Berta Sándor
Mérsékelnék az amerikai cégekkel szembeni adatkikérések számát
Az eredmény elsősorban a Microsoft jogi harcának köszönhető.
Az amerikai igazságügyi minisztérium közölte, hogy egy új irányelvnek köszönhetően a jövőben korlátoznák azoknak az adatkikéréseknek - úgynevezett sneak-and-peak ordereknek - a számát, amelyek segítségével a technológiai cégeket ügyfeleik adatainak rejtett kiadására kényszerítették. Korábban elsősorban a Microsoft tiltakozott e gyakorlat ellen, mert attól tartott, hogy az a teljes felhőüzletét veszélyeztetheti. A redmondi konszern most jelezte, hogy a szaktárca elleni korábbi keresetét, amelyet a Google és az Amazon is a támogatásáról biztosított, visszavonta. A Microsoft tavaly áprilisban nyújtotta be a bírósági beadványát és az azóta eltelt 18 hónapban az amerikai hivataloktól 2765 adatkikérést kapott. Mindegyik kérés az ügyfélinformációkkal volt kapcsolatos és a társaságot hallgatásra kötelezték. Az esetek kétharmadában a hallgatási határidőt határozatlan időre meghosszabbították.
Az amerikai igazságügyi minisztérium új irányelvei alapján az államügyészek minden egyes esetben kötelesek egyéni és jelentőségteljes értékelést készíteni annak megállapítására, hogy az ügyfelekkel szembeni titkolózásra valóban szükség van-e vagy sem - ez derült ki abból a feljegyzésből, amelyet Rod Rosenstein főállamügyész-helyettes készített. Azokat az internetezőket, akiknek az adatait egy ilyen kikérés kapcsán megszerezték egy technológiai vállalattól - a különösen szokatlan körülmények kivételével - legkésőbb egy évvel később tájékoztatni kell mindenről.
Brad Smith, a Microsoft elnöke és vezető jogásza blogbejegyzésében üdvözölte az új irányelvek kiadását. Eddig a nem világosan megfogalmazott jogi szövegek lehetővé tették az amerikai kormány számára, hogy rutinszerűen korlátlan számú adatkikérési parancsot adjon ki. Az egyes esetek különlegességeit általában nem vették figyelembe. Az óriáscég a jelentős eredmény ellenére azt követelte, hogy az Amerikai Egyesült Államok Kongresszusa változtassa meg az érintett törvényeket. A Microsoft támogatja a júliusban benyújtott ECPA Modernization Act tervezetét, amellyel az 1986-ból származó Electronic Communications Privacy Act (ECPA) nevű jogszabályt aktualizálnák. Brad Smith egyúttal hangsúlyozta, hogy az igazságügyi minisztérium ígéretei nem tartják őket távol attól, hogy szükség esetén ismét bírósághoz forduljanak.
Tavaly júliusban a Microsoft pert nyert az Obama-kormány ellen, amely azt szerette volna, hogy bármikor hozzáférhessen a társaság egyik ügyfelének összes leveléhez, így az Írországban tároltakhoz is. A Microsoft megtagadta a kérést, ezért az Obama-kabinet megpróbálta jogi úton kikényszeríteni a hozzáférést. A New York-i fellebbviteli bíróság végül a vállalatnak adott igazat. Az amerikai igazságügyi minisztérium ezután azt szerette volna, ha az eljárás folytatódik, a perújrafelvételi beadványt azonban egy nyolc tagból álló testület elutasította. Az ügy nem ért itt véget, most az Amerikai Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága elé került.
Az amerikai igazságügyi minisztérium közölte, hogy egy új irányelvnek köszönhetően a jövőben korlátoznák azoknak az adatkikéréseknek - úgynevezett sneak-and-peak ordereknek - a számát, amelyek segítségével a technológiai cégeket ügyfeleik adatainak rejtett kiadására kényszerítették. Korábban elsősorban a Microsoft tiltakozott e gyakorlat ellen, mert attól tartott, hogy az a teljes felhőüzletét veszélyeztetheti. A redmondi konszern most jelezte, hogy a szaktárca elleni korábbi keresetét, amelyet a Google és az Amazon is a támogatásáról biztosított, visszavonta. A Microsoft tavaly áprilisban nyújtotta be a bírósági beadványát és az azóta eltelt 18 hónapban az amerikai hivataloktól 2765 adatkikérést kapott. Mindegyik kérés az ügyfélinformációkkal volt kapcsolatos és a társaságot hallgatásra kötelezték. Az esetek kétharmadában a hallgatási határidőt határozatlan időre meghosszabbították.
Az amerikai igazságügyi minisztérium új irányelvei alapján az államügyészek minden egyes esetben kötelesek egyéni és jelentőségteljes értékelést készíteni annak megállapítására, hogy az ügyfelekkel szembeni titkolózásra valóban szükség van-e vagy sem - ez derült ki abból a feljegyzésből, amelyet Rod Rosenstein főállamügyész-helyettes készített. Azokat az internetezőket, akiknek az adatait egy ilyen kikérés kapcsán megszerezték egy technológiai vállalattól - a különösen szokatlan körülmények kivételével - legkésőbb egy évvel később tájékoztatni kell mindenről.
Brad Smith, a Microsoft elnöke és vezető jogásza blogbejegyzésében üdvözölte az új irányelvek kiadását. Eddig a nem világosan megfogalmazott jogi szövegek lehetővé tették az amerikai kormány számára, hogy rutinszerűen korlátlan számú adatkikérési parancsot adjon ki. Az egyes esetek különlegességeit általában nem vették figyelembe. Az óriáscég a jelentős eredmény ellenére azt követelte, hogy az Amerikai Egyesült Államok Kongresszusa változtassa meg az érintett törvényeket. A Microsoft támogatja a júliusban benyújtott ECPA Modernization Act tervezetét, amellyel az 1986-ból származó Electronic Communications Privacy Act (ECPA) nevű jogszabályt aktualizálnák. Brad Smith egyúttal hangsúlyozta, hogy az igazságügyi minisztérium ígéretei nem tartják őket távol attól, hogy szükség esetén ismét bírósághoz forduljanak.
Tavaly júliusban a Microsoft pert nyert az Obama-kormány ellen, amely azt szerette volna, hogy bármikor hozzáférhessen a társaság egyik ügyfelének összes leveléhez, így az Írországban tároltakhoz is. A Microsoft megtagadta a kérést, ezért az Obama-kabinet megpróbálta jogi úton kikényszeríteni a hozzáférést. A New York-i fellebbviteli bíróság végül a vállalatnak adott igazat. Az amerikai igazságügyi minisztérium ezután azt szerette volna, ha az eljárás folytatódik, a perújrafelvételi beadványt azonban egy nyolc tagból álló testület elutasította. Az ügy nem ért itt véget, most az Amerikai Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága elé került.