SG.hu

Mától látják korábbi betegadatainkat az orvosok

A háziorvos már nem papírra írja majd fel a gyógyszert és az arra jogosult orvosok látni fogják, hogy milyen kezeléseken estünk át korábban. A magyar egészségügy - némi késéssel - a XXI. századba érkezett.

Az orvosok idejének több, mint felét nem az érdemi gyógyító munka, hanem az adminisztráció viszi el, és mindezek ellenére az egyes kezelőorvosoknak jórészt fogalmuk sincs, hogy korábban egy másik intézményben milyen ellátásban részesültünk. Minden beavatkozást lepapíroznak és kinyomtatnak, de csak az adott helyen tárolják, ami roppant drága és egyáltalán nem hatékony módszer. Gondoljunk csak arra, hogy egy gyógyszer felírása esetén ha nem jelezzük, az orvosnak fogalma sincsen, hogy milyen egyéb gyógyszert szedünk, illetve arról sem, hogy akár előtte egy nappal egy másik orvos már felírta nekünk ugyanazt.

Mától viszont minden állami pénzt kapó egészségügyi szolgáltató köteles használni az úgynevezett elektronikus egészségügyi szolgáltatási tér (EESZT) rendszert. Ehhez már több hónapja csatlakoztak a kórházak, a gyógyszertárak és a szakrendelők. A cél az intézmények működésének összehangolása és minden beavatkozás adatbázisba rögzítése. Az EESZT egy ágazati portál az egészségügyi szféra regisztrált felhasználóinak, és ezen a zárt szakmai portálon a többi között megteremtik az egykapus jelentésküldés lehetőségét, a háziorvosok, szakorvosok számára közvetlenül elérhetővé válnak a saját vagy a kezelt betegre vonatkozó adatok, és az intézményi ellátási dokumentumok is.

A kormány közlése szerint adataink olyan biztonságban vannak, mint a bankban lévő pénz; a rendszer 5-ös biztonsági besorolású - tehát a legmagasabb - IT-biztonsággal bír, minden hozzáférést naplóz, és a beteg látja, ki fért hozzá az adataihoz. A program rögzíti a felhasználó adatait, a hozzáférés idejét, típusát, sikerességét és az érintett egészségügyi dokumentumot. Csak olyan orvos vagy asszisztens férhet hozzá az adatokhoz, akinek van elektronikus személyi igazolványa, ezekhez 90 ezer kártyaolvasót vásároltak. A betegek adataihoz tehát csak az arra jogosultak férhetnek hozzá, és ők is csak a szükséges mértékben, illetve mélységben.


Többféle szint van, például receptet vagy beutalót csak orvos írhat, egészségügyi adatot jelenleg csak orvos, kezelőorvos kérdezhet le, még ki nem váltott vényt azonban az adott patika bármely gyógyszerkiadásra jogosult munkatársa lekérdezhet. A jogosultságokról mi rendelkezhetünk az ügyfélkapun belépve és a taj-számot megadva. Alapbeállítás szerint a kezelőorvos bármilyen információhoz hozzáférhet, kivéve az érzékeny adatokat, például a pszichiátria ellátással vagy a nemi betegséggel kapcsolatosakat.

Az új rendszerben a betegeknek nem kell visszamenniük a leleteikért a járóbeteg-szakrendelésre, laboratóriumba, mert a háziorvos vagy a kezelőorvos eléri ezeket a dokumentumokat az EESZT rendszerében. Ezzel követhetővé válik, hogy aki orvoshoz megy, arról - a megfelelő jogosultságok birtokában - azonnal tudják, milyen gyógyszereket szed, milyen érzékenysége, allergiája van, vagy milyen betegségei, műtétei voltak korábban. Elkerülhetők lesznek majd az ismételt, felesleges vizsgálatok, és a betegnek nem kell a leleteit, röntgenfelvételeit magával vinnie. Mindezzel gyorsabbá és biztonságosabbá válik az ellátás.

Leglátványosabb változás a papíralapú, eddig ismert vények fokozatos eltűnése lesz. Ezek kezdetben megmaradnak ugyan, de a gyógyszerfelírás már az új rendszeren keresztül történik majd. Tehát a gyógyszertárban elég lesz majd a személyinket és és taj-kártyánkat bemutatni, és a szakember máris láthatja a felvett receptadatokat. Emiatt nem fordulhat elő a gyógyszerhalmozás, vagy az, hogy ellentétes hatóanyagú gyógyszereket váltson ki a beteg. Ettől függetlenül egy igazolással mások, például a hozzátartozók is kiválthatják majd a gyógyszereket.

A fentiek ellenére a régi rendszer is használható, tehát a betegellátásnak, gyógyszerfelírásnak nem lehet akadálya, ha valaki olyan egészségügyi intézményben kezelteti magát, amely még nem fejezte be a rendszerhez történő végső csatlakozást. Az EESZT-hez jövő november elsejével csatlakozik az Országos Mentőszolgálat, és a magánszolgáltatóknak is kötelező lesz akkortól belépni a rendszerbe.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Elmin #33
    A kérdés, hogy amikor az orvos lekéri a kórelőzményeket mit fog látni.
    Azt, hogy van még valami, de ő nem jogosult megtekinteni, vagy nem fog semmit látni.
    Ha az első akkor rátud kérdezni nálad, hogy mit takargatsz . :)
    Viszont ha a második, akkor már könnyeben félre tud kezelni, mivel a beteg és az orvos számára nem mindig ugyanaz a fontos adat.
    Lehet, hogy olyan van abban amit nem lát, ami miatt máshogyan kezelné a beteget, vagy más gyógyszerrel.

