Szekeres Viktor

A számolás joga - A NASA titkos aktáiból

A NASA-ban dolgozó matematikusok munkája lehet, hogy nem szexi, azonban elengedhetetlen volt az űrhajók Föld körüli pályára állításához.

Hogy tetszett A számolás joga?
  • Tetszett, jó film.
  • Közepes lett.
  • Gyengén sikerült.
  • Még nem láttam.
Az űrverseny idején járunk, amikor is az Egyesült Államok és a Szovjetunió is azon van, hogy minél előbb embert juttasson a Holdra. Utóbbi Gagarin űrbe jutása révén némiképp előnyre tesz szert, de Amerika sem hagyja magát. Ebből a korszakból ismerhetjük meg három, a valóságban is létező nő történetét, akik kalkulátorként dolgoznak a NASA egyik melléképületében - egyikük űrhajó mérnöki álmokat dédelget, másikuk az új IBM-gépek kezeléséhez szükséges Fortran-nyelvet megtanulva programozóvá képzi magát, a harmadik pedig lehetőséget kap arra, hogy a legfontosabb az űrhajózással kapcsolatos legfontosabb matematikai modelleken dolgozzon nemének egyetlen kéviselőjeként. Azonban álmaik elérésében elég sok minden akadályozza őket.


Mivel a történet a hatvanas években játszódik, ráadásul a szegregáció-pozitív Virginia államban, ezért természetesen kiemelt hangsúlyt kap a feketék akkori helyzete. A NASA persze egy fokkal haladóbb gondolkodású volt, de még a cégen belül is le volt fektetve, hogy egy nő, illetve egy színesbőrű milyen munkát végezhet, és ezt a vaskalapos és eléggé elszomorító attitűdöt nem lehetett egykönnyen áthágni. Már csak ezen körülmények miatt is hatalmas jelentőségű volt az, amit a három főhős elért a maga területén.

A film nem akar művészkedni, egyáltalán nem prédikál, mindössze egy tanulságosnak mondható történetet mesél el az emberségről, az emberi jogokról, és persze az emberi ambícióról. A megközelítése cseppet sem eredeti, pusztán pár újabb ember életéről tudunk meg pár dolgot belőle, de miután Magyarország, s talán még Amerika sem nagyon ismerte eddig Katherine G. Johnson, Dorothy Vaughan és Mary Jackson nevét, legalább annyit elér, hogy megtanuljuk, vagy legalábbis emlékezni fogunk a történetükre.


A számolás joga "természetesen" jó film lett, nagyon jó nézni, az efféle inspiráló történeteket nagyon nehéz elrontani. De igazából ennél nem több, s talán nem is akart több lenni. Kellemesen szórakoztató, óvatosan bánik a drámával, így inkább a közönségjellege dominál, még akkor is, ha némelyik díjkiosztón kap majd jelöléseket. Ezeket leginkább egyébként a színészek érdemelhetik meg, hiszen mind a főszereplők, mind a mellékszereplők kifejezetten jól alakítanak.
Klikk ide!
Klikk a képre a nagyobb változathoz
A számolás joga (Hidden Figures)
feliratos, amerikai dráma, 127 perc, 2017
12 éven aluliak számára nagykorú felügyelete mellett ajánlott

rendező: Theodore Melfi
forgatókönyvíró: Theodore Melfi és Allison Schroeder
operatőr: Mandy Walker
zene: Pharrell Williams, Hans Zimmer
producer: Peter Chernin, Donna Gigliotti


szereplők:
Taraji P. Henson (Katherine)
Octavia Spencer (Dorothy)
Janelle Monáe (Mary)
Kevin Costner (Al Harrison)
Kirsten Dunst (Mrs. Michael)
Jim Parsons (Paul Stafford)
Mahershala Ali (Jim Johnson)


Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • saxus #22
    Természetesen nem az az érdekes most itt, hogy mennyi birodalmi márka vagy mennyi szovjet rubelbe került egy tank, hanem az, hogy mennyi nyersanyag, illetve mennyi munkaóra volt annak megmunkálása.
  • Jeffjohnson #21
    Azt hittem a filmről is lesz szó... Látta egyáltalán valaki?
  • Jawarider #20
    "... T-34. Utóbbi szarabb tank volt papíron, viszont olcsó,. nagy tömegben gyártható tank volt. Tiger egy tulbonyolított, drága, nem túl megbízható valami volt...."

    Annyi korreckciót szeretnék tenni, hogy valóban olcsó és főleg nagy tömegben gyártható eszköz volt a T-34, de azokban a nehéz időkben amikor kényszermunkára volt ítélve a fél ország háttérbe szorult az ár(sőt talán nem is volt ár), és előtérbe került a nagy tömegben gyártható tulajdonság. Azokban az időkben nem rémlik, hogy bejelentett bérért dolgoztak a tömegek, Nem mondom, hogy nem volt forgalomban pénz.
  • saxus #19
    Ja és ha már merülési mélységek. 2006-ban az US Navy-nál azon vakargatták a fejüket, hogy a kínaiak egy "szaros" dízel-elektromos tengeralattjárója hogy a fenébe tudott 9 km-re felbukkanni egyszer csak anélkül, hogy észrevették volna. Wikipedia szerint 300 méterig tesztelték. Ennyire érdekes adat az. (Egyébként is a felszínen/közelében tudnak támadni más hajókat.)
  • saxus #18
    Srác, ugye az megvan, hogy ezeket az eszközöket egy adott cél elérése érdekében szokás tervezni, nem azért, hogy a tisztelt mérnökurak fappolhassanak azon, hogy x vagy y méterig tud merülni? 600 méter az már bőven az a mélység, ahol ha nem keresi kifejezetten valami a tengót, akkor nem nagyon fogja megtalálni csak úgy. Egyrészt nem fenékkotorni mennek, másrészt sok helyre ez az érték is bőven elég.

