Aligha hitte bárki is néhány évtizeddel ezelőtt, hogy a játékok és a vírusok is múzeumba kerülhetnek.

Paola Antonelli, a New York-i Modern Művészetek Múzeuma (MoMA) vezető kurátora. Az intézményben kiválóan megfér egymás mellett Picasso, van Gogh, Pac-Man és Super Mario. Antonelli érdeme, hogy a gyűjteményben immár videojátékok is találhatók. A szakember 2012 őszén jelentette be az újítást és a szavaival komoly felzúdulást váltott ki. Azonban nem hagyta magát eltántorítani a szándékától és a mai napig gyűjti az egyedi alkotásokat, legyen szó meghatározó és különleges dizájnú készülékekről vagy éppen videojátékokról.

"A múzeumban nem csupán videojátékokat gyűjtöttünk össze, hanem számítógépes vírusokat és a @-jelet is. Azt szeretném ugyanis, hogy a társadalom sokkal jobban megértse, mi is az a dizájn. Sokan még mindig kizárólag székekre vagy autókra gondolnak, ha meghallják a dizájn szót. Holott az azt takarja, hogy egy adott termék vagy dolog miként van becsomagolva. A dizájn valami nagyon mélyen emberi és mindannyiunkat érint, s lehetőséget ad az embereknek arra, hogy a saját világukat megformálják."

"Csak az kritizálhatja a dizájnt vagy követelhet valami jobbat, aki megérti, hogy miről is szól. A játékok hamisítatlan, tiszta példát jelentenek az interakciós dizájnra. Ezekben a programokban esztétikáról, térről, időről van szó - és a saját viselkedésünkről. Minden játék úgy működik, hogy egy játékos átél egy akciót és reagál arra, ezt az elvet semmilyen más funkció nem képes átadni. Az, hogy mindez milyen séma szerint épül fel, már az interakciós dizájn kérdése" - fejtette ki a MoMA vezető kurátora.

Antonelli szerint a technológia már nagyon hosszú ideje követi az embert. Bizonyos szakaszokban nagyon sok innováció van, elég csak anno a gőzgépre gondolni vagy most a digitalizálásra. A formatervezők dolga mindig is az volt, hogy ezek az innovációkat életre keltsék és a normális emberek számára használhatóvá tegyék. A technológiának mindig eszköznek kellett lennie és soha nem szabadna meghatároznia, hogy miként viselkedjünk. Ezért vannak a dizájnereknek kötelességeik is.

Önmagában például nem rossz dolog ahogy használjuk az okostelefonjainkat. Az embereknek régen is voltak olyan technikai vívmányaik, amikhez kötődtek, ez azért van, mert néha szükségünk van felesleges eszközökre. De tudni kell, hogy vannak fontosabb dolgok is, ezt azonban néha van, aki elfelejti.

"Az okostelefon el fog tűnni és teljesen új formájú interakciós dizájnokat látunk majd. Minden tervező célja az, hogy a technikát láthatatlanná tegye. Ideális esetben a technika integrálva van abba, ami a mindennapokban körülvesz minket. Ilyenkor nem kell további eszközöket magunkkal vinni csak azért, hogy egy bizonyos funkciót elérhessünk. Számomra vonzó lenne például, ha az okostelefonom helyett egyszerűen egy miniatűr készüléket helyezhetnék el a testemen. Mindez olyan lenne, mint egy szépségtapasz az arcomon."

"Sok tervezőnek vannak nagyszerű ötleteik arra, hogyan lehet a technikát egyesíteni a mindennapi tárgyakkal. A technológiai ágazatnak sokkal inkább előtérbe kellene helyeznie a jó dizájnokat. Rendszeresen fel is szólalok a technológiai konferenciákon, hogy a programozókat és a fejlesztőket megismertessem a témával. Teljesen mindegy, hogy egy érintőképernyővel lépünk kapcsolatba vagy az azután megjelenő technikával."

"Az olyan kísérletek, mint a Google Glass megmutatták, hogy ez a folyamat milyen irányba mehet. Talán egyszer az eszközöket majd közvetlenül az agyunkba fogjuk beültetni. Akkor már nem a készülék formája lesz a fontos, hanem kizárólag az interakciós dizájnja. Ezért is olyan izgalmas a terület."

"Az emodzsik is rendkívül fontosak, mert saját nyelvet képeznek. Az sem véletlen, hogy pont Japánban találták fel azokat, a fax is a szigetországban ért el áttörést. A két találmányt összeköti az a kívánság, hogy ne kelljen a különböző írásjelek között fordítani. Az emodzsik sikerében rendkívül nagy szerepet játszott az is, hogy képesek áthidalni minden nyelvi akadályt" - szögezte le a szakember.