SG.hu
Valentino Rossi: The Game
Kiadó: Milestone
Fejlesztő: Milestone
Honlap
Rendszerkövetelmények:
Minimum: Intel Core i5-2500K 3,3 GHz-es vagy AMD Phenom II X4 850processzor, NvidiaGeForce GT 640 vagy ATI Radeon HD 6670 grafikuskártya, 4 GB RAM, 20 GB szabad hely a merevlemezen
Ajánlott: Intel Core i5-4670K 3,4 GHz-es vagy AMD FX-9590 processzor,NvidiaGeForce GTX 970 vagy ATI Radeon R9 390 grafikus kártya, 8 GBRAM, 20 GB szabad hely a merevlemezen
Hasonló játékok: MotoGP 15, Ride 2
Kategória: versenyjáték
A MotoGP-sorozat folytatása helyett egy olyan összetett versenyjáték érkezett a Milestone fejlesztőitől, amelyben az említett sportág mellett kipróbálhatjuk a salakmotorozást, de az autóversenyzés egyes ágazataiban is próbára tehetjük tudásunkat. Valentino Rossi: The Game játéktesztünk következik!
A Milestone csapata már a kilencvenes évek óta igyekszik kiszolgálni a versenyjátékok kedvelőinek kívánságait, ezáltal a két évtized alatt szinte mindenbe belecsaptak már, ami ehhez a műfajhoz kapcsolódik. A rallytól kezdve a hagyományos autóversenyekig bezárólag így mindent láthattunk már tőlük, de igazán nagy hírnevet főként motoros címeikkel tudtak szerezni maguknak, például 2013 óta ők készítették nekünk a MotoGP versenysorozat aktuális évadjainak játékos adaptációit, ami a viszonylag kevés újdonság miatt csakhamar kifulladt, noha a kritikusok előtt rendre nagyon jól vizsgázott.
A kiégés hatásait azonban a legutolsó szezonban már nagyon éreztük, emiatt az olaszok gondoltak egy merészet, és elhatározták, hogy készítenek egy olyan videojátékot, amely bár a MotoGP 16 alapjaira épülne, de a jól bejáratott név helyett inkább egy adott karaktert, a legendás és egyben rekorder Valentino Rossit állítja a középpontba. Vélhetően ekkor döbbent rá a Milestone arra, hogy mennyire belenyúlt a jóba, hiszen ha már egyszer egy ilyen híres versenyzőt sikerült meggyőzniük – pontosabban megvenniük – a játékhoz, akkor miért ne használnák ki a többi adottságát is.
Valentino Rossi ugyanis nemcsak a MotoGP-ben alkotott nagyot, hanem a rallyban, sőt más versenyautós sportágakban is, ebből kiindulva az olasz fejlesztőcsapat egy olyan összetett alkotást valósított meg, ami messze túlmutat mindazon, amit a Milestone korábban készített, ugyanakkor sok újdonsággal mégsem szolgál, hiszen a játékban felbukkanó lehetőségeket külön-külön már láthattuk korábban a stúdió más műveiben. Hogy ez a sokszínűség és rengeteg lehetőség mennyire mutat jól egyetlen játékban? Ennek jártunk utána az alábbiakban!
Kezdjük rögtön azzal, hogy Valentino Rossi a világ egyik legjobb és legismertebb motorversenyzője, aki számtalan rekordot megdöntött már a múltban, és rengeteg olyan eredményt ért el, aminek köszönhetően szerte a világon tisztelet és megbecsülés övezi a nevét. Egy ilyen névvel már a korábban elért versenyekre és sikerekre alapozva is lehetett volna egy zseniális és egyben izgalmas, nem mellesleg pedig történetorientált kampányt alkotni, de a Milestone – gyorsan hozzátennénk: sajnos – nem akart ennyi pénzt, időt és erőforrást fordítani a munkálatokra, így a végeredmény az alapok tekintetében inkább lett egy alaposan kibővített MotoGP 16, mint egy önálló Valentino Rossi-játék, amire egyébiránt a cím alapján nagyon helyesen asszociálnánk.
