MTI

Zöldebbé teszi a Földet a légköri szén-dioxid növekvő szintje

A légkör szén-dioxid-szintjének növekedése zöldebbé változtatja a Földet - állítják a kutatók a Nature Climate Change című folyóiratban közölt tanulmányukban.

Nyolc ország 24 intézményének 32 szakembere az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) és az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatal (NOAA) műholdjainak felvételeit elemezve vizsgálták a bolygó zöldterületeinek változásait az elmúlt 33 évre visszamenőleg. A Greening of the Earth and its Drivers (A Föld zöldülése és annak kiváltó okai) című tanulmányban közölt eredmények szerint a Föld növényekkel borított területeinek 25-50 százaléka jelentősen kizöldült a vizsgált időszakban - írta a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő portál.

A növények a fotoszintézis során a fényenergia segítségével vízből és szén-dioxidból cukrot állítanak elő. Ezek a cukrok biztosítják a bolygó élelem-, rost-, és üzemanyag forrását. A szén-dioxid-koncentráció növekedésével a fotoszintézis intenzitása is növekszik, vagyis több cukor termelődik: ezt nevezzük a szén-dioxid megtermékenyítő hatásának. "A műholdfelvételeken megfigyelt növényzetgyarapodást utánzó számítógépes modellek révén sikerült kimutatnunk az összefüggést a kizöldülés és a növekvő légköri szén-dioxid-koncentráció megtermékenyítő hatása között" - mondta Ranga Myneni, a Bostoni Egyetem professzora.


A Föld jégmentes szárazföldi területeinek nagyjából 85 százalékát növényzet borítja. A zöld növénytakaró a bolygó összfelületének - beleértve az óceánokat, szárazföldeket és jégtakaróval borított térségeket - nagyjából 32 százalékát teszi ki. Évente mintegy tízmilliárd tonnányi szén-dioxid kerül a légkörbe a különböző emberi tevékenységek révén. Ennek a mennyiségnek nagyjából a felét - közel azonos arányban - az óceánok és a növények raktározzák el ideiglenesen. "Tanulmányunk ugyan nem vizsgálta kapcsolatot a kizöldülés és a növények szén-dioxid-megkötő képessége között, ám más kutatások arról számoltak be, hogy az 1980-as évek óta fokozódott a szárazföld szénelnyelő kapacitása, ami összhangban van a növényzet megújhodásának elméletével" - húzta alá Piao Sze-lung, a Kínai Tudományos Akadémia munkatársa.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Irasidus #6
    És te növény vagy? Vagy mi köze a 250 millió évvel ezelőtti éghajlatnak a ma élő mintegy 7 milliárd emberhez? Csak kérdezem...
  • primavis #5
    A paleozoikumban (250 millió év alatt-előtt) és a mezozoikumban (65-250 millió éve) sokkal több volt a széndioxid a légkörben, s nem véletlen, hogy ekkor alakult ki a szárazföldi növényvilág.
  • gaszton421 #4
    Ez nem újdonság, már jó 10 éve is olvastam hasnlót és akkor sem voltam meglepve, logikus módon a nagyobb széndioxid koncentráció fokozza a fotoszintézist, emellett a magasabb átlaghőmérséklet a mérséklt égöveken a vegetációs időszak hosszát. Ez egy régen ismert folyamat nem kell hozzá misztikus GAIA önvédelemként emlegetni, egyszerűen egy vegyi folyamat intenzívebb ha több nyersanyag és több energia áll rendelkezésre. Már a klímakutatás kezdeteitől az volt a kérdés miért nem marad az összes fossziis energiából származó CO2 a légkörben, a 70-es években a bioszféra, és a tengerek képesek voltak a plusz széndioxid 70-80 % elnyelni, ma ez már kevesebb mint 50%, valóban növekedett a bioszféra széndioxid megkötő képessége de nem olyan gyorsan amilyen gyorsan maga a kibocsátás növekszik. Egyébként ezt a fokozott fotoszintézist kihasználják a termelésben már évtizedek óta. hollandiában az üvegházi termelésben minimum a 70-es évektől (én 1972-ből származó szakirodalomból találtam rá utalást és akkor már régen bevett szokás volt) külső forrásból 4-5x növelni a széndioxid koncentrációt, általában 1200-1500 ppm-re. A növényi légzés módosul a széndioxid koncentráció függvényében, a levelek hátlapján található légzőnyílások sűrűsége utal az adott korszak széndioxid koncentrációjára, bizonyos levélfosszíliákon ez jól tanulmányozható, például az egyik legrégebbi növényfajta a páfrány esetében jól nyomon követhető.
  • Szlajos #3
    Ez valószínűleg a bolygó reakciója (védekezése) a megnövekedett széndioxid szintre. A burjánzóbb, zöldebb növények többlet széndioxid fogyasztásával próbálja helyreállítani az egyensúlyt. Gondolom.
  • CRMessen #2
    Vagy azt gondolták, úgyis pótolja valaki a kommentekben :)
  • wkm #1
    Kifelejtették a cikkből a menetrendszerinti pánikkeltést. Valószínűleg meg akarták törni az egyhangúságot, vagy épp aludt az ügyeletes felelős. :P