Ötvös Tibor
Az egészség ellenszere - Viharsziget light
Gore Verbinski A kör után ismét egy „horrort” készített. Az egészség ellenszere a rendkívül izgalmas trailerek ellenére is csak egy nagyon hosszúra nyújtott, unalmas tucatfilm lett.
Hogy tetszett Az egészség ellenszere?
Gore Verbinski A kör amerikai remakejével megmutatta, hogyan kell egy izgalmas és félelmetes horrort átvinni Hollywoodba, A Karib-tenger kalózaival pedig ismét divatba hozta a kalózokat és blockbuster-sztárrá avatta Johnny Deppet. Mindezt azonban A magányos lovas irtózatos bukásával szinte semmissé tette és éppen ezért tűnt érdekesnek, hogy merre halad tovább a karrierje. Számomra a westernfilm kimondottan szórakoztató volt, nem is igazán értem azt, miért hasalt ekkorát és Az egészség ellenszerének első előzetese láttán is végigfutott a hátamon a hideg. Azt gondoltam, hogy ezt nem lehet elrontani. Tévedtem, hatalmasat.
Lockhart egy fiatal, ambíciókkal teli bróker, aki legutóbbi akciójával kivívja főnökei elismerését. Mivel azonban egy nagy fúzió előtt áll a cég és a cselekedete nem volt éppen törvényes, így fontos feladatot kap: hozza el a svájci Alpok egyik idilli szanatóriumában „gyógyulgató” cégtársat, akire rákenik az egészet és Lockhart a helyére is léphet. A férfi elindul, meg is találja a helyet és a beteget, ám egy balesetnek köszönhetően ő is a szanatóriumban ragad, ahol egyre furcsább dolgokat tapasztal.
Banális sztori, nem vitás, ám az ilyen filmeknél többnyire két dolog mentheti meg a cselekményt: egy zseniális lezárás (lásd Viharsziget) vagy a megfelelő mennyiségű és minőségű ijesztgetés (Démonok között). Sajnos Verbinski és írótársa, Justin Haythe az első követelménynek nem feleltek meg. Nem is igazán kell figyelni a cselekményt, egy tapasztaltabb horror-/thrillerfilm néző már az első fél órában pontosan tudja, miről megy ki a játék és mi lesz a „nagy csavar” a végén. Így inkább csak abban bízik, hogy ezzel az egyértelmű és folyton-folyvást a szánkba rágott vonallal csak el akarják terelni a figyelmünket valami nagyobb csattanóról (most direkt nem írok példákat, nehogy spoileres legyek annak, aki nem jön rá). De sajnos nem, valóban a kimondottan blőd befejezést kapjuk, amit sejtettünk.
"Nem baj, akkor biztosan vannak valóban rémisztő jelenetek, vagyis még működhet mint horror” – gondolhatja az egyszeri olvasó. De sajnos ez sem jött be. A 146 perces film ugyanis cseppet sem félelmetes. Két olyan részt láttam benne, amikor valóban kicsit másfele kellett tekintenem, de az is csak a jól ábrázolt gore-részeknek szólt és ennyiben ki is merült. Nem volt félelmetes, szimplán undorító. Ráadásul Az egészség ellenszere elképesztően hosszú és mivel a cselekmény tele van logikátlanságokkal, következetlenségekkel így nagyon gyorsan unalmassá válik. Hősünk, Lockhart szerepébe beleélni magunkat lehetetlen, hiszen egyszerűen olyan ostoba és olyan lassan esik le neki minden, hogy mivel a néző számára már percekkel korábban teljesen egyértelművé vált „csavar”, így az már szinte fájdalmas.
Nem is nagyon térnék ki a többi szereplőre, abszolút felesleges, inkább kiemelném a film számomra egyetlen pozitívumát, a látványt. Az egészség ellenszere ugyanis gyönyörűen van filmezve és a szanatórium gótikus környezete is jutalom a rajongói szemnek. Kár, hogy ezen pazar falak közé pusztán egy ilyen banális történetet tudtak betuszkolni a készítők.