Mindez olyannyira igaz, hogy az alkotás jelentős részében nem is a hírességet alakítjuk majd, hanem egy kezdő versenyzőt, aki Valentino Rossi motoros iskolájának tanítványaként, a mester istápolásával válik kezdőből profivá, miközben természetesen az említett legendával is folyamatosan összemérhetjük tudásunkat. Ez adja a kampány egyik alapját és kiindulópontját, hiszen az akadémia tanulójaként elindulhatunk különféle bajnokságokon, sőt egy menedzsert is kapunk magunk mellé, aki végigsegít minket az első nehézségeken. A futamokat egy alaposan felszerelt garázsból indíthatjuk majd – semmiféle szabad bejárhatóságra és egyebekre nem kell itt gondolnunk –, miközben itt olvasgathatjuk elektronikus leveleinket, közösségi oldalon befutott üzeneteinket, sőt finomíthatjuk és beállíthatjuk motorunkat, hovatovább nyomon követhetjük pilótánk fejlődését is. Utóbbi kapcsán rögtön érdemes kiemelni, hogy a fejlődési rendszer bevezetése egy óriási baklövés volt ilyen formában a készítők részéről, hiszen a futamok alatt elért eredményeinket automatikusan osztja szét a játék, holott sokkal szerencsésebb lett volna, ha erről mi magunk dönthetünk.
Itt, avagy az akadémia padjában azonban a legfontosabb menüpont minden kétséget kizáróan a versenynaptár lesz, ahol sorban nyithatjuk majd meg az újabb és újabb pályákat, illetve versenyszámokat annak érdekében, hogy alaposabban is belekóstolhassunk a Valentino Rossi The Game alapjaiba. Ennek megfelelően indulhatunk hagyományos MotoGP-futamokon, kipróbálhatjuk magunkat salakmotorosként, de lehetőségünk lesz bepattanni például egy Ford Mustang volánja mögé, hogy drifteljünk egyet, sőt mi több, egy Ford Fiesta kormánykerekét rángatva az ügyességi rally sajátosságait is megismerhetjük.
A változatossággal tehát nincs probléma, azonban az igazán nagy dolgok csak azt követően történnek majd velünk, ha elvégeztük az akadémiát, és betöltjük a karriermód elénk táruló többi részét. Csak a miheztartás végett, az alkotás közel 300 motorost, majdnem 50 pályát és 15 játékmódot tartalmaz, ezáltal elképesztő tartalom vár majd ránk, középpontban a tavalyi és az idei MotoGP-évaddal, külön a Moto2, Moto3 és az egyes köbcentikre bontott bajnokságokkal, amelyek mellett – a fentiekben említett különlegességeken túl – azért persze az olasz versenymágust is irányításunk alá vehetjük. Ebben a játékmódban lehetőségünk nyílik újra átélni a versenyző legendás pillanatait, miközben megpróbálhatjuk megdönteni híres rekordjait is.
A játékmódok kapcsán a fentiekben említett drift, rally és egyebek mellett hagyományos körversenyek és olyan különlegességek is várnak majd ránk, mint az elimination, amit főként salakmotorozás során alkalmazhatunk majd, érdekessége pedig az lesz, hogy a folyamatos körözgetés során az utolsók mindig kiesnek majd, így nekünk a folyamatos elsőségre kell törekednünk, ha győzni szeretnénk.
