Berta Sándor

Nem alapjog a raboknak az internet

Bírósági döntés született arról, hogy jár-e a rácsok mögött ülőknek a világháló.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága úgy döntött, hogy a rabok számára nem általános jog az internethozzáférés biztosítása. A testület a 21575/08. számú ítéletében az 1961-ben született litván Henrikas Jankovskis ügyében hozott döntést.

A férfi börtönben van és 2006-ban azt kérdezte a helyi oktatási minisztériumtól, hogy milyen tanulási lehetőségei vannak. Azt a választ kapta, hogy online megtekintheti az elérhető ajánlatokat. Ezután a börtön vezetőihez fordult és internetezési lehetőséget kért, de azt a válaszolták neki, hogy biztonsági okokból nem kaphat internetelérést. Emiatt fordult az Emberi Jogok Európai Bíróságához, mert úgy érezte megsértették az információkhoz való hozzáférési szabadságát. A testület azonban nem adott helyet a keresetének, igaz, némi kártérítést megítélt neki.

A kérdés egyébként évek óta megosztja a társadalmat és minden országban másképp kezelik azt. Észtországban például a rabok korlátozott internethozzáférés mellett használhatják a számítógépeket, hogy elolvashassák a törvényeket és a bírósági ítéleteket a hivatalos adatbázisokban. Ugyanakkor minden más esetben a világháló elérése tiltott a számukra. Németországban a rabok csak azokat az oldalakat látogathatják meg, amelyek az egyes büntetés-végrehajtási intézmények szerverein elérhetők. Ilyen lehet például a munkaügyi hivatal honlapja vagy a Wikipédia.

Marc Coester kriminológus szerint a kérdés összetett. Egyrészt a társadalom részéről elvárás, hogy aki a börtönbe kerül az bűnhödjön. Az internetezés jelentette szórakozás ennek ellentmond valahol. Már a rabok tévézési lehetőségét is nehezen fogadják az emberek és azt kérdezik, hogy megérdemelte-e az illető ezt a kedvezményt. Ugyanakkor a reszocializációban fontos szerepet játszhatnak az online kapcsolatok és a bíróság nem szenvedésről, hanem szabadságvesztésről dönt.


A megoldást a fokozatos engedélyezés jelentheti. Meg kell figyelni, hogyha lépésenként egyre nagyobb mértékben engedélyezik az internetezést a raboknak, akkor ez milyen hatással jár: nő-e például a visszaesési ráta vagy több kitörésre kerül-e sor. A hatékony megoldás bizonyos oldalak korlátozott elérése és az e-mailek ellenőrzött használata lehetne. Müller viszont úgy vélte, hogy ehhez képzett személyzet kellene, de már most is körülbelül 2000 őr hiányzik az állományból.

A brit rabok oktatásával foglalkozó szervezet, a Forum on Prisoner Education (FPE) már 2005-ben felvetette, hogy biztosítani kellene a börtönökben az internetet. Norvégiában teljesen más gyakorlatot követnek: 2010 óta minden helyi börtön korlátozott internetelérést nyújt a raboknak. Amikor valamelyikük begépel egy címet, akkor a rendszer automatikusan ellenőrzi azt, mielőtt betöltené az adott honlapot. Az oktatási és hírportálok szabadon felkereshetők, az erőszakos tartalmakat megjelenítő és pornóoldalakhoz viszont egyetlen elítélt sem férhet hozzá. A rendszert folyamatosan frissítik, de mindez nagyon költséges, gondoljunk csak a 77 embert megölő Anders Behring Breivik esetére, aki konzollal játszik a 3 szobás magánzárkájában. A teljes képhez hozzátartozik az is, hogy a liberális skandináv börtönökben messze a legalacsonyabb a visszaesési arány egész Európában, és végülis az egész intézmény célja ez lenne.