    A kérdés az, hogy a beteg hogyan döntse el, hogy mi a fontos adat, ki mihez férjen hozzá, ha nem ért hozzá.
    Utoljára szerkesztette: Elmin, 2017.11.05. 19:01:47
  • Adamyno #32
    Szép ez a mese, csak kár, hogy még NAGYON nem működik. Van ahol még olvasó sincs, ahol van, ott meg ész nincs, hogy használják. Oktatásra már nem maradt pénz
  • Skylake #31
    Látom, nem megy az olvasás. Oké, akkor szájbarágósan: nem azt akarom kontrollálni, hogy az agyzsírtolulás nevű kórképem esetében, az agyzsírtolulási együttható kimérésére szolgáló vizsgálatot elvégezzék vagy sem, illetve azt sem, hogy az agyzsírtolulás kezelésére az „A” gyógyszergyártó „Bumburnyin” nevű készítményét, vagy a híres, és piacilag is k*rvára sikeres generikumot, a „Leszarom” tablettát írják fel nekem. Hanem azt, hogy e kezelési folyamat részeként, az EESZT-be kerülő adatok felvitelét, annak megkezdésétől kezdve, az adatok megtekintésén, és felvitelre engedélyezésén keresztül hagy legyen a legilletékesebb fél, a páciens autorizációjához kötve – amennyiben erre egészségügyileg alkalmas. Illetve rendelkezni tudjak arról, hogy az egyes korábbi kezeléseim, mint folyamatok, egyenként, és ki számára, hogyan ismerhetők meg egy esetleges következő kezelés során. Ez az elv pedig semmi más, mint a nem propiretáris operációs rendszerek és szoftverek kiterjedt jogosultság-kezelésének logikai megfelelője: e rendszerek esetében a felhasználó van a középpontban – említeném itt az a fajta extenzív log-olást, amihez képest mindaz, ami a Windows-ban van például, egy nevetséges habverés. Épp úgy mint az opensource szoftverek esetében, az egészségügyi kezelések esetében is, - bármit is gondol erről ma a drágalátos egészségügy, a páciens van a középpontban-, és mivel a folyamat kimenetele őt érinti a legteljesebb mértékben, testileg és lelkileg, hagy legyen már ennek megfelelő, azaz ezzel arányos ellenőrzési és autorizációs lehetőség a kezében! Ha már ez informatikailag lehetséges, márpedig, ahogy látom, lehetséges!
  • Ender Wiggin #30
    a techikus ha van esze vesz fertőtlenítőt, sőt a legtöbb technikai cuccokat gyártó cégnek van külön lenyomat fertőtlenítője. tudod, ez olyan dolog, mint az úttesten való átkelés. elvárod az autóstól, hogy figyeljen, de azért az sem árt, ha te vagy résen. másrészt elég nagy idióta az a technikus, aki az esetlegesen véres lenyomatot le sem mossa...(a hepa vércseppen még él egy ideig, nyáltól nem kell félni). és ne röhögtess, igenis az orvos a legfontosabb, mert ő kezelei a beteget, ő van kitéve a beteg testnedveinek és ő tartja a hátát a technius faszságaiért is.
  • molnibalage83 #29
    Engem az állami rendszer kb. 7-9 éve nem látott egy röntgent leszámítva, de később már azt is magánban toltam. Miért? Hát azért, mert olyan szinten nem kapok ellátást a befizetett TB-ért.

    Halkan kérdem, hogy akkor milyen alapon húzzák le rólam a pénzt, ha lényegében rugalmas munkaidő mellett sem igénybevehető az eü nekem ésszerű kereketek belül...???
    Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2017.11.02. 23:13:06
  • repvez #28
    csak a szokásos káosz

    DE a konzultáció az robog, de hogy a lakosságot tájékoztatnák a változásokról az már nem megy. Azért megnézném hány ember tudná, hogy nov 1 től ez a rendszer be lett vezetve, mert ahogy eddig láttam csak a FB-on volt pár ember közt megosztva egy bejegyzés, de semmi hivatalos forrás nélkül.

    Meg milyen egy informatikai rendszer fejlesztés az akit meglep ha élesbe egy egész ország kezdi használni amit elvileg arra terveztek? milyen lehet a biztonság ? Lehet mint a BKK rendszere amit egy tizenéves feltör? MErt ujat kell fejleszteni az nem jó ami máshol zökkenő mentesen üzemel már évek ota.
  • ToxiMaxi #27
    Az orvos? Persze csak ő dolgozik ott mert az asszisztenst semmibe se nézik de a fogtechnikus is le van szarva, hogy azt se tudatjuk, hogy amúgy a levett lenyomat, amit szokás szerint basztunk fertőtleníteni egy Hepa C-s betegtől van. Persze az ORVOS a legfontosabb.
    Utoljára szerkesztette: ToxiMaxi, 2017.11.02. 21:58:36
  • Midas #26
    Ez alapvetoen egy jo dolog mert ha mondjuk athelyeznek valakit egyik intezmenybol pl a masikba akkor mar azelott ra tudsz nezni mielott megjon.
  • repvez #25
    Nem a lemaradásról van szó ,mert lehet hatékonyan jól szervezetten papír alapon is működni, de lehet túlbonyolítva elektronikusan is.
    ha a kettő találkozik a hatékonyság és az elektronikus szervezés az jelent elörelépést.
  • Midas #24
    Ossze vetve a nyugattal sokkal hamarabb talalkoztok szakorvossal mint ott es nem kell heteket varni a hazi orvosra sem. Plusz ott is bizonyos osztalyokon mind a mai napig papir alapon konyvelnek. Nem vagyunk sokkal lemaradva.