Természetesen messze nem minden a tartalom, és ezt már korábban több ízben is tapasztaltuk a Milestone egyes játékainál. Pontosan így van ez a Valentino Rossi The Game esetében is, hiszen a hatalmas tartalom mellett a játék semmiféle olyan technológiai újdonságot sem tartalmaz, ami kiemelné az utóbbi évek motoros vagy autós címei közül. Azt ugyanis tényként kell közölnünk, hogy hiába tekinthetők az olaszok egy viszonylag sikeres csapatnak, a játékfejlesztés terén még volna mit tanulniuk, hiszen rendszerint csak a kötelező minimumot ütik meg, de ennél többet talán még egyszer sem tudtak nyújtani korábban. Most is pontosan ez történt, hiszen a játék bár nagyon jól össze van rakva, összességében azonban semmivel sem nyújt többet a kötelező szintnél.
Olyan általános problémák vannak vele, amik már évek óta gondot okoznak a fejlesztők alkotásainak többségénél. Ilyen például, hogy még mindig nem lehet eldönteni vele kapcsolatban, hogy egy szimulátorról, vagy inkább egy árkád versenyjátékról van-e szó. Hiába van ugyanis nagyon sok beállítási lehetőség, ha ezek többsége egyáltalán nem érződik a pályákon, és ez alapjaiban meghatározza az élményt. Ha például elsők vagyunk, netán egyedül versenyzünk egy kijelölt pályán, egyáltalán nem érezzük még azt sem, ha hajmeresztő tempóval száguldozunk, maximum akkor, ha körülöttünk száguldozik néhány motoros.
Alapjaiban és több helyen sántít mindemellett a fizika is, aminek köszönhetően a járművek ütközése egyáltalán nem reális, mozgásuk vagy törésük pedig még a legalaposabb beállítás mellett sem tekinthető túl kiemelkedőnek, az pedig egyenesen humoros, amikor versenyzőnk lerepül a járgányról, és olyan rongybaba effektust mutat be, amire még a törésteszteken használt próbababák sem képesek.Habár a felsoroltak összességében komoly negatívumok, a Valentino Rossi The Game még ennek ellenére is kellemes hatást kelt a versenyek során, de azért messze nem tökéletes, inkább csak egy erős közepes ezen a téren, ami főként annak fényében probléma, hogy tudjuk: lehetne ezt ennél sokkal jobban is, ha valaki végre nagyon akarná.
Grafika:
Noha az határozott pozitívum, hogy a játék futtatásához nincs szükségünk egy bivalyerős számítógépre, ellenben az már kevésbé, hogy ezt milyen áron kell elviselnünk. A Valentino Rossi nevével fémjelzett alkotás ugyanis többéves lemaradásban van a grafika tekintetében, tehát bár vannak jó pillanatok, de összességében elég művi hatást kelt a játék, az egymásba lógó motorokról, a rongybabaként eső-kelő versenyzőkről és egyéb problémákról nem is beszélve.
Kezelőfelület, irányíthatóság:
Sem a kezelőfelület, sem az irányíthatóság kapcsán nem tekinthető túl bonyolultnak, és sajnos kiemelkedőnek sem a végeredmény, méghozzá olyannyira nem, hogy egy vacak billentyűzettel is könnyedén nyerhetünk versenyeket. Ami nagyobb probléma, hogy amint egy kicsit komolyabban szeretnénk venni a játékot, és mondjuk szimulátoros magasságokba emelnénk az élményt, akkor a motorok és autók terelgethetősége irreálissá válik. Oldalakat lehetne megtölteni azokkal az apróságokkal, amelyek gondot jelentenek ezen a téren, de aki életében vezetett már motort és autót, az rögtön érzi majd, hogy miről van szó. Röviden és tömören: semmi realizmus nincs benne!
Játszhatóság:
Ha valamiben, akkor a tartalomban igazán erősnek tekinthető a Valentino Rossi The Game, hiszen nemcsak a MotoGP előző és aktuális szezonját tömörítették bele a fejlesztők, hanem mindemellett salakmotoros és autós kihívásokat is megvalósítottak hozzá, rengeteg játékmóddal, multiplayeres lehetőségekkel, hovatovább a címadó versenyző nevéhez kapcsolódó kihívásokkal. Ezen a téren valóban főhajtás illeti a készítőket!