A német főváros első szövetségi államként korlátozott internethozzáférést ad az elítélteknek. René Müller, a Német Büntetési-végrehajtásban Dolgozók Szövetségének elnöke hangsúlyozta, hogy alapvetően nem tartják jó ötletnek, hogy az internet szabadon hozzáférhető legyen a rabok számára, ez ugyanis nagyon veszélyes lenne. A vizsgálati fogságban például az igazságszolgáltatás akadályozására, míg később az újabb bűncselekmények tervezésére lehetne felhasználni az interneteléréseket. A legtöbb elítélt pedig szerinte élne is ezzel a lehetőséggel.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • gforce9 #54
    Aha délibábot. Tehát annál, hogy szegényebb család kisebb eséllyel tudja egyetemre küldeni a gyermekét egyenlő a röghözkötéssel? Lehet vigyorogni, de szerintem te is fel lennél háborodva, ha olyan jogrendszerbe lennél kényszerítve ami mondjuk 1000 éve volt.
  • Tetsuo #53
    Minden amit írt hogy nem szeretné, ma is létezik. ;) Délibábot kerget - minimum.
    Utoljára szerkesztette: Tetsuo, 2017.01.23. 00:03:06
  • poiuztrewq #51
    +1
  • hungi #50
    Annyi jó ötletet írtatok, bárcsak össze tudnánk szedni egyben egy nagy könyvbe és meggyőzni az embereket hogy tekintsék rájuk nézve kötelezőnek
  • gforce9 #49
    Én nem rombolok, szóval kikérem magamnak :) A régi társadalmi formák nekem marhára nem tetszenek úgyhogy nem szeretném a visszatérést. Nem szeretném ha az egyház függvényében vagy öröklődés jogán működne bármi. És azt sem szeretném, ha a születés mindenképp predesztinálna egy emberi sorsot, mint ahogy a régebbi társadalmi formákra ez felettébb jellemző volt (sajnos még most is sok helyen). Nem szeretném, ha a törvény előtt nem lennénk egyenlőek és még hosszan sorolhatnám, mi nem tetszik a régebbi rendszerekben.
    Utoljára szerkesztette: gforce9, 2017.01.22. 10:56:16
  • Tetsuo #48
    Már az elméleti (vagyis egy ideális) liberalizmus is a rombolást képviseli. Európában a humanizmus óta tetten érhető a korszellem eszkalálódó korruptív hatása, ez alól egyik modern eszme sem kivétel, ennek okán is szükséges a tőlünk telhető mértékben reastaurálnunk a korábbi szellemiséget.
  • poiuztrewq #47
    Nem értem?
  • fonak #46
    Breiviknek az a büntetés, hogy remélhetőleg sosem szabadul (nem lehet életfogytiglant adni náluk, de ha nem hülyülnek meg teljesen a norvégok, akkor minden alkalommal úgy döntenek majd az illetékesek, hogy nem helyezhető szabadlábra). Persze túl humánusnak tűnnek innen a körülményei, de a világ egyik legmagasabb életszínvonalú országáról van szó. A börtönkörülményeknek minden országban kb. az ottani legrosszabb viszonyok között lévőkének kell megfelelniük (hogy senki ne akarjon "wellnessezni" a börtönben).
  • gforce9 #45
    "Az igazságosságtól egyre inkább távolodunk, ami a liberalizmusnak, a minden ember egyenlő elvnek és más modern eszmékből eredő tévútnak köszönhető."

    Én úgy gondolom, hogy ez nem a liberalizmusnak mint alapeszmének a következménye. Én is liberálisnak tartom magam, mégis tudok normális emberként a társadalomban érni. A különbség köztem és azok között akikre manapság a liberális szót használni szokták, hogy ők a jogot a kötelezettségek elé teszik én pedig utána. Ez az a hatalmas szemléletbeli különbség, ami tévútra viszi a mai társadalmat és ebből a szemléletből következik az, hogy az elfogott bűnöző a rendőrt perli mert bibis lett az ujja a bilincstől.
  • Szefmester #44
    Ne legyél fogyatékos!

    Azért zárnák el hogy ne tudja elkövetni újra? Akkor miért is nem kapnak életfogytot a zsebtolvajok? A te gondolatmeneted szerint csak átmenetileg szabadítanak meg mindenkit a bűnözőktől, és majd később folytathatják ha szeretnék... Büntetés ugye nincs, csak elzárás, és luxus (sok tisztességes családhoz képest). Ez abszurd.
    Ha nincs félelem a következményektől (szigorú büntetés) akkor semmi sem fogja visszatartani.

    Én éveken keresztül kisebb szobában mint Breivik, ráadásul net nélkül! Akkor én most lenyomtam egy amolyan előzetest és nyugodtan mészárlásba kezdhetnék, mert tudom hogy simán ki fogom bírni, sőt még netem is lesz? Hát habzsi dőzsi lenne bassza meg... Ezek után ki az a hülye aki nem kezd tömegmészárlásba?