Gyurkity Péter

Stagnál a szén-dioxid-kibocsátás

Már harmadik éve nem növekszik a mutató, ez azonban még mindig nem elég.

A Nemzetközi Energiaügynökség – amely hagyományosan józan, egyesek szerint inkább borús hangulatú előrejelzéseket tesz közzé – most közölte a 2016-os évre vonatkozó főbb adatokat, legalábbis ami a globális szén-dioxid-kibocsátást illeti. Eszerint harmadik éve folytatódik a stagnálás, ami jól jelzi a gazdasági struktúra átalakulását.

A részletes bejelentés szerint a globális gazdaság növekedése ellenére sikerült szinten tartani a kibocsátást, ami mindenképpen jó hír a klímaváltozás miatt aggódóknak. Az energiaszektor esetében tavaly összesen 32,1 millió gigatonna szén-dioxid került a légkörbe, miközben a gazdaság átlagosan 3,1 százalékkal növekedett, bár az egyes régiók vegyes képet mutatnak. Az USA például 3 százalékkal, vagyis mintegy 160 millió tonnával tudta csökkenteni saját kibocsátását, ami leginkább a palagáz terjedésének volt köszönhető (a szén most vesztette el eddig élvezett első helyét), bár a megújuló energia is szerepet játszott ebben – a világ egyetlen szuperhatalma a kibocsátás terén az 1992-es szintre került vissza, miközben azóta gazdaságuk 80 százalékkal bővült.


Kína 1 százalékos csökkenést mutatott fel, ami a megújulók, az atomenergia, valamint a földgáz előtérbe helyezésének eredménye. Az elektromos áram iránti igény 5,4 százalékkal bővült, ennek kétharmadát a megújulók (lényegében a víz- és a szélerőművek) fedezték, de az atomerőműveknek is fontos szerep jutott itt, hiszen 5 új reaktort állítottak szolgálatba, ezzel 25 százalékkal kibővítve a nukleáris kapacitást (globális szinten az atomenergia területe 1993 óta a leggyorsabb ütemben nőtt). Egy másik fontos eltérés, hogy Kínában és Indiában alig 5-6 százalék származik földgázból, miközben a globális átlag 25 százalék körül van, tehát itt bőven van lehetőség a terjeszkedésre. Az EU területén a kibocsátás szintén stagnált, ám míg a szén iránti igény 10 százalékkal esett, a gáz már 8 százalékkal növekedett, jól jelezve a trendet.


Elvált egymástól a gazdasági növekedés és a Co2 kibocsátás

IEA első embere, Fatih Birol, szerint a fenti adatok biztatóak, ám ez még mindig nem elég ahhoz, hogy a 2 Celsius-fokos plafonon belül maradjunk a globális hőmérséklet-emelkedést illetően. Ehhez világszerte nagyobb erőfeszítésre, átláthatóbb, egyértelműbb, és konzisztens szabályozásra lenne szükség.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • NEXUS6 #76
    Az angol forrásokban a felhőzet fizikai jellemzőire "insulator" kifejezést használnak, az meg adott szövegkörnyezetben szerintem pont hőszigetelő réteget jelent.
  • NEXUS6 #75
    Elnézést, de kezdem elveszíteni a fonalat, hogy min is vitatkozunk, mert szerintem semmin. Azt próbálom kideríteni, hogy hol kezdődik az egyetnemértés. Indulok a kályhától. :)
  • gforce9 #74
    "ezt következetesen hőszigetelésnek hívja"

    hát lényegében az is :)
  • cylontoaster #73
    "légköre infrában áteresztő lenne, akkor sokkal hidegebb lenne."
    Az a gond, hogy ezt következetesen hőszigetelésnek hívja, erre megy ki az egész #71-es komment.

    "tudomány felkent papja"
    Ez kimondottan szép, ha direkt hergelni akarja, akkor ez zseniális kifejezés :D
  • gforce9 #72
    "melyik mekkora energiát igényel, hogy addig a fél óráig megtartsa a kirakáskor mért mondjuk 50 fokot?"

    Ez már ne is haragudj, de elég hülye kérdés. Nyilvánvalóan annyi energiát igényel, amekkora el tud szökni. Ezt minek megkérdezni? Ennyire azért nem illik hülyének nézni senkit szerintem. A bögréből több szökik el, a termoszból kevesebb.

    A Vénusz nyelvére lefordítva, ha jó a szigetelés, akkor melegebb, ha rossz akkor hidegebb. Mivel a Vénusz szigetelése nagyon jó, így melegebb lesz, ugyanannyi betáplált energiánál, míg ha a légköre infrában áteresztő lenne, akkor sokkal hidegebb lenne.
    Utoljára szerkesztette: gforce9, 2017.04.11. 10:23:54
  • NEXUS6 #71
    Úgy látom a linkelt anyag valójában inkább 1862-ben született, de ez részlet kérdés. Az kevésbé, hogy nem sokkal tekinthető egy középiskolai diákolimpia szintű gondolatkisérletnél többnek, mint jelenleg is érvényes tudományos eredménynek pl. mert azóta olyan dolgokat is tudunk, amit akkor nem tudhattak. Pl. pont a Földet melegítő izotópok értelem szerűen nem is szerepelnek benne. Ezért azt mondják az írók, hogy legalább vagy kb 98 millió éves a Föld, vagy 200 millió (10 000 Farenheit kiinduló értéket figyelembe véve, ha egy magasabb kezdeti hőmérsékletet tételezünk föl), de maximum 400 millió, mert különben már kihült volna. :)
    Tekintve, hogy kézzelfogható mintáink vannak 4 milliárd évesnek azonosított kőzetekről az egész dolgozat egy a korszak legnagyobb elméihez mérten alapos, de sajnos nem valós feltételezésekből kiinduló anyag.