Intelligencia, nehézség: Nagyon komoly gondok vannak azonban a játék keretein belül a mesterséges intelligenciával és a nehézséggel! Az ellenfelek például rendszeresen csalnak, de az is teljesen irreális, hogy bár tetemes előnyre nem tehetünk szert, de ha egyet hibázunk, a teljes mezőny megelőz minket. Habár élhetünk az idő visszatekerésének lehetőségével, ellenben aki szeretné legalább egy kicsit szimulátorosabb megközelítéssel élvezni a játékot, az bizonyára nem lesz kisegítve ezzel az alternatívával, ami a tanulási folyamat során amúgy meglepően hatásos segítség.
Hangok, zene:
Habár a motorhangok összességében az elfogadható kategóriába tartoznak, minden más azonban olyannyira kellemetlen lett a játékban, hogy az már szó szerint bántotta a fülünket. Néhány jármű irreális sikítása, a minősíthetetlen „zenék”, vagy a kísérő hangeffektek zöme sajnos még az átlagos szintet sem éri el.
Összegzés: Mindent egybevetve a Valentino Rossi The Game egy kellemes versenyjáték lett, ami a tartalom tekintetében egyenesen elképesztőre sikerült, az élmény kapcsán azonban hagy maga után némi kívánnivalót. Hiába jelent élményt ugyanis ideig-óráig a két keréken való száguldozás, hiába újszerű élmény a salakmotorozás, az első néhány futam után azonban kitapasztaljuk majd azokat a hibákat, amelyek alapjaiban rontják el az összhatást, ezáltal a Milestone legújabb alkotása az ígéretes próbálkozás ellenére sem volt képes arra, hogy új szintre emelje a fejlesztőket, valamint a virtuális motorozás élményét. A műfaj kedvelői ugyan biztosan nem csalódnak majd benne, de a forradalomhoz ez most ismét kevés volt!
Fejlesztő: Milestone
Honlap
Rendszerkövetelmények:
Minimum: Intel Core i5-2500K 3,3 GHz-es vagy AMD Phenom II X4 850processzor, NvidiaGeForce GT 640 vagy ATI Radeon HD 6670 grafikuskártya, 4 GB RAM, 20 GB szabad hely a merevlemezen
Ajánlott: Intel Core i5-4670K 3,4 GHz-es vagy AMD FX-9590 processzor,NvidiaGeForce GTX 970 vagy ATI Radeon R9 390 grafikus kártya, 8 GBRAM, 20 GB szabad hely a merevlemezen
Hasonló játékok: MotoGP 15, Ride 2
Kategória: versenyjáték
A MotoGP-sorozat folytatása helyett egy olyan összetett versenyjáték érkezett a Milestone fejlesztőitől, amelyben az említett sportág mellett kipróbálhatjuk a salakmotorozást, de az autóversenyzés egyes ágazataiban is próbára tehetjük tudásunkat. Valentino Rossi: The Game játéktesztünk következik!
A Milestone csapata már a kilencvenes évek óta igyekszik kiszolgálni a versenyjátékok kedvelőinek kívánságait, ezáltal a két évtized alatt szinte mindenbe belecsaptak már, ami ehhez a műfajhoz kapcsolódik. A rallytól kezdve a hagyományos autóversenyekig bezárólag így mindent láthattunk már tőlük, de igazán nagy hírnevet főként motoros címeikkel tudtak szerezni maguknak, például 2013 óta ők készítették nekünk a MotoGP versenysorozat aktuális évadjainak játékos adaptációit, ami a viszonylag kevés újdonság miatt csakhamar kifulladt, noha a kritikusok előtt rendre nagyon jól vizsgázott.