Summa summarum Az egészség ellenszere nem az a film, amivel Verbinski visszakapaszkodik Hollywood élvonalába (főleg, hogy oltári nagy bukás lett) és egy ilyen munkával nem is érdemelné meg. Nem nagyon tudom, kinek ajánlhatnám a mozit, mert senkit nem akarok átverni, de szerintem mindenki várja meg inkább, míg valamely kereskedelmi csatorna kínálatában felbukkan és ott próbálja meg megnézni. Ugyanakkor nem garantálom, hogy nem alszik be rajta…
Lockhart egy fiatal, ambíciókkal teli bróker, aki legutóbbi akciójával kivívja főnökei elismerését. Mivel azonban egy nagy fúzió előtt áll a cég és a cselekedete nem volt éppen törvényes, így fontos feladatot kap: hozza el a svájci Alpok egyik idilli szanatóriumában „gyógyulgató” cégtársat, akire rákenik az egészet és Lockhart a helyére is léphet. A férfi elindul, meg is találja a helyet és a beteget, ám egy balesetnek köszönhetően ő is a szanatóriumban ragad, ahol egyre furcsább dolgokat tapasztal.
Banális sztori, nem vitás, ám az ilyen filmeknél többnyire két dolog mentheti meg a cselekményt: egy zseniális lezárás (lásd Viharsziget) vagy a megfelelő mennyiségű és minőségű ijesztgetés (Démonok között). Sajnos Verbinski és írótársa, Justin Haythe az első követelménynek nem feleltek meg. Nem is igazán kell figyelni a cselekményt, egy tapasztaltabb horror-/thrillerfilm néző már az első fél órában pontosan tudja, miről megy ki a játék és mi lesz a „nagy csavar” a végén. Így inkább csak abban bízik, hogy ezzel az egyértelmű és folyton-folyvást a szánkba rágott vonallal csak el akarják terelni a figyelmünket valami nagyobb csattanóról (most direkt nem írok példákat, nehogy spoileres legyek annak, aki nem jön rá). De sajnos nem, valóban a kimondottan blőd befejezést kapjuk, amit sejtettünk.
"Nem baj, akkor biztosan vannak valóban rémisztő jelenetek, vagyis még működhet mint horror” – gondolhatja az egyszeri olvasó. De sajnos ez sem jött be. A 146 perces film ugyanis cseppet sem félelmetes. Két olyan részt láttam benne, amikor valóban kicsit másfele kellett tekintenem, de az is csak a jól ábrázolt gore-részeknek szólt és ennyiben ki is merült. Nem volt félelmetes, szimplán undorító. Ráadásul Az egészség ellenszere elképesztően hosszú és mivel a cselekmény tele van logikátlanságokkal, következetlenségekkel így nagyon gyorsan unalmassá válik. Hősünk, Lockhart szerepébe beleélni magunkat lehetetlen, hiszen egyszerűen olyan ostoba és olyan lassan esik le neki minden, hogy mivel a néző számára már percekkel korábban teljesen egyértelművé vált „csavar”, így az már szinte fájdalmas.
Nem is nagyon térnék ki a többi szereplőre, abszolút felesleges, inkább kiemelném a film számomra egyetlen pozitívumát, a látványt. Az egészség ellenszere ugyanis gyönyörűen van filmezve és a szanatórium gótikus környezete is jutalom a rajongói szemnek. Kár, hogy ezen pazar falak közé pusztán egy ilyen banális történetet tudtak betuszkolni a készítők.
Summa summarum Az egészség ellenszere nem az a film, amivel Verbinski visszakapaszkodik Hollywood élvonalába (főleg, hogy oltári nagy bukás lett) és egy ilyen munkával nem is érdemelné meg. Nem nagyon tudom, kinek ajánlhatnám a mozit, mert senkit nem akarok átverni, de szerintem mindenki várja meg inkább, míg valamely kereskedelmi csatorna kínálatában felbukkan és ott próbálja meg megnézni. Ugyanakkor nem garantálom, hogy nem alszik be rajta…
|
Az egészség ellenszere (A Cure for Wellness) magyarul beszélő, amerikai-német fantasztikus thriller, 146 perc, 2016 16 éven aluliak számára nem ajánlott! Rendező: Gore Verbinski Forgatókönyvíró: Justin Haythe Operatőr: Bojan Bazelli Producer: Gore Verbinski Vágó: Pete Beaudreau Dane DeHaan (Lockhart) Jason Isaacs (Volmer) Mia Goth (Hannah) Carl Lumbly (Mr. Wilson) Harry Groener (Pembroke) Lisa Banes (Hollis) |
