Ötvös Tibor
Szomorú fejes ikont kap Az Emoji-film
Az Agymanók kirobbanó sikerét a Sony is megirigyelte és egy igazán izgalmas és érdekes alapötletre építve a mobilok emotikonjait állította az új mese középpontjába. Sajnos a két film közötti különbség ég és föld.
Hogy tetszett Az Emoji-film?
Vannak filmek, melyek kapcsán kimondottan nehéz a dolga az egyszeri kritikusnak, hiszen bármennyire is szeretné, nem tud semmi pozitívat írni egy, kimondottan a gyerekek számára készített mese kapcsán. A Sony láthatóan ugyanis megirigyelte az Agymanók kirobbanó sikerét és azt gondolta, hogy ha már kilőtte a Pixar az emberi érzelmeket akkor mi lenne, ha a mobilokon megjeleníthető érzelmi ikonok, emojik kerülnének a középpontba? Az ötletet végül tett követte és ezzel elkészült az év legérdektelenebb mozis próbálkozása.
A sztori szerint Alex, mint minden kamasz a mobiljával van elfoglalva és mikor egy rosszul elküldött szmájli miatt megorrol rá a kiszemelt lány, elhatározza hogy letöröltet mindent a telefonjáról. Az okozója a gondnak pedig Gene, a sokoldalú és be nem kategorizálható emoji, aki nem képes a nemtörődöm arcot hozni, ahogy azt a szüleitől látta, hanem szinte az összes érzelem megtalálható benne. A Mosoly által vezetett igazgatóság úgy dönt, hogy ki kell törölni a hibás ikont, mire Gene, Pacsi és újdonsült társuk, Fricska elindulnak, hogy a Felhőben húzzák meg magukat.
Maga a sztori sem a legértelmesebb, de ez még kellően érdekes is lehetne, ha bátrabban próbálkoztak volna a készítők. A másság elfogadása, önmagunk felvállalása akár még meg is jelenhetne, hiszen egy több arcot is kifejező ikon azért elég egyértelmű üzenetet hordoz magában. Azonban ezzel a lehetőséggel nem tudtak élni, helyette kapunk egy igen hosszúra nyúlt reklámot. Lépten-nyomon különböző termékelhelyezéseket láthatunk, már magában a telefonban is ezerszer elhangoznak különböző játékok és programok nevei.
Ezen felül maga az animáció is kezdetleges, bár feltehetően ez volt a cél. Az ikonok ugyanis nem kell, hogy bármely, a hangjukat adó színészre hasonlítsanak, adott a kinézetük. Szintén nem kellett sok időt fordítani az animációkra sem. Éppen ezért nem is igazán tudom, mit lehetne írni Az Emoji-filmről. Vannak jó pillanatai, ezek többnyire Pacsi nevéhez fűződnek, de akkor is egy óriási melléfogásnak, egy hatalmas bukásnak gondolom a filmet.
Reményeim szerint a Sony és minden más készítő is tanul Az Emoji-film kritikai és anyagi buktájából és jobban odafigyelnek majd arra, mit adnak ki a kezeik közül. Bár az is igaz, hogy az Igort is készítő Tony Leondis ennél többre feltehetően nem képes, hiába dolgozott még karrierje elején olyan meséken, mint A legelő hősei vagy az Egyiptom hercege. Rendezőként nem érzi a ritmust, nem képes elvarázsolni a nézőket - teszem hozzá, hogy még az apróbbakat sem. És így Az Emoji-film csak egy szomorú és síró emotikont ér.
A sztori szerint Alex, mint minden kamasz a mobiljával van elfoglalva és mikor egy rosszul elküldött szmájli miatt megorrol rá a kiszemelt lány, elhatározza hogy letöröltet mindent a telefonjáról. Az okozója a gondnak pedig Gene, a sokoldalú és be nem kategorizálható emoji, aki nem képes a nemtörődöm arcot hozni, ahogy azt a szüleitől látta, hanem szinte az összes érzelem megtalálható benne. A Mosoly által vezetett igazgatóság úgy dönt, hogy ki kell törölni a hibás ikont, mire Gene, Pacsi és újdonsült társuk, Fricska elindulnak, hogy a Felhőben húzzák meg magukat.
Maga a sztori sem a legértelmesebb, de ez még kellően érdekes is lehetne, ha bátrabban próbálkoztak volna a készítők. A másság elfogadása, önmagunk felvállalása akár még meg is jelenhetne, hiszen egy több arcot is kifejező ikon azért elég egyértelmű üzenetet hordoz magában. Azonban ezzel a lehetőséggel nem tudtak élni, helyette kapunk egy igen hosszúra nyúlt reklámot. Lépten-nyomon különböző termékelhelyezéseket láthatunk, már magában a telefonban is ezerszer elhangoznak különböző játékok és programok nevei.
Ezen felül maga az animáció is kezdetleges, bár feltehetően ez volt a cél. Az ikonok ugyanis nem kell, hogy bármely, a hangjukat adó színészre hasonlítsanak, adott a kinézetük. Szintén nem kellett sok időt fordítani az animációkra sem. Éppen ezért nem is igazán tudom, mit lehetne írni Az Emoji-filmről. Vannak jó pillanatai, ezek többnyire Pacsi nevéhez fűződnek, de akkor is egy óriási melléfogásnak, egy hatalmas bukásnak gondolom a filmet.
Reményeim szerint a Sony és minden más készítő is tanul Az Emoji-film kritikai és anyagi buktájából és jobban odafigyelnek majd arra, mit adnak ki a kezeik közül. Bár az is igaz, hogy az Igort is készítő Tony Leondis ennél többre feltehetően nem képes, hiába dolgozott még karrierje elején olyan meséken, mint A legelő hősei vagy az Egyiptom hercege. Rendezőként nem érzi a ritmust, nem képes elvarázsolni a nézőket - teszem hozzá, hogy még az apróbbakat sem. És így Az Emoji-film csak egy szomorú és síró emotikont ér.
|
Az Emoji-film (The Emoji Movie) magyarul beszélő, amerikai családi animációs film, 86 perc, 2017 6 éven aluliak számára nem ajánlott! Rendező: Anthony Leondis Zene: Patrick Doyle Vágó: William J. Caparella Forgatókönyvíró: Anthony Leondis, Eric Siegel T.J. Miller (Gene) James Corden (Pacsi) Ilana Glazer (Fricska) Steven Wright (Mel Meh) Patrick Stewart (Kaki) Rob Riggle (Jégkrém) Tom Kane (Idős Kaki) |