A kiégés hatásait azonban a legutolsó szezonban már nagyon éreztük, emiatt az olaszok gondoltak egy merészet, és elhatározták, hogy készítenek egy olyan videojátékot, amely bár a MotoGP 16 alapjaira épülne, de a jól bejáratott név helyett inkább egy adott karaktert, a legendás és egyben rekorder Valentino Rossit állítja a középpontba. Vélhetően ekkor döbbent rá a Milestone arra, hogy mennyire belenyúlt a jóba, hiszen ha már egyszer egy ilyen híres versenyzőt sikerült meggyőzniük – pontosabban megvenniük – a játékhoz, akkor miért ne használnák ki a többi adottságát is.
Valentino Rossi ugyanis nemcsak a MotoGP-ben alkotott nagyot, hanem a rallyban, sőt más versenyautós sportágakban is, ebből kiindulva az olasz fejlesztőcsapat egy olyan összetett alkotást valósított meg, ami messze túlmutat mindazon, amit a Milestone korábban készített, ugyanakkor sok újdonsággal mégsem szolgál, hiszen a játékban felbukkanó lehetőségeket külön-külön már láthattuk korábban a stúdió más műveiben. Hogy ez a sokszínűség és rengeteg lehetőség mennyire mutat jól egyetlen játékban? Ennek jártunk utána az alábbiakban!
Kezdjük rögtön azzal, hogy Valentino Rossi a világ egyik legjobb és legismertebb motorversenyzője, aki számtalan rekordot megdöntött már a múltban, és rengeteg olyan eredményt ért el, aminek köszönhetően szerte a világon tisztelet és megbecsülés övezi a nevét. Egy ilyen névvel már a korábban elért versenyekre és sikerekre alapozva is lehetett volna egy zseniális és egyben izgalmas, nem mellesleg pedig történetorientált kampányt alkotni, de a Milestone – gyorsan hozzátennénk: sajnos – nem akart ennyi pénzt, időt és erőforrást fordítani a munkálatokra, így a végeredmény az alapok tekintetében inkább lett egy alaposan kibővített MotoGP 16, mint egy önálló Valentino Rossi-játék, amire egyébiránt a cím alapján nagyon helyesen asszociálnánk.
Mindez olyannyira igaz, hogy az alkotás jelentős részében nem is a hírességet alakítjuk majd, hanem egy kezdő versenyzőt, aki Valentino Rossi motoros iskolájának tanítványaként, a mester istápolásával válik kezdőből profivá, miközben természetesen az említett legendával is folyamatosan összemérhetjük tudásunkat. Ez adja a kampány egyik alapját és kiindulópontját, hiszen az akadémia tanulójaként elindulhatunk különféle bajnokságokon, sőt egy menedzsert is kapunk magunk mellé, aki végigsegít minket az első nehézségeken. A futamokat egy alaposan felszerelt garázsból indíthatjuk majd – semmiféle szabad bejárhatóságra és egyebekre nem kell itt gondolnunk –, miközben itt olvasgathatjuk elektronikus leveleinket, közösségi oldalon befutott üzeneteinket, sőt finomíthatjuk és beállíthatjuk motorunkat, hovatovább nyomon követhetjük pilótánk fejlődését is. Utóbbi kapcsán rögtön érdemes kiemelni, hogy a fejlődési rendszer bevezetése egy óriási baklövés volt ilyen formában a készítők részéről, hiszen a futamok alatt elért eredményeinket automatikusan osztja szét a játék, holott sokkal szerencsésebb lett volna, ha erről mi magunk dönthetünk.
Itt, avagy az akadémia padjában azonban a legfontosabb menüpont minden kétséget kizáróan a versenynaptár lesz, ahol sorban nyithatjuk majd meg az újabb és újabb pályákat, illetve versenyszámokat annak érdekében, hogy alaposabban is belekóstolhassunk a Valentino Rossi The Game alapjaiba. Ennek megfelelően indulhatunk hagyományos MotoGP-futamokon, kipróbálhatjuk magunkat salakmotorosként, de lehetőségünk lesz bepattanni például egy Ford Mustang volánja mögé, hogy drifteljünk egyet, sőt mi több, egy Ford Fiesta kormánykerekét rángatva az ügyességi rally sajátosságait is megismerhetjük.
