Gyurkity Péter

Hiperszonikus repülőkkel kísérletezik Kína

Nemzetközi konferencián nézték át a komolyabb koncepciókat, a cél ezek megvalósítása.

Az elmúlt néhány hónapban többször olvashattunk az új kínai fejlesztésekről, amelyek az élet szinte minden területén megjelennek, ahogy az ázsiai óriás igyekszik felzárkózni az egyetlen megmaradt szuperhatalomhoz. Ezúttal a hiperszonikus repülők kerültek terítékre, ahogy a szakértők megvitatták a fontosabb kérdéseket.

A napokban rendezték meg a 21st International Space Plane and Hypersonic Systems and Technology névre keresztelt találkozót, amelynek során Xiamen Egyetemen gyűltek össze a téma iránt érdeklődő szakemberek. Itt a kínai felszólalók mellett jelen voltak ausztrál, amerikai, brazil, illetve európai vendégek is, akik szintén saját előadást tartottak, és bár itt többnyire koncepciókról van csak szó, néhány kínai megoldás egyes részleteit is megismerhettük.

Ezek között bukkant fel a torlósugár-hajtómű egyik speciális fajtáját alkalmazó scramjet fejlesztés, amely 2015 decemberében már 30 kilométeres magasságban, a hangsebesség hétszeresével repült. Ennek különlegessége, hogy az amerikai változatokkal ellentétben a földről indult útnak, az alkalmazást illetően pedig nemcsak a repülők, hanem a rakéták is szóba jöhetnek. A rakétákkal hiperszonikus sebességet elérő járművek 2025 környékén jelenhetnek meg.


A 20 és 100 kilométer közötti tartományban, a hangsebesség akár tízszeresével repülő megoldások alig néhány óra alatt megkerülhetik majd a bolygót, nem véletlen, hogy több nagyhatalom is dolgozik ezeken a kombinált példányokon. A Beijing Power Machinery Research Institute például a turbo-aided rocket-augmented ram/scramjet engine (TRRE) programon munkálkodik, amelynek keretében folyékony üzemanyagot használó rakétákkal dobnák meg a turbinák teljesítményét, simább és egyben biztonságosabb átmenetet biztosítva a szuper- és a hiperszonikus fázis között – itt azonban csak 2030 környékére várják az első tesztrepülést.

Eközben folytatódik a munka a szélcsatornákon, bár Kína jelenleg is a legnagyobb hiperszonikus változattal rendelkezik. Amíg azonban a JF-12 a Mach 5 és Mach 9 közötti tartományban segíti a mérnököket, a 170 méter hosszú FD-21 számára már a hangsebesség 15-szöröse sem jelent majd gondot, vagyis a hiperszonikus repülés alsó tartománya után a következő lépcsőfokot is szeretnék elérni. Mindezt egy 57 kilós, másfél méteres modell néhány tizedmásodperces tesztjére alapozzák.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
Nem érkezett még hozzászólás. Legyél Te az első!