott el az emberi pszichéig, majd az agyon keresztül a technológiáig. Az agyi folyamatok modelljeit akarta kifejleszteni, és az elhatározása évtizedekkel később a Human Brain Projectben teljesedett ki. Az Európai Bizottság 2013-ban indította el a programot, amellyel a teljes emberi agyat akarják modellezni.
Amikor 1986-ban az Apple bemutatta az egy megabájt memóriával ellátott Macintosh Plust és az iPhone még csak távoli utópiaként sem létezett, a kibernetikus azt jósolta, hogy a mesterséges intelligencia a fizikai és a szellemi munka elvégzését is át fogja venni az embertől. Sokáig csak az akadémiai körökben figyeltek a szavaira, gondolatai csak később jutottak el az egyetemek előadóiba. A kezdeti időszakra úgy emlékezett vissza, hogy talán túl korán ismertette a gondolatait.
"10 éven át azért dolgoztam, hogy a mesterséges intelligencia segítségével meg lehessen akadályozni a háborúkat. Az eredmény egy olyan algoritmus volt, amely a korábbi háborúkat tanulmányozta azért, hogy a következő konfliktus esetében megoldásokat tudjon javasolni. Elemeztük például a jugoszláv háborút, ahol az a kérdés merült fel, hogy be kell-e avatkozni vagy sem. De végül nem koronázta siker a projektet" - ecsetelte a szakember. Trappl jelenleg a Bécsi Orvosi Egyetemen az ember és gép közötti interfészen dolgozik, többek között azzal foglalkozik, hogy az érzelmek miként befolyásolják a döntéseket. A kutatások azt mutatják, hogy az érzelmesebb emberek jobb döntéseket hoznak, ezért úgy gondolja, hogy az intelligens gépeknek is szükségük van érzelmekre.
Néhány évvel ezelőtt a kutató munkáját még sci-finek titulálták volna. Most már a gépek etikájával kapcsolatos felvetései sem számítanak olyan elvont ötletnek, például az autóipari konszernek számára, amelyek hirtelen morális kérdésekkel szembesültek. A megoldhatatlan dilemmák kérdéseinél a kibernetikus szerint a döntés visszaszáll majd az emberekre, és például a vezetőnek kell majd a beszálláskor eldöntenie, hogy hajlandó-e egy másik emberért feláldozni magát.
Az embereknek meg kell szokniuk, hogy olyan dolgokat hoznak létre, amelyek az egyre bonyolultabb feladatokat jobban megoldják, mint ők maguk. Ilyen például a Go, amely az emberek által kitalált legbonyolultabb játék. Az AlphaGo program májusban háromszor egymás után legyőzte a világranglistát vezető Go-játékost. Az AlphaGo ráadásul olyan lépéseket alkalmazott, amelyeket a profik földönkívülinek minősítettek, mert annyira kreatívak és meglepőek voltak, hogy egyetlen embernek sem jutottak volna eszébe. Az AlphaGo a gépi tanuláson alapul, és Trappl hangsúlyozta, hogy nem tudják, hogy miként jutott el a program a lépésekig.
Valami olyasmit sikerült létrehozni, amelyet már a saját megalkotói sem értenek és amely megtanította magát arra, hogy legyőzze az embereket. Ez pedig félelmetes, de nem veszélyes, egy gépi szuperintelligencia ugyanis gyorsan kifogyna az energiából. Amíg a világ legjobb Go-játékosának agya körülbelül 20 wattot fogyaszt, addig az AlphaGo egy megawattot. A gépeknek tehát sokszor annyi energiára van szükségük ahhoz, hogy az emberi agy teljesítményét elérjék, és mindezt egyetlen speciális témában. A tudós éppen ezért nem tart a robotapokalipszistől. Amennyiben a gépek egyszer túl intelligenssé válnának, úgy egyszerűen kihúzható a csatlakozó a konnektorból.
A szakember 2015 szeptemberében azt nyilatkozta, hogy miután egyre több robot és automatizált rendszer van világszerte, ezért szükség lenne valamilyen robotetikára, amelynek alapjait már Isaac Asimov megalkotta. Az emberek és a gépek közötti együttműködés feltétele, hogy a rendszereknek legyenek személyiségjegyeik és képesek legyenek közeledni az emberek felé. A szuperintelligencia kialakítását viszont már akkor is nagyon valószínűtlennek tartotta.
Robert Trappl 78 éves bécsi kibernetikus 40 éve kutatja a mesterséges intelligenciát. 1984-ben megalapította az Osztrák Mesterséges Intelligencia Kutatóintézetet (OFAI), amelynél ma már 25 tudós dolgozik. Az Impacts of Artificial Intelligence című könyve a kibernetika egyik alapműve. Úgy vélte, hogy a szuperintelligencia már létezik, de nem a gépekben, hanem az emberekben. "Az intelligencia ma már sokkal inkább információfeldolgozást jelent. Néhány éve, mióta az emberek az okostelefonjaikkal beszélnek és önállóan közlekedő autókkal közlekednek, a mesterséges intelligenciával kapcsolatban "őrült felhajtás" van. Ugyanakkor a technológia ma annak a fenyegetésnek is a szinonimája, amely kipusztíthatja az emberiséget" - jelentette ki a szakember.
