Gyurkity Péter

Európában jöhet az első Hyperloop 

Ez a lehetőség is felmerül, a projekten dolgozó cég szerint ideális helyszín lennénk.

Miközben Elon Musk és a SpaceX a kapszulák versenyének újabb fordulóját tervezgeti, a Hyperloop One a maga részéről a lehetséges első útvonalak listáját tette közzé a napokban, ezek között pedig több európai helyszín is szerepel. Valós lehetőségként merül tehát fel, hogy kontinensünk részesül elsőként majd az új technológia gyümölcseiből (és kockázataiból).

A cég – amelyben maga Musk közvetlenül nem tevékenykedik, bár az alapítók szoros kapcsolatot ápolnak vele – egy kilenc helyszínből álló listát tett közzé, amelyen olasz, finn-észt, német, lengyel, spanyol-marokkói, holland, valamint brit régiók szerepelnek. A tervezett útvonalak hossza 90 és 1991 km között mozog, ez nyilván több szempontból is komoly különbségeket eredményezne a finanszírozás és a kivitelezés terén, bár itt egyelőre csak arról van szó, hogy a különböző városok, kormányzatok, valamint egyéb szervezetek maguk jelezhették érdeklődésüket a Hyperloop One Global Challenge iránt. A vállalat szerint Európát egyesítő, az összefogást erősítő kezdeményezésről beszélhetünk, bár a megvalósulás nyilván még odébb van.


Az elmúlt két évben mintegy 200 mérnök és technikus dolgozott a platformon egy amerikai sivatagban, ahol a tesztpálya kiépítését végzik. Nagy reményekkel várják az éles próbát, ami visszaigazolná, hogy a világ szinte bármely pontján felépülhet egy hasonló rendszer, amely a mágneses lebegtetés és a légellenállás minimalizálása révén akár óránkénti 1126 km-es sebességet biztosítana az utasok számára, alaposan lecsökkentve az utazásra fordított időt. Ehhez persze meg kell majd építeni a hatalmas csőrendszert, ki kell alakítani a járművek főbb komponenseit, valamint biztosítani kell az előírások betartását és tartani kell a biztonság megkövetelt szintjét, hogy valóban a mindennapokban is használható tömegközlekedési eszközt vegyünk majd használatba.

Ettől még nyilván évekre vagyunk, ám az érdeklődés szintje jelzi, hogy nem eleve halott projektről van szó.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Kara kán #14
    Hárklisok legfeljebb a lebuktatott orv-shore lovagok lehetnek. :-D
  • NEXUS6 #13
    Szerintem komoly, viccnek kicsit dúrva lett volna! XD
  • Tetsuo #12
    Te most viccelsz, ugye?
  • cylontoaster #11
    Hangutánzó jellegű szó, amikor az ember nem csak háklis, de morog is közben.
    Tengerparti településeken a finnyáskodó kalózt nevezték így, kicsit jobban megnyomva az első szótagot.
  • Tetsuo #10
    Hárklis? :-O
  • felemelő #9
    Azért ha gazdasági számításokat is nézünk, akkor én két helyszínt látok:

    - Ha csak tesztpálya kell, valódi utasforgalom nélkül, akkor olcsóbb keleteurópai földeken megy két város között (hogyha egyszer élesben használható lesz, akkor utasokat is vihessen) [nemmellékesen a kevésbé hárklis politika/államigazgatás miatt, aminek ha megkenik a kerekeit, akkor szárnallni képes].

    - Ha kész van valódi utasforgalomra, akkor két német vagy francia nagyváros közé építik, mert ott van elegendő utas és vásárlóerő.
  • kvp #8
    Mar sokszor leirtam, de szerintem a japan megoldas jobb valamivel. A 60-as evek ota fejlesztik es mostanra sikerult kereskedelmileg is ertelmezheto szintre jutniuk. Van egy maglev vasuti rendszeruk, amit lehet a felszinen is vinni kisebb sebesseggel, de legritkitott alagutba is helyezheto, ahol tovabb novelheto a sebessege.

    A kabin levegoellatasat kompresszorokkal oldjak meg, amik a kisebb legnyomast a kabin nyomasara hozzak, tovabba az elhasznalodott levegot szelepekkel kiengedik. Ez a rendszer mar a 0-as sorozatu shinkansen-en is megvolt (ott a szuk alagutak behaladaskori tulnyomasat es kihaladaskori kis nyomasat stabilizaltak vele es 1964-ben lett atadva).

    A menekules kulso jarda alapu, ugyanis rajottek, hogy ha jelentosen nagyobb az alagut atmeroje a jarmuhoz kepest, akkor a kisebb nyomasu levegot is konnyebb felretolnia (mert van hova), azaz gyorsabban haladhat. Ennek mellekhatasa az, hogy elfer a menekulojarda a sinek mellett. (mint nallunk a 4-es metroban)

    Megallas: Ha nagyobb az alagut, akkor teljes beomas kivetelevel a kisebb meretvaltozasok nem zavaroak, raadasul a maglev szerelveny egy U alaku palyaban fut es vannak rajta alul gumigorgok is. Aramszunet eseten a vonat leszall a palya aljara es az also es oldalso gorgok vezetik a megallasig. Az aramszunet ugyancsak lekapcsolja a legnyomas csokkento szivattyukat is, tehat az alagut szepen megteleik legkori nyomason levo levegovel es az utasok kisetalhatnak a menekulojardan.

    A fenti rendszerbol mar letezik egy tesztpalya, egy felszini allomassal, tovabba egy felszinu es egy rovidebb alagutas szakasszal. A megoldas egyelore teljesen biztonsagosnak tunik, csak a palyan szemejovo targyak jelenthetnek gondot, de ez a veszely a hagyomanyos vonatoknal is megvan.
  • cylontoaster #7
    Nem is állítom, hogy holnapra jó lesz, vagy egyáltalán van-e értelme most fejlesztgetni.
    Ettől még ezek a problémák ismertek máshol is, ott is meg lett oldva (vagy nem, de nem érdekel senkit, mint a repülőből menekülés), szóval ez így kevés.
  • NEXUS6 #6
    Igen, de az 100 éve fejlesztés alatt álló rendszer és most értek el egy elég jó biztonsági szintet. Ezt meg 5 éve hegesztgetik kb.
  • cylontoaster #5
    Ezt vesd össze a légiközlekedéssel, ahol a problémák jelentős része szintén él.