Gyurkity Péter

Itt a legnagyobb atommeghajtású jégtörő

Oroszország új büszkesége két másik példánnyal alkot majd új flottát.

Több forrás is beszámolt arról, hogy az orosz illetékesek hivatalosan is vízre bocsátották, illetve bemutatták az ország vadonatúj atommeghajtású jégtörőjét, amely egyben saját kategóriájában a legnagyobbnak járó címet is kiérdemli. Az új hajó a globális felmelegedés által kínált lehetőségeket lesz hivatott kiaknázni.

Az Arktika névre keresztelt jégtörő 173 méter hosszú, vízkiszorítása 33,5 ezer metrikus tonna. A megfelelő meghajtásról két RITM-200 típusú atomreaktor felel, ez teszi lehetővé, hogy az új osztály példányai utat törjenek az északi régióban az erre irányított konvojok előtt, akár 3 méter vastag, legfeljebb 4 méter mélyen lévő jégréteget bontva fel. Az üzemanyagot a TVEL cég biztosítja, nekik az év végére kell leszállítaniuk az első rakományt. A 75 fős legénység időszakosan teljesít majd szolgálatot a nyugati és a keleti régióban, nyilván az igényekhez igazodva.


A Project 22220 típusból összesen három példány készül majd el, a másik kettő (a Sibir és az Ural) a Roszatommal 2014-ben megkötött 1,2 milliárd dolláros szerződés értelmében 2019-ben és 2020-ban áll majd szolgálatba. Ezzel kapcsolatban megjegyzik, hogy az eredeti Arktika sorrendben a második atommeghajtású jégtörő volt, ez a felszíni egységek közül elsőként érte el az Északi-sarkot, de még nyugdíjazását követően is használják, főleg kísérleti és tesztelési célokra. A most elkészült utód eredetileg 2017-ben rajtolt volna el, de a munkálatokat sikerült idő előtt elvégezni.

Oroszország az új jégtörők mellett további bázisokat is épít északi partjai mentén, ezek nyilván ugyanúgy a klímaváltozás által kínált lehetőségekre való felkészülést szolgálják.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Irasidus #50
    A bolygók a Nap tömegének az egy százalékát sem érik el, a Föld teljes tömeg is elenyésző a Naphoz képest. Porszem. A Nap légkörében több nehézfém van, mint amennyi a Földön összesen. Nem oszt nem szoroz. Ja, a Nap belsejébe meg nem fogsz juttatni semmit.
  • gforce9 #49
    Ez azért bőven számolható. Mondjuk mivel az alapötlet hülyeség így nincs értelme kiszámolni.
  • teddybear #48
    Ráadásul azt se tudjuk, hogy mit tenne a Nappal nagyobb mennyiségű nehézfém....
  • molnibalage83 #47
    A Napba lövés ötlete a legnagyobb ökörség amit a gyök műszaki és természettudományos analfabéták imádnak szajkózni....
  • molnibalage83 #46
    Küszöbdózis probléma az, amit feszegetsz.
  • molnibalage83 #45
    Az ilyen balfasz kommentektől megyek a falnak. Vannak olyan geológiai képződmények, amiből évmilliók alatt sem jut ki egy csepp víz sem.
  • molnibalage83 #44
    Mi van? 12 ezer? 300-nál több aktív reaktornál alig van több a világ összes hajóján és tengóján összesen...
  • gforce9 #43
    "de azt hiszem egy szupernóva robbanást aligha fogsz visszacsinálni"

    Pandacsöki Boborján, Besenyő Pista bácsi edzésterve mentén, a legrövidebb idő alatt a legtöbb szupernóvarobbanást visszacsináló ember! Csak szólok.
    Utoljára szerkesztette: gforce9, 2016.06.23. 22:01:37
  • Irasidus #42
    Nem az emberiség állította elő a az uránt, hanem a szupernóvák. Mi csak felhasználjuk, úgy, hogy kibányásszuk. Nem tudom mit akarsz visszacsinálni, de azt hiszem egy szupernóva robbanást aligha fogsz visszacsinálni, másrészt ha nem lenne természetes radioaktív anyag, az élet meg sem jelent volna földön, ezer szállal függünk tőle. Azt, hogy tárolást, eldugásnak hívod csak játék a szavakkal, érzelmekre hatás, pontosabb és szakszerűbb lenne azt mondani: visszatesszük oda, ahonnan vettük! A tárolókban nem öl meg senkit, mert mélyen a föld alatt vannak, az alapkőzetbe ágyazva, ami milliárd évekig kitart, nem ismerek olyan folyamatot, ami több km vastag kőzetet hirtelen erodálna, vagy ha még is van ilyen folyamat, akkor nem a radioaktív anyagok miatt kell aggódni... Amúgy sok természetes atomreaktort találtak már, (bizony mert ez is természetes dolog), és bizony volt, hogy folyóban jött össze a kritikus tömeg, ami nem a legjobb hely a tárolásra, ugye? Mit gondolsz másfél milliárd év alatt mekkora területet szennyezett be, a folyóban? Segítek 3 métert mosta arrébb a víz, mert nehézfémekről beszélünk. Persze mi nem a folyóba dobjuk, hanem ennél sokkal, de sokkal biztonságosabb helyre tesszük, ahol madár se, ember se, és más élőlény se jár! Érdemes lenne megnézni a videót amit küldtem...

    A Napba lövés jól hangzik, és mi van ha rakéta felrobban, egy fél kontinens sugárszennyezett lesz, bízd inkább a szakemberekre. Szerintem.
    Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2016.06.23. 21:25:09
  • Irasidus #41
    Akkor legyen nyolcadjára is, nem a sugárzás nagysága káros, hanem a dózis, illetve az elnyelt sugárzás mennyisége. Ezt többféle bonyolult mérőszámmal szokták kimutatni, mindegyik másra jó. Például a 600 bq, egy ostobán alacsony limit (az usában 1200 bq). Egy banán kibocsát 15 Bq. Ezek a korlátok teljesen alaptalanok, ez a túlbuzgó EU szabályozás miatt tiltják meg. Az, meg, hogy Csernobil hozzák összefüggésbe, alaptalan feltételezés, rengeteg természetes forrás létezik, ami helyenként változó mértékkel bír. Ez bürokrácia, nem tudomány. Amúgy 600bq annyi, hogy 600 részecske bomlik el másodpercenként benne, benne másodpercenként több mint 4400 részecske bomlik el természetes módon, szóval te veszélyesebb vagy... Amúgy meg bq semmit nem mond az elnyelés mértékéről, a sugárzás nagyságáról, és a biológiai hatásról, ez egy nagy üres lufi. Már annak aki ért hozzá, aki nem, az nyugodtan félhet. Bár, nem tudom, nem hallottam tömeges vaddisznóhalárló, sem emberek haláláról. de te tudod, ha félni akarsz, félj. Ez a cikk szokásos bulvár.

    Az érv meg nem úgy működik, hogy kicsi, vagy nagy. A biológiai hatást sok-sok tényező befolyásolja, amiből a sugárdózis csak egy szám. Felesleges megint csak határozatlan számnevekkel dobálózni, főleg ha nem értesz hozzá.
    Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2016.06.23. 21:11:55