A változatossággal tehát nincs probléma, azonban az igazán nagy dolgok csak azt követően történnek majd velünk, ha elvégeztük az akadémiát, és betöltjük a karriermód elénk táruló többi részét. Csak a miheztartás végett, az alkotás közel 300 motorost, majdnem 50 pályát és 15 játékmódot tartalmaz, ezáltal elképesztő tartalom vár majd ránk, középpontban a tavalyi és az idei MotoGP-évaddal, külön a Moto2, Moto3 és az egyes köbcentikre bontott bajnokságokkal, amelyek mellett – a fentiekben említett különlegességeken túl – azért persze az olasz versenymágust is irányításunk alá vehetjük. Ebben a játékmódban lehetőségünk nyílik újra átélni a versenyző legendás pillanatait, miközben megpróbálhatjuk megdönteni híres rekordjait is.
A játékmódok kapcsán a fentiekben említett drift, rally és egyebek mellett hagyományos körversenyek és olyan különlegességek is várnak majd ránk, mint az elimination, amit főként salakmotorozás során alkalmazhatunk majd, érdekessége pedig az lesz, hogy a folyamatos körözgetés során az utolsók mindig kiesnek majd, így nekünk a folyamatos elsőségre kell törekednünk, ha győzni szeretnénk.
Természetesen messze nem minden a tartalom, és ezt már korábban több ízben is tapasztaltuk a Milestone egyes játékainál. Pontosan így van ez a Valentino Rossi The Game esetében is, hiszen a hatalmas tartalom mellett a játék semmiféle olyan technológiai újdonságot sem tartalmaz, ami kiemelné az utóbbi évek motoros vagy autós címei közül. Azt ugyanis tényként kell közölnünk, hogy hiába tekinthetők az olaszok egy viszonylag sikeres csapatnak, a játékfejlesztés terén még volna mit tanulniuk, hiszen rendszerint csak a kötelező minimumot ütik meg, de ennél többet talán még egyszer sem tudtak nyújtani korábban. Most is pontosan ez történt, hiszen a játék bár nagyon jól össze van rakva, összességében azonban semmivel sem nyújt többet a kötelező szintnél.
Olyan általános problémák vannak vele, amik már évek óta gondot okoznak a fejlesztők alkotásainak többségénél. Ilyen például, hogy még mindig nem lehet eldönteni vele kapcsolatban, hogy egy szimulátorról, vagy inkább egy árkád versenyjátékról van-e szó. Hiába van ugyanis nagyon sok beállítási lehetőség, ha ezek többsége egyáltalán nem érződik a pályákon, és ez alapjaiban meghatározza az élményt. Ha például elsők vagyunk, netán egyedül versenyzünk egy kijelölt pályán, egyáltalán nem érezzük még azt sem, ha hajmeresztő tempóval száguldozunk, maximum akkor, ha körülöttünk száguldozik néhány motoros.
Alapjaiban és több helyen sántít mindemellett a fizika is, aminek köszönhetően a járművek ütközése egyáltalán nem reális, mozgásuk vagy törésük pedig még a legalaposabb beállítás mellett sem tekinthető túl kiemelkedőnek, az pedig egyenesen humoros, amikor versenyzőnk lerepül a járgányról, és olyan rongybaba effektust mutat be, amire még a törésteszteken használt próbababák sem képesek.Habár a felsoroltak összességében komoly negatívumok, a Valentino Rossi The Game még ennek ellenére is kellemes hatást kelt a versenyek során, de azért messze nem tökéletes, inkább csak egy erős közepes ezen a téren, ami főként annak fényében probléma, hogy tudjuk: lehetne ezt ennél sokkal jobban is, ha valaki végre nagyon akarná.
