Gyurkity Péter

Közeli szuperföldre bukkantak 

Ez pedig akár az életnek is otthont adhat, így kiemelt jelölt lesz a további kutatásban.

Az Európai Déli Obszervatórium munkatársai jelentették be a napokban, hogy egy újabb közeli szuperföldet találtak, amely ideális jelöltnek tűnik az élet utáni kutatásban. Az érdekes exobolygó több szempontból is izgalmas „lelet”, hiszen a lakható zónában helyezkedik el.

A bolygó a tőlünk mintegy 40 fényévre lévő LHS 1140 csillag körül kering, amely egy vörös törpe. Ez ugyan jóval kisebb és hűvösebb, mint a Nap, azonban a bolygó éppen tízszer közelebb van hozzá, mint a Föld saját csillagunkhoz, emiatt pedig a felszínt nagyjából feleannyi fény éri el. Az égitest ráadásul éppen a lakható zóna közepén tanyázik, az illedelmes bolygó pedig szépen át is halad csillaga előtt, hogy még könnyebbé tegye számunkra a kutakodást – ez utóbbi tevékenységét 25 naponta megfigyelhetjük, ahogy az onnan érkező fény egy része kiszűrődik. A témában nyilatkozó szakemberek az elmúlt egy évtized legizgalmasabb eredményének tartják az LHS 1140b megtalálását, ezt nyilván további adatok követik majd.

Az MEarth, majd pedig az ESO HARPS-műszerének segítségével elvégzett kutatás szerint a vörös törpecsillag lassabban pörög és kevesebb sugárzást bocsájt ki, mint a hozzá hasonló kisebb példányok. Az exobolygó a becslések szerint 5 milliárd éves lehet, átmérője a Föld azonos mutatójának 1,4-szerese, ezzel csaknem eléri a 18 ezer kilométert. Mivel a tömeg esetében már hétszer nagyobb az eltérés, itt valószínűleg szilárd felszínről van szó, amelyhez egy tömör vasból álló mag csatlakozik. A kor miatt az is lehetségesnek tűnik, hogy az egykori lávaóceán idővel lehűlt és kellő gőzt biztosított a víz elterjedéséhez, így ez akár folyékony halmazállapotban is jelen lehet a felszínen.

A közeljövőben a Hubble űrteleszkóp is megfigyeli az exobolygót, ezzel pedig a felszínt elérő sugárzás szintjét is megállapíthatjuk majd – a később üzembe helyezendő ELT révén pedig a légkör összetételét is megvizsgálhatjuk majd.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • AgentKis #9
    Nem kell légkör az életnek. A folyadék fontosabb. Mondjuk kis nyomáson viszont jobban párolog, így hamar az is légkör lesz... :D
  • AgentKis #8
    A gyíkemberekre gondolsz?
  • AgentKis #7
    "tőlünk mintegy 40 fényévre"
    Akkor most éppen Antal Imrén és Kudlik Julin röhöghetnek az ottani SETI munkatársai! XD
  • globint #6
    Nagyban függ a lakhatóság a melegtől: a jég visszaveri a fényt, így hűti a planétákat. Ha kialakul egy szilárd bolygó egy vörös törpe körül, és elég hideg lesz, jég alakul ki rajta – amely azonban sokkal kevésbé veri vissza a vöröses fényt, sokat elnyel belőle és felmelegszik. A vörös törpéknek pedig elég vörös fényük van.
    Azaz az ilyen bolygók mindenféleképpen több fényt vesznek fel csillaguktól, mint korábban gondolták, azaz felszínükön melegebb van az eddigi becslésekhez képest. Ez jócskán kitolja az ilyen csillagok körüli lakhatósági zónák határát: akár 30%-kal is megnöveli az elfogadható távolságot.
    Bizonyos légkör-variánsok (lásd Vénusz) méginkább csapdába ejtik a meleget, így még messzebb tolható ki a lakhatósági zóna esélye.
    A fler jelenséget viszont csak az első 3milliárd évben produkálják, ha azt túléli a elegendő légkör, már indulhat is az élet.
  • NEXUS6 #5
    Egy ilyen fajta légkör ráadásul azt is biztosítja, hogy a megvilágított és sötét oldal felszíni hőmérséklete gyakorlatilag megegyezik.

    Másik gond viszont az M osztályú vörös törpékkel, hogy un. fler csillagok lehetnek, hirtelen akár a Nap flerjeinek 10 000-szeresét kitevő intenzitású kitöréseik lehetnek. Na az talán már a Vénusz légkörét is lesöpörné, de talán a Földét is hoszzabb rövidebb idő alatt.
  • ostoros #4
    Ez nem ilyen egyszerű. A Vénusz mágneses tere sokkalta gyengébb és kisebb, mint a Földé. A légköre pedig ezerszer sűrűbb, dacára annak, hogy még közelebb is van a naphoz, és még a tömege is kisebb!
    Utoljára szerkesztette: ostoros, 2017.04.26. 22:45:04
  • globint #3
    Amennyiben egy bolygónak megszűnik a mágneses tere, akkor a napja, akármennyire is vörös törpe, lefújja a légkört, de ha van mágneses tere, az megvédi a légkört. Ennyin múlik.
  • Kara kán #2
    Szerinted az ilyen bolygókon megmarad a légkör, hogy az orkánszeleknek legyen mint fújkálniuk?
  • globint #1
    Az utóbbi időben több vörös törpe körüli exobolygót találtak, és azt fejtegették némelyik cikkben, hogy többnyire kötött forgásúak, vagy legfeljebb igen lassú forgásúak lehetnek. Ugyanakkor azt is boncolgatták, hogy e-miatt (főleg a kötött forgásúak) egyfajta szemgolyó földek, amelyeknek egyik fele tűzforró, másik pedig jéghideg. Valaki pedzegette, hogy iszonyú szélviharok lehetnek ott. Nos, ezekből úgy gondolom, hogy az ottani élőlényeknek alacsonyan lehet a testük súlypontja, és viszonylag sok kis lábuk lehet. Mondhatni pl. mint a soklábú gyíkok. Ettől a gondolatsortól pedig a bibliai kép jut eszembe, hogy a tudás gyümölcsére a kígyó beszélte rá az embert, sőt, a Dél-Amerikai indiánoktól kezdve egy jó pár helyen a kígyó a bölcsesség, a tudás birtokosa. Sok linket lehetne berakni, de csak egy általánosat, ami nagy vonalakban felvázolja a gondolatsort: http://boldognapot.hu/blog/a-tollaskigyo-visszaterese-2/
    Szólval egy vörös törpe körüli bolygóról jött a tudás, egy alacsony súlypontú élőlénytől?
    Csak kiderülne még az életemben. :-)