SG.hu·
Minden, minden - egy nagy semmi!
Kimondottan romantikus alkatnak tartom magam, de az olyan filmektől, mint a Minden, minden kiver a víz és haragszom is rájuk. Átveri a nőket és becsapja őket egy olyan történettel, mely a való életben sosem történhetne meg.
Hogy tetszett a Minden, minden?
Adott egy fiatal lány, aki betegsége miatt nem léphet ki a teljesen steril környezetéből. Ha ezt megtenné, akkor komoly betegségeket szedne össze mindössze pár pillanat alatt. Persze az üvegfalon túl felbukkan egy csodálatos dalia, A férfi, akinek láttán hősnőnk szíve megdobban és a kezdeti "levelezgetések" után egyre komolyabbá válik a kapcsolatuk. Ennyi lenne a Minden, minden, mely egy igen népszerű könyv alapján készült. És nagyjából ennyit érdemes tudni a filmről, mely maga a giccs, a nyáltenger, a teljes hiteltelenség.
Mi is a bajom a filmmel? Nos, elsősorban az elszalasztott lehetőségeket hiányolom. Az üvegfal csodálatos jelképe lehetne a határnak, egy fizikai választóvonalnak, mely Olly és a beteg Maddy teljesen eltérő, egymáshoz nem passzoló világát szimbolizálhatná. Lehetne ez egy keserédes romantika, melyben a fiataloknak valódi harcot kell megvívni a szerelemért. És ezen a vonalon indul is a történet, nagyjából 20-25 perc után azonban megváltozik minden, mikor a lány ápolója titokzatos októl vezérelve beengedi a szobába a fiút (de a szoba másik végében kell hogy maradjon ami bizonyítottan teljes körű védelmet jelent a levegőben terjedő vírusok és fertőzések ellen).
Innentől már halad minden a maga nyálas módján. Hol van az Időről időre csodálatos és elgondolkodtató romantikája és életútja? Hol van a Tom Hanks és Meg Ryan között kitapintható kémia A szerelem hullámhosszánból? És még lehetne sorolni a példákat, de teljesen felesleges. A "Minden, minden" a játékidő első negyedét leszámítva semmilyen szinten nem nyújt semmi újat vagy szórakoztatót. Pedig A szoba már megmutatta, hogy az ilyen bezárt alaphelyzetből mit lehet kihozni és persze nem várjuk el, hogy thrillerként dolgozzák fel a romantikus nyáltengert, de valami egyedit, eredetit mindenképpen kigondolhattak volna a készítők.
Sajnos azonban a szereplők között sincs meg a kémia, a főszereplő srác olyan mint egy kihipózott emós vámpír, az ápolónő anyát játszik, az anyuka pedig természetesen ismét a zsarnok (holott valahol jogosan félti egyetlen csemetéjét). Mindehhez hiteltelen párbeszédek és "csavarok" párosulnak, melyek miatt hamar elkezd kínosan feszengeni az egyszeri moziba járó pár az ülésekben. Persze ha úgy gondoljuk, elvihetjük a kedvesünket a vetítésre, kedves férfitársaim, hogy aztán majd ezt az "áldozatot" a másik felünk is meghozza a Deadpool 2 kapcsán.
Mielőtt megismertelek, Időről időre, Csillagainkban a hiba... csak pár cím, melyek mindegyike képes volt valami egyedivel kiegészíteni és szerethetővé tenni egy romantikus történetet. Persze ehhez kellettek a jó (pontosabban a szerepre tökéletesen kiválasztott) színészek is, akik képesek voltak elhitetni velünk, mekkora csodát jelent életükben a szerelem. A Minden, minden nem tartozik ezen alkotások közé, egy lapon sem lehet említeni őket - egy teljesen felesleges film, mely reményeim szerint hamar eltűnik a semmiben.
Mi is a bajom a filmmel? Nos, elsősorban az elszalasztott lehetőségeket hiányolom. Az üvegfal csodálatos jelképe lehetne a határnak, egy fizikai választóvonalnak, mely Olly és a beteg Maddy teljesen eltérő, egymáshoz nem passzoló világát szimbolizálhatná. Lehetne ez egy keserédes romantika, melyben a fiataloknak valódi harcot kell megvívni a szerelemért. És ezen a vonalon indul is a történet, nagyjából 20-25 perc után azonban megváltozik minden, mikor a lány ápolója titokzatos októl vezérelve beengedi a szobába a fiút (de a szoba másik végében kell hogy maradjon ami bizonyítottan teljes körű védelmet jelent a levegőben terjedő vírusok és fertőzések ellen).
Innentől már halad minden a maga nyálas módján. Hol van az Időről időre csodálatos és elgondolkodtató romantikája és életútja? Hol van a Tom Hanks és Meg Ryan között kitapintható kémia A szerelem hullámhosszánból? És még lehetne sorolni a példákat, de teljesen felesleges. A "Minden, minden" a játékidő első negyedét leszámítva semmilyen szinten nem nyújt semmi újat vagy szórakoztatót. Pedig A szoba már megmutatta, hogy az ilyen bezárt alaphelyzetből mit lehet kihozni és persze nem várjuk el, hogy thrillerként dolgozzák fel a romantikus nyáltengert, de valami egyedit, eredetit mindenképpen kigondolhattak volna a készítők.
Sajnos azonban a szereplők között sincs meg a kémia, a főszereplő srác olyan mint egy kihipózott emós vámpír, az ápolónő anyát játszik, az anyuka pedig természetesen ismét a zsarnok (holott valahol jogosan félti egyetlen csemetéjét). Mindehhez hiteltelen párbeszédek és "csavarok" párosulnak, melyek miatt hamar elkezd kínosan feszengeni az egyszeri moziba járó pár az ülésekben. Persze ha úgy gondoljuk, elvihetjük a kedvesünket a vetítésre, kedves férfitársaim, hogy aztán majd ezt az "áldozatot" a másik felünk is meghozza a Deadpool 2 kapcsán.
Mielőtt megismertelek, Időről időre, Csillagainkban a hiba... csak pár cím, melyek mindegyike képes volt valami egyedivel kiegészíteni és szerethetővé tenni egy romantikus történetet. Persze ehhez kellettek a jó (pontosabban a szerepre tökéletesen kiválasztott) színészek is, akik képesek voltak elhitetni velünk, mekkora csodát jelent életükben a szerelem. A Minden, minden nem tartozik ezen alkotások közé, egy lapon sem lehet említeni őket - egy teljesen felesleges film, mely reményeim szerint hamar eltűnik a semmiben.
|
Minden, minden (Everything, Everything) magyarul beszélő, amerikai romantikus dráma, 96 perc, 2017 12 éven aluliak számára nem ajánlott! Rendező: Stella Meghie Operatőr: Igor Jadue-Lillo Zene: Ludwig Goransson Producer: Leslie Morgenstein, Elysa Koplovitz Forgatókönyvíró: J. Mills Goodloe Amandla Stenberg (Maddy Whittier) Nick Robinson (Olly Bright) Anika Noni Rose (Pauline) Ana de la Reguera (Carla) Taylor Hickson (Kayra) Dan Payne (Joe) Fiona Loewi (Mae) |