Grafika:
Noha az határozott pozitívum, hogy a játék futtatásához nincs szükségünk egy bivalyerős számítógépre, ellenben az már kevésbé, hogy ezt milyen áron kell elviselnünk. A Valentino Rossi nevével fémjelzett alkotás ugyanis többéves lemaradásban van a grafika tekintetében, tehát bár vannak jó pillanatok, de összességében elég művi hatást kelt a játék, az egymásba lógó motorokról, a rongybabaként eső-kelő versenyzőkről és egyéb problémákról nem is beszélve.
Kezelőfelület, irányíthatóság:
Sem a kezelőfelület, sem az irányíthatóság kapcsán nem tekinthető túl bonyolultnak, és sajnos kiemelkedőnek sem a végeredmény, méghozzá olyannyira nem, hogy egy vacak billentyűzettel is könnyedén nyerhetünk versenyeket. Ami nagyobb probléma, hogy amint egy kicsit komolyabban szeretnénk venni a játékot, és mondjuk szimulátoros magasságokba emelnénk az élményt, akkor a motorok és autók terelgethetősége irreálissá válik. Oldalakat lehetne megtölteni azokkal az apróságokkal, amelyek gondot jelentenek ezen a téren, de aki életében vezetett már motort és autót, az rögtön érzi majd, hogy miről van szó. Röviden és tömören: semmi realizmus nincs benne!
Játszhatóság:
Ha valamiben, akkor a tartalomban igazán erősnek tekinthető a Valentino Rossi The Game, hiszen nemcsak a MotoGP előző és aktuális szezonját tömörítették bele a fejlesztők, hanem mindemellett salakmotoros és autós kihívásokat is megvalósítottak hozzá, rengeteg játékmóddal, multiplayeres lehetőségekkel, hovatovább a címadó versenyző nevéhez kapcsolódó kihívásokkal. Ezen a téren valóban főhajtás illeti a készítőket!
Intelligencia, nehézség:
Nagyon komoly gondok vannak azonban a játék keretein belül a mesterséges intelligenciával és a nehézséggel! Az ellenfelek például rendszeresen csalnak, de az is teljesen irreális, hogy bár tetemes előnyre nem tehetünk szert, de ha egyet hibázunk, a teljes mezőny megelőz minket. Habár élhetünk az idő visszatekerésének lehetőségével, ellenben aki szeretné legalább egy kicsit szimulátorosabb megközelítéssel élvezni a játékot, az bizonyára nem lesz kisegítve ezzel az alternatívával, ami a tanulási folyamat során amúgy meglepően hatásos segítség.
Hangok, zene:
Habár a motorhangok összességében az elfogadható kategóriába tartoznak, minden más azonban olyannyira kellemetlen lett a játékban, hogy az már szó szerint bántotta a fülünket. Néhány jármű irreális sikítása, a minősíthetetlen „zenék”, vagy a kísérő hangeffektek zöme sajnos még az átlagos szintet sem éri el.
Összegzés:
Mindent egybevetve a Valentino Rossi The Game egy kellemes versenyjáték lett, ami a tartalom tekintetében egyenesen elképesztőre sikerült, az élmény kapcsán azonban hagy maga után némi kívánnivalót. Hiába jelent élményt ugyanis ideig-óráig a két keréken való száguldozás, hiába újszerű élmény a salakmotorozás, az első néhány futam után azonban kitapasztaljuk majd azokat a hibákat, amelyek alapjaiban rontják el az összhatást, ezáltal a Milestone legújabb alkotása az ígéretes próbálkozás ellenére sem volt képes arra, hogy új szintre emelje a fejlesztőket, valamint a virtuális motorozás élményét. A műfaj kedvelői ugyan biztosan nem csalódnak majd benne, de a forradalomhoz ez most ismét kevés volt!