Ötvös Tibor
Baywatch - szép testek, ostoba film, bűnös szórakozás
A kultikus Baywatch a mai napig látható valamely televíziós csatorna műsorán, szóval volt kikre alapozni a filmváltozatot. Sajnos azonban a készítők túl komolyan vették magukat és ennek köszönhetően elveszett a varázs - ennek ellenére rém szórakoztató lett a végeredmény.
Hogy tetszett a Baywatch?
David Hasselhoff karrierje során három emlékezetes alakítást nyújtott. Az elsőben intelligens autójával rótta az utakat, a másodikban pedig félmeztelenül, bombázók gyűrűjében mentett életeket. A harmadikban pedig illuminált állapotban próbált elfogyasztani egy hamburgert, de ezt szerintem hagyjuk is. Már a bejelentéskor érdeklődve figyeltem a Baywatch film alakulását és őszintén örültem, mikor kiderült, kik is vesznek majd részt a projektben. Dwayne Johnson elég jó érzékkel választ filmeket és Zac Efron is jó komikának bizonyult, a plakáton szereplő lányok pedig egészen jól festettek fürdőruhában.
Most, szokásomhoz híven a sztoriról kellene írnom, de abszolút felesleges. Legyen elég annyi, hogy adott egy összeszokott, már-már családként működő vízimentő csapat, ahova becsapódik egy olimpiai bajnok úszó és így közösen kell hogy leleplezzék a tengerparton ténykedő gonosztevő drogbárónőt. Olvasgatva a külföldi és hazai kritikákat az már rögtön leesett, hogy sokan nem tudtak azonosulni a történettel és a szereplőkkel sem. Feléjük csak annyi lenne a kérdésem, hogy mégis hány részt láttak az eredeti sorozatból? Az vajon mennyire volt hihető, mikor David "Looking for Freedom" Hasselhoff minden gonosztevőt leterített és minden ügyet pillanatok alatt felderített?
Számomra éppen az tetszik a filmben, hogy a készítők szándékosan túltolnak mindent, ami egyébként is jellemző volt a Baywatch-ra. Számtalanszor hangzik el a filmben, hogy "ez talán a rendőrség dolga lenne" és persze mindenki értetlenül néz a beszélőre, de valljuk be: a széria során is számtalanszor merült fel a nézőkben ez a kérdés. Ráadásul Dwayne Johnson azért hihetőbb Mitch, mint Hoff volt anno. Elhisszük neki, hogy él-hal a tengerpartért, szívén viseli az ottaniak sorsát és bár akadnak kevésbé hihető információk is vele kapcsolatban (például hogy ő találta fel a Google-t) de ez is csak rátesz az őt övező mítoszra.
Matt Brody, alias Zac Efron pedig remekül hozza a nagyképű, beképzelt, egoista, ugyanakkor magányos olimpiai bajnok karakterét, aki egyben a poénforrás is a filmben (a kórboncnoknál előadott száma kimondottan vicces). És ez egyébként nagy szó, hiszen mellette ott van egy tipikus IT-s kocka, aki szerelmes CJ-be. Velük azonban nem érdemes túl sokat foglalkozni, elég egydimenziós karakterek, nem kapnak mélyebb rétegeket, pusztán csak szépek. Ez a gonosztevőre is áll, aki szintén nem sok vizet zavar.
Ha van baj a Baywatch filmmel, az az a tény, hogy a film felétől átmegy Baywatch Nights-ba, azaz elindul egy krimi-vonal és lezárják az addig rém mókás beilleszkedős, az újoncokat szívatós szálat. Pedig addig nagyon működik a film, a végtelenségig húzzák a lassítva futásokat is (ráadásul van, hogy csak a szexi szereplő mozog lassan a képen) és persze mindezt kommentálják a szereplők. Szóval sikerült hű maradni az eredeti sorozathoz még akkor is, amikor tényleg az alpári poénok előtt nyitja meg a kaput a rendező Seth Gordon - szerencsére ez csak pár percig tart.
Ezzel együtt persze felmerül az a kérdés, hogy érdemes-e megnézni a filmet vagy sem. Nos, szerintem aki felhőtlen mosolygásra vágyik és nem zavarja, ha szándékosan eltúloznak mindent egy filmben, az tehet vele egy próbát. Még a sorozat rajongóinak is ajánlanám, ők fogják fel amolyan görbe tükörként, melyet kedvencük elé tartottak. Ugyan lehetne rövidebb - a közel 2 óra tényleg embert próbáló, 90 perc fogyaszthatóbb lett volna -, de még így is eltúlzottnak tartom azt a negatív kampányt, ami a film ellen indult. A Baywatch-film ugyanis teljes mértékben hű a sorozathoz - az persze más kérdés, hogy anno David Hasselhoff és Pamela Anderson futkosása mennyire sikerült jól.
