Gyurkity Péter

A klímakutatást vágják meg a NASA-nál

Az új költségvetés emellett néhány további küldetést is ellehetetlenít, ahogy a hangsúly áthelyeződik.

A Fehér Ház a napokban tette közzé a 2018-as évre vonatkozó előzetes költségvetési tervezetét, amely egyelőre csak a főbb vonalakat vázolja fel, éspedig nem a teljes feladatkörre, hanem pusztán a nem kötelező jellegű kiadásokra vonatkozóan. Ebből kiderül, hogy a NASA szintén kevesebb pénzből gazdálkodhat, bár itt inkább a hangsúlyt helyezik át egyéb területekre.

A kampány időszakában már elhangzottak bizonyos ígéretek Donald Trump részéről, amelyekből sejteni lehetett, hogy a klímakutatás helyett ő a különböző égitestek vizsgálatát részesítené előnyben. A tervezetben ez köszön vissza, hiszen előbbi területen több nagyobb projektet törölnek, miközben igyekeznek garantálni az SLS-Orion páros, valamint a több hold és bolygó megfigyelését biztosítani hivatott küldetések előkészítését. Szembetűnő, hogy az Earth Sciences néven futó osztály 102 millió dollárral kevesebbet kap, ami négy fontos projekt (az óceánokat tanulmányozó PACE, a légköri szén-dioxid szintjét az ISS-ről figyelni hivatott OCO-3, a jelenleg is a napszelet figyelő DSCOVR, valamint a klímát monitorozó CLARREO Pathfinder) esetében jelent komoly érvágást. Az aeronautika eközben 624 millió dollárt kap, hogy a kereskedelmi szuperszonikus repülések terén lépjünk előre.


Trump egy régebbi tweetje szerint a globális felmelegedést csak a kínaiak találták ki, hogy versenyképtelenné tegyék az amerikai ipart

Szintén kiesik a menetrendből az ARM (Asteroid Redirect Mission), amely a következő évtizedben állított volna Holdhoz közeli pályára egy ilyen objektumot, hogy azután azt közvetlenül vegyük szemügyre. Ehelyett valószínűleg a Holdat részesítik majd előnyben, ahogy az nemrég szintén elhangzott, miközben az SLS és az Orion további 3,7 milliárdot kap, a Jupiter érdekes holdját megfigyelni hivatott Europa Clipper folytatódik (sajnos immár a külön landolóegység nélkül), a Mars 2020 pedig szintén megmarad, hogy újabb landoló jusson el a vörös bolygóra. Bolygókutatásra összesen 1,9 milliárd dollárt irányoznak elő, bár azt nem tudni, hogy az Europa-landoló miért esik ki innen, hiszen éppen ez kínálja az egyik legjobb esélyt az élet felkutatására.


Hasonlót máskor is írt: havazik Texasban és Louisianában, rekordhideg van az országban, ezert szerinte a globális felmelegedés csak egy drága kitaláció

A NASA a meglévő költségvetéssel április végéig gazdálkodhat, most a Kongresszuson a sor, hogy a kidolgozzák a részleteket, majd pedig megtárgyalják a teljes tervezetet. Amennyiben ezt jelentős változtatások nélkül fogadják el, a NASA 1 százalékkal kapna kevesebb pénzt, míg mások (így például az EPA, jóval nagyobb érvágást lesznek kénytelen elszenvedni, a növekvő katonai kiadások mellett). Az USA esetében némileg érdekes a helyzet, hiszen az éles szembenállás miatt éveken keresztül nem sikerült átverni a költségvetési tervezeteket, ez azonban most, a Republikánusok többsége miatt, valószínűleg kisebb akadályt jelent majd.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • molnibalage83 #65
    Miféle anekdotázás...? Az amit művelsz, az az. A linkelt HSZ-ben számok vannak. Jó lene végre azzal dolgozni...

    Szakértői szint? Baszod, egyetlen számot sem írtál le, amiről beszélni lehetne..
  • Irasidus #64
    Más lapra tartozik, hogy a rezsicsökkentés és árszabályozás (mert ezt is írtam), mennyire jó, vagy sem. Támogatás, ez a lényeg. Ugyanígy említem volt, hogy forum hozzászólások (anekdotázásai) nem érdekelnek, nem forrás értékű. És akkor most válaszolok az anekdotázásra, az egyiket megnyitottam, és az élményei mesélte valaki. Ok, ennyi elég volt, köszönöm. Nem, nem nyitom meg, amíg nem vagy hajlandó szakértői szinten linkelni. Viszont nagyon tetszik, hogy leírok valamit, és akkor te ahelyett, hogy azzal foglalkoznál másról kezdesz beszélni. Lehet így is...

