Gyurkity Péter
Megsemmisül az első kínai űrállomás
Az elsőként fellőtt labor néhány hónap múlva ég majd el a légkörben.
A kínai űrprogramot mi is igyekszünk szemmel tartani, beszámolva a fontosabb fejleményekről. Utoljára április végén írtunk arról, hogy a teherhajó bedokkolt az aktív állomásra, ennek közvetlen elődje azonban hamarosan megsemmisül.
Az eredetileg 2011-ben fellőtt, majd pedig két legénységet is kiszolgáló Tienkung-1 felett még tavaly vesztették el az irányítást, ezt követően pedig naponta 160 métert veszített az ideális pályából, ami azt jelenti, hogy 400-ról egészen 350 kilométerre csökkent a tőlünk mért távolsága. A friss előrejelzés szerint október és április között jut majd el oda, hogy belép a légkörbe, ennek során pedig végleg megsemmisül majd, bár azt még nem tudjuk, hogy erre pontosan mikor és hol kerül sor. Olaszország és Új-Zéland között következhet be a végső felbomlás, a törmelék pedig valószínűleg teljesen elég majd a légkörben, de amennyiben néhány darab mégis elérné a felszínt, a káros anyagok miatt ezt nem tanácsos megérinteni.
Az űrállomás szó Kína esetében egy 10,4 méter hosszú, 3,3 méter átmérőjű, 8,5 tonnás, 15 légköbméternyi nyomás alatt lévő modult takar
Az eddigi legnagyobb, hasonló módon megsemmisített objektum a szovjet-orosz Mir űrállomás volt, a kínai változat azonban jóval kisebb ennél – olyannyira, hogy sokszor inkább űrlaborként, mintsem űrállomásként hivatkoznak rá, hiszen mindössze egy nagyobb szobáról van szó. 8500 kilogrammos súlyával valóban nem tartozik a hatalmas monstrumok közé, de a megfigyelés tovább folytatódik, hiszen itt mindenképpen fontos lesz meghatározni a légkörbe való belépés pontos helyét és idejét. Ennek során közösen végzik majd a munkát az Inter-Agency Space Debris Coordination Committee szakembereivel, illetve igyekeznek majd javítani az információközlésen is, a pontos meghatározás eredményét még időben közölve az illetékesekkel.
Kína eközben dolgozik a sorrendben harmadik, jóval nagyobb fejlesztésen, amely már valódi űrállomásként állna szolgálatba – a tervek szerint valamikor 2022-ben.
A kínai űrprogramot mi is igyekszünk szemmel tartani, beszámolva a fontosabb fejleményekről. Utoljára április végén írtunk arról, hogy a teherhajó bedokkolt az aktív állomásra, ennek közvetlen elődje azonban hamarosan megsemmisül.
Az eredetileg 2011-ben fellőtt, majd pedig két legénységet is kiszolgáló Tienkung-1 felett még tavaly vesztették el az irányítást, ezt követően pedig naponta 160 métert veszített az ideális pályából, ami azt jelenti, hogy 400-ról egészen 350 kilométerre csökkent a tőlünk mért távolsága. A friss előrejelzés szerint október és április között jut majd el oda, hogy belép a légkörbe, ennek során pedig végleg megsemmisül majd, bár azt még nem tudjuk, hogy erre pontosan mikor és hol kerül sor. Olaszország és Új-Zéland között következhet be a végső felbomlás, a törmelék pedig valószínűleg teljesen elég majd a légkörben, de amennyiben néhány darab mégis elérné a felszínt, a káros anyagok miatt ezt nem tanácsos megérinteni.
Az űrállomás szó Kína esetében egy 10,4 méter hosszú, 3,3 méter átmérőjű, 8,5 tonnás, 15 légköbméternyi nyomás alatt lévő modult takar
Az eddigi legnagyobb, hasonló módon megsemmisített objektum a szovjet-orosz Mir űrállomás volt, a kínai változat azonban jóval kisebb ennél – olyannyira, hogy sokszor inkább űrlaborként, mintsem űrállomásként hivatkoznak rá, hiszen mindössze egy nagyobb szobáról van szó. 8500 kilogrammos súlyával valóban nem tartozik a hatalmas monstrumok közé, de a megfigyelés tovább folytatódik, hiszen itt mindenképpen fontos lesz meghatározni a légkörbe való belépés pontos helyét és idejét. Ennek során közösen végzik majd a munkát az Inter-Agency Space Debris Coordination Committee szakembereivel, illetve igyekeznek majd javítani az információközlésen is, a pontos meghatározás eredményét még időben közölve az illetékesekkel.
Kína eközben dolgozik a sorrendben harmadik, jóval nagyobb fejlesztésen, amely már valódi űrállomásként állna szolgálatba – a tervek szerint valamikor 2022-ben.