    Másrészt német mérnökök kivételesen jól értettek ahhoz, hogy csupa műszakilag tök cuki dolgot tervezzenek, csak épp olyat nem, ami ellátja a feladatát. Ha már valaki említette a tankokat: Tiger, Panther vs T-34. Utóbbi szarabb tank volt papíron, viszont olcsó,. nagy tömegben gyártható tank volt. Tiger egy tulbonyolított, drága, nem túl megbízható valami volt, Panthert meg a mérnökien megtervezett vezetés leszavazta. V-1 és a V-2 szintén egy-egy olyan csodafegyver, amire elköltöttek rengeteg pénzt, cserébe összesen nem tudtak kiszórni vele annyi bombaterhet, mint amit a háború végén a szövetségesek egy hullámban.

    Szóval a német csodamérnökök mindenre jók voltak, csak arra nem, hogy olyan eszközöket tervezzenek, amivel meg lehetett volna nyerni a háborút. (Ehhez persze kellett Hitler és a náci vezetés retarditása is, de az más tészta.)

    WfB, meg inkább vezető volt már a Saturn programban (az megvan, hogy rajta kívül többezren dolgoztak csak a K+F részen a legkülönfélébb cégeknél, egyetemeknél?), akinek az volt a feladata, hogy összefogja a programot, mintsem az, hogy maga rajzolgasson vonalakat a tervrajzba.

    Egyébként hozzátenném: elméleti alapokat Ciolkovszkij fektette le az első folyékony üzemanyagű rakétát meg az amerikai Robert H. Goddard. Egyetlen bökkenője annyi volt, hogy nem kapott pénzt nagyon, hogy folytassa a kutatásait. (Illetve ő már 1914-ben szabadalmaztatta a többfokozatú rakéta elvét.) Plusz, a Katyusa előbb volt hadrendben, mint a V-2, igaz más jellegű. Másrészt az oroszok a háború után egyből az R-7-nek ugrottak neki, ami (több-kevesebb modernizálás után, de) még mindig a mai Szojuzok alapjai. Meglehetősen továbbhaladott a V-2 koncepciójától.
  • Katalizátor #17
    Mi a baj az adatokkal? Nem jók?
  • molnibalage83 #16
    Az, hogy linkeltél egy rakás wiki szintű adatot, azzal mi a frászt akarsz? Ember, totál szánalom vagy...
  • DanielGray #15
    :D Általános jellemzői:
    Vízkiszorítás felszínen: 1525 t
    merülve:2,424
    Hossza: 95.00 m
    magasság: 8.31 mmerülés: 5.2 m
    Meghajtás: 4 × dízelmotor, 4 × nagysebességű villamos motorok és áttételek
    Sebesség felszínen: 21 csomó (39 km / h )
    víz alatt: 9 csomós (17 km / h)
    Teszt mélység: 300 láb (90 m) maximális mélység 390(118 méter) láb.
    Legénység: 6 tiszt, 54 legénységi állomány
    Fegyverzet: 10 × 21-es (533 mm) torpedóvető cső (Hat előre, hátra négy)
    24 torpedó
    (76 mm) / 50 kaliber gépágyú
    cannon Bofors 40 mm és 20 mm-es Oerlikon gépágyúk.

    Te rosszcsont!:D Befejeztük.:)
  • molnibalage83 #14
    Te valami szalonnáci vagy aki jött terjeszteni a hitet vagy mi?

    Arról nem is beszélve, hogy még a tengó terén is faszságokat írsz. 90-100 méter volt a Type IX tengó teszt mélysége az már kérdés, hogy 200 méter alatt is jártak vele. A Balao és Gato osztály teszt mélysége is ennyi volt. The Balo Trench tengók élesben viszont jártak 600 láb alatt is.
  • DanielGray #13
    A tengós részen nevetsz,mikor ugyanabban a korban,majdnem dupla mélységet értek el a büdös nácik.:) Megértem,én is röhögök.:)Werner halott és ennek ellenére van űripar.Hát ez komoly érv volt.:) Henry Ford is az,bár kétségtelenül vezető szerepet töltött be az autógyártásban,sőt Porsche is az,ennek ellenére mérföld kő volt.Persze,én értem ezt a logikát.... Semmi probléma.:) Szerintem mi nem fogunk dűlőre jutni.Nem gond ez,csak a történelem hamisítást kicsit vissza kellene fogni,mert még a végén kinevetik az embert.:)