Gyurkity Péter
Megvan a legközelebbi lakható bolygó
Bejelentették a legközelebbi lakható exobolygó megtalálását, ezt már talán el is érjük majd.
Nem is olyan rég számoltunk be arról, hogy csillagászok egy csoportja egy izgalmas felfedezés bejelentésére készül, hiszen rábukkantak az eddigi legközelebbi lakható bolygóra. A bejelentés most be is futott, az Európai Déli Obszervatórium teleszkópjait használó csoport pedig abban bízik, hogy a nem túl távoli jövőben akár útra is kelhetünk.
Egészen pontosan egy, a Proxima Centauri csillag körül keringő bolygóról van szó, amely a Proxima b nevet kapta. A Nature magazinban a hónap végén megjelenő tanulmány szerint a tőlünk alig négy fényévnyi távolságra lévő (és egyben hozzánk legközelebbi szomszédos) csillag körül keringő égitest tömegét tekintve alig haladja meg a Földet, mérete azonban akár többszöröse is lehet. Mivel egy vörös törpéről van szó, nem meglepő, hogy a bolygó nagyon közel, alig 7 millió kilométerre kering ettől, ez azonban még így is bőven a lakható zónán belül van. Az első erre utaló jeleket ugyan már 2013-ban megkapták, az idei év első feléig kellett azonban várni arra, hogy a tökéletesített módszerrel, a HARPS spektrográf, az ESO teleszkópja, valamint egyéb eszközök felhasználásával visszaigazolják a bolygó létezését.
A Proxima b tömegére és méretére vonatkozó becslések a csillag mozgásának megfigyelése alapján születtek meg. Kiderült, hogy a vörös törpe egyes időszakokban sétálósebességgel, vagyis nagyjából 5 km/h-val közelít a Földhöz, máskor pedig ugyanilyen sebességgel távolodik tőlünk – a változás 11,2 naponta következik be. A Pale Red Dot kampány keretében mintegy fél éven keresztül figyelték a csillagot, így sikerült végül pontosabb becsléseket felállítani az exobolygó jelenlétéről és pályájáról, és míg a klímát taglaló egyik anyagban arról írnak, hogy a folyékony víz jelenlétét nem lehet kizárni, a másik papír szerint ez valószínűleg csak a legmelegebb régiókban fordulhat elő. A csillagról érkező erős sugárzás miatt mindenképpen nagyon eltérő klímáról lehet szó, az évszakok jelenlétét pedig valószínűtlennek tartják.
A megfigyelés természetesen folytatódik, itt további teleszkópok, így például a European Extremely Large Telescope (E-ELT), bevonására is sort kerítenek majd.
Nem is olyan rég számoltunk be arról, hogy csillagászok egy csoportja egy izgalmas felfedezés bejelentésére készül, hiszen rábukkantak az eddigi legközelebbi lakható bolygóra. A bejelentés most be is futott, az Európai Déli Obszervatórium teleszkópjait használó csoport pedig abban bízik, hogy a nem túl távoli jövőben akár útra is kelhetünk.
Egészen pontosan egy, a Proxima Centauri csillag körül keringő bolygóról van szó, amely a Proxima b nevet kapta. A Nature magazinban a hónap végén megjelenő tanulmány szerint a tőlünk alig négy fényévnyi távolságra lévő (és egyben hozzánk legközelebbi szomszédos) csillag körül keringő égitest tömegét tekintve alig haladja meg a Földet, mérete azonban akár többszöröse is lehet. Mivel egy vörös törpéről van szó, nem meglepő, hogy a bolygó nagyon közel, alig 7 millió kilométerre kering ettől, ez azonban még így is bőven a lakható zónán belül van. Az első erre utaló jeleket ugyan már 2013-ban megkapták, az idei év első feléig kellett azonban várni arra, hogy a tökéletesített módszerrel, a HARPS spektrográf, az ESO teleszkópja, valamint egyéb eszközök felhasználásával visszaigazolják a bolygó létezését.
A Proxima b tömegére és méretére vonatkozó becslések a csillag mozgásának megfigyelése alapján születtek meg. Kiderült, hogy a vörös törpe egyes időszakokban sétálósebességgel, vagyis nagyjából 5 km/h-val közelít a Földhöz, máskor pedig ugyanilyen sebességgel távolodik tőlünk – a változás 11,2 naponta következik be. A Pale Red Dot kampány keretében mintegy fél éven keresztül figyelték a csillagot, így sikerült végül pontosabb becsléseket felállítani az exobolygó jelenlétéről és pályájáról, és míg a klímát taglaló egyik anyagban arról írnak, hogy a folyékony víz jelenlétét nem lehet kizárni, a másik papír szerint ez valószínűleg csak a legmelegebb régiókban fordulhat elő. A csillagról érkező erős sugárzás miatt mindenképpen nagyon eltérő klímáról lehet szó, az évszakok jelenlétét pedig valószínűtlennek tartják.
A megfigyelés természetesen folytatódik, itt további teleszkópok, így például a European Extremely Large Telescope (E-ELT), bevonására is sort kerítenek majd.