    Nem tudom hányszor kell leírnom, hogy nem mondom azt, hogy a Vénusz hőmérsékletéért alapvetően a bolygó magasabb belső aktivitása felelős. Bár hozzáteszem, hogy találkoztam azért 1-2 publikációval, ami ezt a témát boncolgatja.

    Te egy az egyben az üvegházhatást teszed felelőssé, annélkül, hogy konkrétan definiálnád, vagy számszerűsítenéd, még olyan egyszerűsített formában az egészet, ahogy én a belinkelt ábrákkal tettem. Én nem mondom, hogy nem az a felelős, ha a tudósok annyira pongyolán állnak a témáhaoz üvegháhatásnak nevezeik a földi mechanizmust is, meg légköri üvegházhatásnak a vénuszit az az ő doluk. Én csak arra bátorkodom felhívni a figyelmedet, hogy a kettő mechanizmusa különböző, a vénuszra a Nap valójában kisebb hatást gyakorol, de ez nem ellentétes a fizikával lévén a vastag felhőzet, ami ebből az "üvegházhatásból" nézve alapvető fntosságú.
    Azonban nekiállsz itt kígyóbékát kiabálni, annélkül, hogy pontosan ezzel a jelenlegi kutatók többsége által elfogadott modellel szemben valamit is állítanál. Ez a vita valós dimenziója és nem az, hogy te a tudomány felkent papja vagy, én meg egy eretnek geci!

    Két gondolatkísérletet azért próbálj végig futtatni.
    1. Kiraksz az udvarra egy bögre forró kávét, meg ua mennyiségű kávét egy termoszban a hóra. Fél óra mulva mit tapasztalsz, mekkora a hőmérsékletük? Bónusz kérdés, melyik mekkora energiát igényel, hogy addig a fél óráig megtartsa a kirakáskor mért mondjuk 50 fokot?

    2. Ha nyáron strandra mész melyik forróbb a fekete aszfalt, vagy a szürke beton? Bónusz, segítő kérdés, ha mégis a betont találod a melegebbnek annak lehet oka a napsugárzás önmagában?
    Utoljára szerkesztette: NEXUS6, 2017.04.11. 09:57:25
  • Irasidus #70
    Lord Kelvin és William Thomson 1893 kiszámolták, és publikálták, hogy a Föld kialakulásakor a kezdeti hőt, mintegy 98 millió év veszíti el, ugyanígy kiszámolták (David Stevenson), ha a Nap eltűnne, és nem melegítené a földet, akkor egy héten belül a globális hőmérséklet lecsökkenne 17 °C-ra, egy éven belül egészen - 40°C, aztán beállna egy stabil -160 °C hőmérsékletre, ami a Föld belső hője. A Vénusz hasonlóan működne mint a Föld. Házi feladat, mennyi radioaktív izotóp kellene, hogy a Vénusz légkörét felfűtse a jelenlegi szintre, szintén házi feladat, hogy magyarázd meg, hogy honnan szerezte azt az irdatlan mennyiségű radioaktív anyagot, és valójában mennyivel nőne a tömege ennyi nehéz elemtől, plusz kérlek számítsd ki, hogy mi lesz azzal az energiával ami a Napból érkezik, nem azzal, amit visszaver, hanem amit elnyel. Ezek nélkül a számítások és modellek nélkül, csak fantazmagóri az elméleted. És még mindig nem engem vádolsz ezzel, hanem a kutatókat, akiknél te úgy gondolod jobban tudod.
    Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2017.04.10. 10:06:26
  • NEXUS6 #69
    Várj, az, hogy a jelenlegi viszonyok egy megszaladó üvegházhatás miatt jöttek létre, vagy csak mert egyszerűen soha nem hűlt le a Vénusz légköre az mind spekuláció. Amit tudunk az a jelenlegi állapot és a korábbiról csak elképzeléseink vannak és mivel elég macerás a felszínen kutatni így ezek az elképzelések csak lassan tisztulnak, kapnak egyfajta bizonyosságot.

    Az, hogy a jelenlegi állapot fenntartásában, értsd elsősorban a magas hőmérséklet a napsugárzás kiemelt szerepet játszik azt nem vitattam.
    Mert itt jönnek a félreértések, de ezt is már kismilliószor leírtam:
    1. Most mmáshogy megfogalmazva akkor: miért is nevezik ugyan úgy üvegházhatásnak, ami a Föld esetében a felszín hősugárzásának légköri visszasugárzását, a Vénusz esetében meg a beeső napfény közvetlen légköri elnyelését jelenti?
    2. Hangsúlyoztam a viszonyok kialakulásában a Vénusz vastag felhőtakarójának fontosságát, amit te folyamatosan tagadtál, ha jól vettem ki a szavaidból. Ez a tények tagadása szerény véleményem szerint, viszont én nem kezdelek meg "tudománytagadással", miszticizmussal, kreacionizmussal, ufó és CT hívőséggel vádolni.
    (Egy bocs azért jól esne, bameg! ;)
  • NEXUS6 #68
    De tudod mi az a mechanizmus, hogy enyhíti pl. a Földön? Pont amit írtam, hogy kiválik, megfagy aeroszolt képez a magasban. A magas szintű felhő/homály pedig növeli az albedót.
  • gforce9 #67
    A léghajókról hallottam, érdekes ötlet egy ilyen szonda. Mindenesetre az SO2 1 atmoszférán és 20 fokon az gáznemű. Átlátszatlan az emberi szemnek, így a napfénynek is. Az infrának viszont nem. Az SO2 emiatt nemhogy nem járul hozzá az üvegházhatáshoz, de még enyhíti is.