    "Mondom, támogatott áramár és hitelből építés esetén egy szél és naperőmű a kamatokat nem termeli ki egy rakás olyan helyen, ahova lebaszták őket. "

    Csakhogy én nem ezt kérdeztem, és nem ezt állítottam, hogy egy "rakás helyen". Én azzal nem értek egyet, hogy szerinted sehol a földön nincs olyan hely. Ugye, még mindig ezt állítod? Nyilván vannak helyek, főleg Németországban (hogy németezzünk a kedvedért egy kicsit), ahol már olyan helyre is épülnek, ahol nem igazán éri meg. Ez igaz, csakhogy az teljesen mást jelent, hogy egy rakás helyen, minthogy sehol! Viszont megjósoltam, hogy ezt fogod mondani, és olyannal érvelsz, ami tényleg nem éri meg, és ebből általánosítasz. Csúnya volt.
    Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2017.03.24. 11:22:00
  • molnibalage83 #63
    Marhaság. A rezsicsökkentés nevű faszság előtt 44 Ft/kWh volt a lakossági végfogyasztói ár.

    Te figyu, elolvastad azokat, amiket linkeltem? Azokban ott vannak a számok, amik választ adnak a kérdésedre. A megvalósult szélerőművek telepítési költsége és termelési adatai több helyen elérhetőek. Abból lehet számolni, hogy nulla karbantartás alatt piaci alapon szabott árral, de azért kötelező átvételell mikor térülnek meg úgy, hogy nem hitelből épül. 20 év feletti értékeket kapnál.

    Mondom, támogatott áramár és hitelből építés esetén egy szél és naperőmű a kamatokat nem termeli ki egy rakás olyan helyen, ahova lebaszták őket.
  • Irasidus #62
    A lakossági áramot nem piaci árakon kapjuk, a rezsicsökkentés és árszabályozás, és egyéb támogatások nélkül ez majdnem duplája lenne. De én nem az áram árát vitatom, hanem azt, hogy szerinted bizonyos erőműveknek az előállítási költsége minden eseteben több energiába kerül, mint amit a működése alatt előállít!? Ami az ártól független felvetés, és úgy tévedés ahogy van. Mert az egy dolog, hogy valami X áron van, és valami meg X+2 áron; és az megint más dolog, hogy az előállítási költsége több, vagy ugyanannyi mint a megtermelt energia. Ha az előbbi opciót nézzük, akkor viszont egyedül az a helyzet, hogy az emberek, államok mennyit hajlandók kifizetni az áram áráért, az utóbbi esetben viszont nagy a gond. Tudom, bonyolult dolog ez, de összekeverted, ezt a kijelentésed kérdőjeleztem meg.
    Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2017.03.24. 10:42:37
  • molnibalage83 #61
    Az is hülyeség volt, hogy nem kap. Azt írtam, hogy a kötező átvétel már ÖNMAGÁBAN is támogatás akkor is, ha az ávett árám árát nem dotálnák...
  • Irasidus #60
    Uh, amikor a napenergia topicba mondták neked #204, hogy nem kap az illető direkt támogatás, akkor ezt válaszoltad, hogy a "kötelező átvétel a támogatás". Amikor az állam az áram árát megszabja, csökkenti, növeli egy országban, az ugyanúgy támogatás és nem piaci alapon történik! Érdekes, hogy egyszer a támogatás szót milyen képlékenyen használod, máskor meg csak az számít támogatásnak, amit direkt pénzként kifizetnek.

    Nem fúziós fegyverekkel érveltem, hanem azzal, hogy képesek vagyunk fúzióra, és azt is írtam, ha jól látom, hogy nem csak fegyverben sikerült előállítani. Erőművet azért nem tudok mutatni neked, mert egy ilyen kifejlesztése nem olcsó dolog, és egyenlőre ráérősen fejlesztenek. Ezért ilyenek a célok, és nem azért, amit sugallni próbálsz, hogy technikai problémák vannak. Érted a pénzügy finanszírozás és technológia között a különbséget? Ugyanezért nincs tóriumos erőmű sem, mert nem adnak rá pénz, és nem azért, mert technológiailag megvalósíthatatlan. De mint mondtam, ezt végigtárgyaltuk, csak képtelen vagy új információt megjegyezni. Van ilyen, egy bizonyos kor felett, a meglévő tudásoddal gazdálkodsz, ami azért valljuk be kopik rendesen... Szóval hadijuk a süket, hozzánemértő dumát, hogy nincs előnye, mert te megmondtad. Vagyis mondjad csak, mert ezzel is mutatod a különbséget köztünk.
    Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2017.03.24. 10:07:58
  • molnibalage83 #59
    Ezen felül a fúziós erőmű szép és jó, csak amikor olyan klíma célok vannak, hogy 2020/30/40/50-re mi kell, akkor egy olyan erőmű hol számít, amiből az optimista ütemterv szerint sem lesz hálózatra termelő erőmű 2050-re...? Én talán tata koromban hallok majd ilyen hírt, ha egyáltalán lehetséges fizikailag megcsinálni, és akkor még nem került szóba az, hogy megéri-e...

