A mai libanoni lakosság genetikai állománya megegyezik a négyezer évvel ezelőtt élő, a Bibliában szereplő kánaániak génjeivel friss kutatások szerint - közölte a Háárec című izraeli újság.

Mivel papiruszra jegyzett írásaik nem maradtak fenn, mindeddig keveset tudtak az ókorban kánaániaknak nevezett nép sorsáról, noha jelentős volt a hatásuk a bronzkortól az i. e. 2-3. századig és a Biblia mellett sokszor említették őket a korabeli görög és egyiptomi szövegek is. Kutatóknak egy amerikai genetikai szakfolyóiratban (American Journal of Human Genetics) közölt tanulmánya szerint mégis sikerült rekonstruálni az egykori nép genetikai állományát öt, régészek által Szidónban feltárt, 4000 évvel ezelőtti kánaáni sírból vett mintából.

Az így létrehozott géntérképet összevetették 99 mai libanoni ember genetikájával, hogy megállapítsák az esetleges rokonságot. Az összehasonlításból kiderült, hogy a mai libanoni lakosság több mint 90 százalékban az ő génjeiket hordozza tovább, vagyis az ő távoli leszármazottaik. A kutatás szerint a kánaániak az ókorban, a héber törzsek beköltözésekor nem tűntek el, nem olvadtak be és nem ölték meg őket, hanem északabbra, a mai Libanon területére húzódhattak.

A tudományos munkából az is kiderült, hogy a kánaániak génjeinek mintegy fele a térségben mintegy 10 ezer évvel ezelőtt letelepedett földművelőktől származik, a másik fele pedig Irán területén talált csontvázakéval rokon, olyan emberekével, akik 5000 évvel ezelőtt érkezhettek és kezdhettek elvegyülni a helyiekkel. A kánaániak föníciai eredetű sémi népek voltak, akik a Karmel-hegy és Ugarit város között a Földközi-tenger partvidékén telepedtek le, és olyan jelentős egykori kikötőket építettek, mint Büblosz, Szidón vagy Türosz. Ők alkották meg az első ábécét, és számos kolóniájuk volt a tengerparti sávban.