Berta Sándor

Új utakat nyit a térképészetben a mesterséges intelligencia

Egy startup megtanítaná a számítógépeket arra, hogy a műholdképeken automatikusan felismerjék a tárgyakat és az élőlényeket.

A Terraloupe olyan megoldást fejlesztett ki, amely a mesterséges intelligencia segítségével képes arra, hogy egy légi felvételen megtalálja azt, hogy például mely tetőkön vannak ablakok vagy napelemek, mennyire széles egy utca vagy hol vannak elhelyezve a közlekedési táblák. A számítógép ezeket mind képes felismerni. Az emberek előnyben vannak a számítógépekkel szemben, hiszen ha valaki lát egy fát, akkor pontosan tudja, hogy mit lát, s az illető azt is tudja, hogy egy térképen mit jelentenek a zöld és a kék felületek. A gépek ugyanakkor erre sokáig nem voltak képesek.

A startupot Manuela Rasthofer másfél évvel ezelőtt alapította, és annak mesterséges intelligencián alapuló technológiájával a számítógépek elemezni tudják a műholdfelvételeket. Rasthofer szerint ma már elegendő kép van a külvilágról, de a probléma az, hogy eddig a gépek nem ismerték fel, hogy a fotókon pontosan mit lehet látni. Miután a természetben soha nem néz ki két dolog ugyanúgy, ezért az algoritmusok nem tudtak mit kezdeni az olyan térképekkel, mint a Google Maps. A szakember azonban úgy vélte, hogy nem lehet nehéz egy olyan technikát kifejleszteni, amellyel mindez lehetséges.

A Terraloupe nagy felbontású légi felvételekkel dolgozik. Európa területét évtizedek óta rendszeresen feltérképezik a különböző mérési hivatalok és majdnem az összes nagyvárosról vannak részletes felvételek. A légi fotók nagyobb felbontást kínálnak, mint a műholdas képek, így azokon felismerhetők a közlekedési táblák és az épületek kisebb részletei is. A programozók ezeket a fotókat átfuttatják egy mesterséges neurális hálózaton.


Minden attól függ, hogy mit kell felismernie a számítógépnek. Így például több ezer példán keresztül megmutatják, hogy micsoda egy tehén. A számítógépnek annyiszor kell új teheneket látnia és felismernie, amíg az összes lehetséges fajtát azonosítani nem tudja. Jelenleg a számítógépnek azonban állatok helyett olyan dolgokat kell azonosítania, ami az utcákkal és a várossal kapcsolatos, illetve olyasmiket, amiket a startup ügyfelei szeretnének. Megrendelőik elsősorban az autonóm vezetési és a biztosítási területet képviselik. Egy robotautónak tudnia kell reagálnia a környezetére, míg egy biztosítónak tudnia kell, hogy egy jégeső esetén hány veszélyeztetett kert van egy városban vagy hogy az emberek által megadott adatok pontosak-e. A technikát felhasználják a szélessávú hálózatok kiépítéséhez is.

Az új rendszer alkalmazása és maga a digitalizálás ugyanakkor hatalmas adatmennyiségeket igényel. Egy átlagos százezres méretű város esetében kb. 3 terabájt adat keletkezik. Néhány évvel ezelőtt ekkora adatmennyiség feldolgozása még problémás lett volna. Hosszú távon a megoldást felhasználnák az állat- és növényvédelemben vagy a különböző helyzetek, például a menekülttáborok állapotának felmérésére. A következő években pedig a segítségével teljesen átalakulhat a térképészet.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
Nem érkezett még hozzászólás. Legyél Te az első!