    A LFTR vagy akármelyik fissziós erőműhöz képest az ITER féle megoldásnak előnye szinte semmi, hátrányokból viszont van dögivel...
  • molnibalage83 #58
    A Paksi Atomerőmű egy fillér támogatást sem kap sőt, hgy ugyebár annak ott az alap, amiben fizetni kell pénz. Sokat. Ennek ellenére egy aranybánya az erőmű. Mondom, támogatás nélkül soha senki egy fia szélkereket és PV cellát nem tenne le, ha profitot akar. Számokat is linkeltem neked. Az eredmény is ismert, nézd meg a német áram árát és azt, hogy mekkora beruházásokat basztak megcsinálni, tehát azok ára nincs is benne.

    Piaci alapon megéri az atom, víz, gáz, olaj, ha kb. magyar árakat akarsz. Ha a Dán is megfelel, akkor a biomassza is járatos, de abból meg elég nincs. Egy 20 MWe biomassza erőmű évi 200 ezer tonnás nagyságrendű anyagot eszik meg...

    A fúziós fegyverekkel érvelni nettó kretnéség. Erőművet mutass fel, ne fegyvert, ami szabályozhatatlan.

    Mikor lettél ennyire gyökér...?
  • Irasidus #57
    "Igen, a Földön nincs olyan hely, ahol piaci alapon a működőképesség közelében lenne a nap vagy szél úgy, hogy a kötelező átvétel marad is. Az, hogy te baszol ezt kiszámolni, az nem az én hibám. "

    Tehát úgy gondolod, más erőművek nem kapnak támogatást, hogy azok tisztán piaci alapon működnek? Tisztán piaci alapon sehol nem működik erőmű, mivel az erőműveket az energiapolitika, és energiabiztonság határozza meg, nem a piac. Ebbe bizony a támogatások is beletartoznak. Viszont a kérdésem nem az volt, hogy piaci alapon mi éri meg, mivel akkor nagyon csúnya világban kellene élni, mind áram árát tekintve mind a környeztet. De erről is nagyon sokat beszéltünk már, csak nem emlékszel... Szóval akkor a válasz alól kibújsz, szokás szerint? Remek.

    "A Nap és a műszaki megvalósíthatóság között hatalmas szakadék van te ökör... "

    Igen. Már az 50-es években képesek voltak megvalósítani. Először szabályozatlan formában, és még mindig az 50-es években, laborban is! Ez is tévhit a sok közül, de erről is nagyon sokat beszéltünk... Gondolom most megint végig kell menni, mert múltkor képtelen voltál új információt befogadni? Tényleg ennyire képtelen vagy tanulni? Elképesztő.

    "Baszod, Th erőmű műr működött. Tudjuk, hogy működik. Működősképes fúziós erőművet eddig senki nem tudott prezentálni..."

    Szóval ezen is végig kell menni megint, mert erre sem emlékszel? Erről is nagyon sokat beszéltünk, meg arról is, hogy miért is állították le... De sebaj, játszd meg magadat, mint a Plutos cikknél. Jaj, amúgy veled ellentétben, én még emlékszem, amikor dilettáns módjára Carnot ciklussal akartál magyarázni egy erőművi folyamatot miközben egészen másról volt szó, gondolom ezt egyszer bemagoltad. Veszélyes ez a dilettantizmus, mert sok embert megvezethetsz azzal, hogy felületesen ismered a témát, és lehengerlő - ám de egyoldalú és hibás ideológiád alapján próbálsz meg valamit magyarázni.
    Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2017.03.24. 02:26:18
  • molnibalage83 #56
    Baszod, Th erőmű műr működött. Tudjuk, hogy működik. Működősképes fúziós erőművet eddig senki nem tudott prezentálni...

    Az ITER alapvető hátránya, hogy minimális elvi mérete van. Ez az árát is behatárolja, ha egyszer készenm lesz. 40 év alatt sem sikerült. A Th kísérleti reaktor meg lassan 60 éves lesz.
    Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2017.03.24. 01:36:37