Most, szokásomhoz híven a sztoriról kellene írnom, de abszolút felesleges. Legyen elég annyi, hogy adott egy összeszokott, már-már családként működő vízimentő csapat, ahova becsapódik egy olimpiai bajnok úszó és így közösen kell hogy leleplezzék a tengerparton ténykedő gonosztevő drogbárónőt. Olvasgatva a külföldi és hazai kritikákat az már rögtön leesett, hogy sokan nem tudtak azonosulni a történettel és a szereplőkkel sem. Feléjük csak annyi lenne a kérdésem, hogy mégis hány részt láttak az eredeti sorozatból? Az vajon mennyire volt hihető, mikor David "Looking for Freedom" Hasselhoff minden gonosztevőt leterített és minden ügyet pillanatok alatt felderített?
Számomra éppen az tetszik a filmben, hogy a készítők szándékosan túltolnak mindent, ami egyébként is jellemző volt a Baywatch-ra. Számtalanszor hangzik el a filmben, hogy "ez talán a rendőrség dolga lenne" és persze mindenki értetlenül néz a beszélőre, de valljuk be: a széria során is számtalanszor merült fel a nézőkben ez a kérdés. Ráadásul Dwayne Johnson azért hihetőbb Mitch, mint Hoff volt anno. Elhisszük neki, hogy él-hal a tengerpartért, szívén viseli az ottaniak sorsát és bár akadnak kevésbé hihető információk is vele kapcsolatban (például hogy ő találta fel a Google-t) de ez is csak rátesz az őt övező mítoszra.
Matt Brody, alias Zac Efron pedig remekül hozza a nagyképű, beképzelt, egoista, ugyanakkor magányos olimpiai bajnok karakterét, aki egyben a poénforrás is a filmben (a kórboncnoknál előadott száma kimondottan vicces). És ez egyébként nagy szó, hiszen mellette ott van egy tipikus IT-s kocka, aki szerelmes CJ-be. Velük azonban nem érdemes túl sokat foglalkozni, elég egydimenziós karakterek, nem kapnak mélyebb rétegeket, pusztán csak szépek. Ez a gonosztevőre is áll, aki szintén nem sok vizet zavar.
Ha van baj a Baywatch filmmel, az az a tény, hogy a film felétől átmegy Baywatch Nights-ba, azaz elindul egy krimi-vonal és lezárják az addig rém mókás beilleszkedős, az újoncokat szívatós szálat. Pedig addig nagyon működik a film, a végtelenségig húzzák a lassítva futásokat is (ráadásul van, hogy csak a szexi szereplő mozog lassan a képen) és persze mindezt kommentálják a szereplők. Szóval sikerült hű maradni az eredeti sorozathoz még akkor is, amikor tényleg az alpári poénok előtt nyitja meg a kaput a rendező Seth Gordon - szerencsére ez csak pár percig tart.
Ezzel együtt persze felmerül az a kérdés, hogy érdemes-e megnézni a filmet vagy sem. Nos, szerintem aki felhőtlen mosolygásra vágyik és nem zavarja, ha szándékosan eltúloznak mindent egy filmben, az tehet vele egy próbát. Még a sorozat rajongóinak is ajánlanám, ők fogják fel amolyan görbe tükörként, melyet kedvencük elé tartottak. Ugyan lehetne rövidebb - a közel 2 óra tényleg embert próbáló, 90 perc fogyaszthatóbb lett volna -, de még így is eltúlzottnak tartom azt a negatív kampányt, ami a film ellen indult. A Baywatch-film ugyanis teljes mértékben hű a sorozathoz - az persze más kérdés, hogy anno David Hasselhoff és Pamela Anderson futkosása mennyire sikerült jól.
|
Baywatch (Baywatch) magyarul beszélő, amerikai akció-vígjáték, 116 perc, 2017 16 éven aluliak számára nem ajánlott! Rendező: Seth Gordon Operatőr: Eric Steelberg Zene: Christopher Lennertz Producer: Beau Flynn, Dwayne Johnson, Ivan Reitman, Michael Berk, Gregory J. Bonann Forgatókönyvíró: Damian Shannon, Mark Swift Dwayne Johnson (Mitch Buchannon) Zach Efron (Matt Brody) Kelly Rohrbach (CJ Parker) Alexandra Daddario (Summer Quinn) Priyanka Chopra (Victoria Leeds) Ilfenesh Hadera (Stephanie Holden) Rob Huebel (Thorpe kapitány) |