Trappl 1939-ben született Bécsben. Először villamosmérnöknek tanult, de gyorsan világossá vált a számára, hogy nem ez az ő útja. Később matematikát, majd a pszichológiát tanult, így jutott el az emberi pszichéig, majd az agyon keresztül a technológiáig. Az agyi folyamatok modelljeit akarta kifejleszteni, és az elhatározása évtizedekkel később a Human Brain Projectben teljesedett ki. Az Európai Bizottság 2013-ban indította el a programot, amellyel a teljes emberi agyat akarják modellezni.
Amikor 1986-ban az Apple bemutatta az egy megabájt memóriával ellátott Macintosh Plust és az iPhone még csak távoli utópiaként sem létezett, a kibernetikus azt jósolta, hogy a mesterséges intelligencia a fizikai és a szellemi munka elvégzését is át fogja venni az embertől. Sokáig csak az akadémiai körökben figyeltek a szavaira, gondolatai csak később jutottak el az egyetemek előadóiba. A kezdeti időszakra úgy emlékezett vissza, hogy talán túl korán ismertette a gondolatait.
"10 éven át azért dolgoztam, hogy a mesterséges intelligencia segítségével meg lehessen akadályozni a háborúkat. Az eredmény egy olyan algoritmus volt, amely a korábbi háborúkat tanulmányozta azért, hogy a következő konfliktus esetében megoldásokat tudjon javasolni. Elemeztük például a jugoszláv háborút, ahol az a kérdés merült fel, hogy be kell-e avatkozni vagy sem. De végül nem koronázta siker a projektet" - ecsetelte a szakember. Trappl jelenleg a Bécsi Orvosi Egyetemen az ember és gép közötti interfészen dolgozik, többek között azzal foglalkozik, hogy az érzelmek miként befolyásolják a döntéseket. A kutatások azt mutatják, hogy az érzelmesebb emberek jobb döntéseket hoznak, ezért úgy gondolja, hogy az intelligens gépeknek is szükségük van érzelmekre.
Néhány évvel ezelőtt a kutató munkáját még sci-finek titulálták volna. Most már a gépek etikájával kapcsolatos felvetései sem számítanak olyan elvont ötletnek, például az autóipari konszernek számára, amelyek hirtelen morális kérdésekkel szembesültek. A megoldhatatlan dilemmák kérdéseinél a kibernetikus szerint a döntés visszaszáll majd az emberekre, és például a vezetőnek kell majd a beszálláskor eldöntenie, hogy hajlandó-e egy másik emberért feláldozni magát.
Az embereknek meg kell szokniuk, hogy olyan dolgokat hoznak létre, amelyek az egyre bonyolultabb feladatokat jobban megoldják, mint ők maguk. Ilyen például a Go, amely az emberek által kitalált legbonyolultabb játék. Az AlphaGo program májusban háromszor egymás után legyőzte a világranglistát vezető Go-játékost. Az AlphaGo ráadásul olyan lépéseket alkalmazott, amelyeket a profik földönkívülinek minősítettek, mert annyira kreatívak és meglepőek voltak, hogy egyetlen embernek sem jutottak volna eszébe. Az AlphaGo a gépi tanuláson alapul, és Trappl hangsúlyozta, hogy nem tudják, hogy miként jutott el a program a lépésekig.
Valami olyasmit sikerült létrehozni, amelyet már a saját megalkotói sem értenek és amely megtanította magát arra, hogy legyőzze az embereket. Ez pedig félelmetes, de nem veszélyes, egy gépi szuperintelligencia ugyanis gyorsan kifogyna az energiából. Amíg a világ legjobb Go-játékosának agya körülbelül 20 wattot fogyaszt, addig az AlphaGo egy megawattot. A gépeknek tehát sokszor annyi energiára van szükségük ahhoz, hogy az emberi agy teljesítményét elérjék, és mindezt egyetlen speciális témában. A tudós éppen ezért nem tart a robotapokalipszistől. Amennyiben a gépek egyszer túl intelligenssé válnának, úgy egyszerűen kihúzható a csatlakozó a konnektorból.
A szakember 2015 szeptemberében azt nyilatkozta, hogy miután egyre több robot és automatizált rendszer van világszerte, ezért szükség lenne valamilyen robotetikára, amelynek alapjait már Isaac Asimov megalkotta. Az emberek és a gépek közötti együttműködés feltétele, hogy a rendszereknek legyenek személyiségjegyeik és képesek legyenek közeledni az emberek felé. A szuperintelligencia kialakítását viszont már akkor is nagyon valószínűtlennek tartotta.