Szekeres Viktor
Dzsungel - Az őserdő mélyén nem hallja senki a sikolyodat
Vajon manapság miért nincs igény az effektektől mentes, kalandos, de egyben emberi történetekre? A Dzsungel ezt kínálja, de a nép a Thor 3-ra tódul.
Hogy tetszett a Dzsungel?
A Dzsungel egy angol és egy német színész főszereplésével készített ausztrál film, mely az izraeli Yossi Ghinsbergről szól. Azonban nem életrajzi darabra kell gondolni, hanem afféle túlélős kalandfilmre, mely az exkatona dél-amerikai túrázását dolgozza fel, annak pár hetes időszakára koncentrál. Ráadásul mindezt javarészt eredeti, dél-amerikai helyszíneken rögzítve.
A '80-as években játszódó filmben az izraeli kalandor Bolíviában megismerkedik két hátizsákos sorstársával és együtt kezdenek utazgatni, hármasban fedezik fel az előttük ismeretlen világot. A viszonylag idillikus és nem túlságosan embert próbáló időszaknak egy titokzatos idegen vet véget, amikor felajánlja nekik, hogy a tipikus turista látványosságok helyett elvezeti őket olyan helyekre, ahová ritkán jár fehér ember. A lehetőség izgalmasnak tűnik, bele is vágnak a túrába, azonban idővel rémálommá válik az utazás.
A Dzsungel egy tipikus alapfelállást bolondít meg azzal, hogy eleinte teljesen másképp alakulnak az események, mint gondolná az ember - hogy aztán később elgondolkodjunk ezen a megállapításon -, már persze akkor, ha nem ismerjük Ghinsberg történetét. Azt a történetet, amit sallangoktól mentesen, elég naturálisan ábrázol a rendező, nem elhanyagolva a karakterizálást és olykor a visszaemlékezéseket sem.
Amellett, hogy a sztori felmondása dominál a filmben, minimalista eszközökkel, de nagyon hangsúlyos módon ábrázolják benne a barátságot, illetve bajtársiasságot, főleg egy olyan környezetben, ahol az mindennél többet ér. És persze a dzsungel veszélyei mellett nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy mennyire irigylésre méltó az a szabadságérzet, ami átjárja a szereplőket. Nehéz elképzelni, hogy a nézőtéren ülők fejében ne fordulna meg egy-egy pillanatra az, hogy milyen lenne hátizsákos turistaként ilyen helyekre eljutni.
A végeredmény kifejezetten élvezetes lett, jó volt bepillantani ezeknek az embereknek az életébe, bár, aki a konkrét akció és a horror miatt, a történet kifutását előre ismerve ül be a filmre, az jó eséllyel csalódni fog, hiszen a készítők egy utazásra invitálnak minket, ami az alapok lerakásával kezdődik. Márpedig ezt inkább azok fogják élvezni, akik nem tudják, hogy mire megy ki a játék - sőt, őket biztos, hogy jobban fogják sokkolni az események, és nem csak azt fogják látni benne, ahogy egy színész látványosan szenved és elmegy teljesítőképessége határáig.
A Dzsungel mindenképp megkapó filmélmény, de amellett sem szabad elmenni, hogy meglehetősen fura stílusban készült, ami egyeseket szemöldök-felhúzásra fog késztetni. Ezzel persze nincs baj, lehet, hogy csak a Hollywood-konform stílust szoktuk meg túlságosan (vagy Greg McLean nem akart annyira tipikus lenni), pedig ha Ausztrália felé kacsintgatnánk, akkor nem kevés gyöngyszemre lelhetnénk. A Dzsungel is a gyöngyszem-lét határán egyensúlyozik, de... talán nem bucskázott át rajta. Persze hollywoodi mércét használva így is simán hozta az átlagszintet.
A '80-as években játszódó filmben az izraeli kalandor Bolíviában megismerkedik két hátizsákos sorstársával és együtt kezdenek utazgatni, hármasban fedezik fel az előttük ismeretlen világot. A viszonylag idillikus és nem túlságosan embert próbáló időszaknak egy titokzatos idegen vet véget, amikor felajánlja nekik, hogy a tipikus turista látványosságok helyett elvezeti őket olyan helyekre, ahová ritkán jár fehér ember. A lehetőség izgalmasnak tűnik, bele is vágnak a túrába, azonban idővel rémálommá válik az utazás.
A Dzsungel egy tipikus alapfelállást bolondít meg azzal, hogy eleinte teljesen másképp alakulnak az események, mint gondolná az ember - hogy aztán később elgondolkodjunk ezen a megállapításon -, már persze akkor, ha nem ismerjük Ghinsberg történetét. Azt a történetet, amit sallangoktól mentesen, elég naturálisan ábrázol a rendező, nem elhanyagolva a karakterizálást és olykor a visszaemlékezéseket sem.
Amellett, hogy a sztori felmondása dominál a filmben, minimalista eszközökkel, de nagyon hangsúlyos módon ábrázolják benne a barátságot, illetve bajtársiasságot, főleg egy olyan környezetben, ahol az mindennél többet ér. És persze a dzsungel veszélyei mellett nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy mennyire irigylésre méltó az a szabadságérzet, ami átjárja a szereplőket. Nehéz elképzelni, hogy a nézőtéren ülők fejében ne fordulna meg egy-egy pillanatra az, hogy milyen lenne hátizsákos turistaként ilyen helyekre eljutni.
A végeredmény kifejezetten élvezetes lett, jó volt bepillantani ezeknek az embereknek az életébe, bár, aki a konkrét akció és a horror miatt, a történet kifutását előre ismerve ül be a filmre, az jó eséllyel csalódni fog, hiszen a készítők egy utazásra invitálnak minket, ami az alapok lerakásával kezdődik. Márpedig ezt inkább azok fogják élvezni, akik nem tudják, hogy mire megy ki a játék - sőt, őket biztos, hogy jobban fogják sokkolni az események, és nem csak azt fogják látni benne, ahogy egy színész látványosan szenved és elmegy teljesítőképessége határáig.
A Dzsungel mindenképp megkapó filmélmény, de amellett sem szabad elmenni, hogy meglehetősen fura stílusban készült, ami egyeseket szemöldök-felhúzásra fog késztetni. Ezzel persze nincs baj, lehet, hogy csak a Hollywood-konform stílust szoktuk meg túlságosan (vagy Greg McLean nem akart annyira tipikus lenni), pedig ha Ausztrália felé kacsintgatnánk, akkor nem kevés gyöngyszemre lelhetnénk. A Dzsungel is a gyöngyszem-lét határán egyensúlyozik, de... talán nem bucskázott át rajta. Persze hollywoodi mércét használva így is simán hozta az átlagszintet.
|
Dzsungel (Jungle)
magyarul beszélő, ausztrál kalandfilm, 115 perc, 2017 16 éven aluliak számára nem ajánlott rendező: Greg McLean forgatókönyvíró: Yossi Ghinsberg, Justin Monjo operatőr: Stefan Duscio zene: Johnny Klimek producer: Todd Fellman, Mike Gabrawy, Gary Hamilton szereplők: Daniel Radcliffe (Yossi Ghinsberg) Thomas Kretschmann (Karl) Alex Russell (Kevin) Lily Sullivan (Amie) Jacek Koman (Moni Ghinsberg) Yasmin Kassim (Kina) |
