Balázs Richárd
Nem szabad lebecsülni a madáragyat
A svéd Lund Egyetem kutatói szerint a hollók is lehetnek ugyanolyan okosak, mint a csimpánzok, annak ellenére, hogy sokkal kisebb az agyuk. Mindez azt jelzi, hogy nem az agy mérete, hanem az agysejtek sűrűsége, valamint szerkezete az, ami nagy szerepet játszik a madarak intelligenciájában.
"Az abszolút agyméret nem fed le mindent. Felfedeztük, hogy a varjúfélék sokkal kisebb agyuk ellenére is ugyanolyan jól teljesítenek, mint az emberszabású majmok" - hangsúlyozta Can Kabadayi, a kutatás egyik vezetője a Cognitive Science szaklapban.
Az állati intelligencia tesztelése nem egyszerű, az egyik megoldás a racionálisabb viselkedést lehetővé tevő válaszgátlás, valamint az állati impulzusok leküzdésének vizsgálata. Az amerikai Duke Egyetem kutatói széleskörű tanulmányt hajtottak végre 36 állatfajon, elsősorban főemlősökön és majmokon. A csapat egy úgynevezett henger-tesztet alkalmazott, élelmet helyeztek el egy átlátszó csőben, melynek mindkét vége nyitott. A kihívást az étel nyílásokon keresztüli megszerzése jelentette, a sikerhez az állatnak folyamatosan kényszert kellett gyakorolnia saját magán, és hatékonyabb stratégiát kellett alkalmaznia az élelem megszerzéséhez.
A tanulmány eredménye szerint az emberszabásúak teljesítettek a legjobban, ezáltal az abszolút agyméret tűnt az intelligencia kulcsának. A henger-tesztet azonban nem végezték el madarakon. Kabadayi a brit Oxford Egyetem, valamint a német Max Planck Ornitológiai Intézet kutatóival közösen varjakkal, csókákkal és hollókkal pótolták ezt a hiányosságot, hogy jobban megismerjék a válaszgátlást.
A csapat először megtanította a madarakkal hogyan szerezhetik meg a jutalmat egy nem átlátszó cső két végén keresztül, majd megismételték a tesztet az átlátszó csővel. Az állatok természetükből adódóan közvetlenül a csövön keresztül próbálnának az élelemhez jutni, amint meglátják azt. A hollók azonban minden alkalommal a cső végein keresztül próbálkoztak, a csókák és a varjak is közel 100 százalékos teljesítményt nyújtottak, ami gyakorlatilag megegyezett a bonobókéval és a gorillákéval.
"Ez azt bizonyítja, hogy a madáragy kifejezetten hatékony kisebb abszolút mérete ellenére is. Ahogy a tanulmány mutatja más tényezők is lehetnek, melyek fontosak az intelligencia esetében, például az agysejtek sűrűsége" - magyarázta Kabadayi. "Még annyi mindent meg kell ismernünk és tanulnunk az intelligencia és az agyméret kapcsolatáról, valamint egy madár agyának a szerkezetéről, de ez a tanulmány egyértelműen mutatja, hogy a madarak agya nem egyszerűen madáragy!"
"Az abszolút agyméret nem fed le mindent. Felfedeztük, hogy a varjúfélék sokkal kisebb agyuk ellenére is ugyanolyan jól teljesítenek, mint az emberszabású majmok" - hangsúlyozta Can Kabadayi, a kutatás egyik vezetője a Cognitive Science szaklapban.
Az állati intelligencia tesztelése nem egyszerű, az egyik megoldás a racionálisabb viselkedést lehetővé tevő válaszgátlás, valamint az állati impulzusok leküzdésének vizsgálata. Az amerikai Duke Egyetem kutatói széleskörű tanulmányt hajtottak végre 36 állatfajon, elsősorban főemlősökön és majmokon. A csapat egy úgynevezett henger-tesztet alkalmazott, élelmet helyeztek el egy átlátszó csőben, melynek mindkét vége nyitott. A kihívást az étel nyílásokon keresztüli megszerzése jelentette, a sikerhez az állatnak folyamatosan kényszert kellett gyakorolnia saját magán, és hatékonyabb stratégiát kellett alkalmaznia az élelem megszerzéséhez.
A tanulmány eredménye szerint az emberszabásúak teljesítettek a legjobban, ezáltal az abszolút agyméret tűnt az intelligencia kulcsának. A henger-tesztet azonban nem végezték el madarakon. Kabadayi a brit Oxford Egyetem, valamint a német Max Planck Ornitológiai Intézet kutatóival közösen varjakkal, csókákkal és hollókkal pótolták ezt a hiányosságot, hogy jobban megismerjék a válaszgátlást.
A csapat először megtanította a madarakkal hogyan szerezhetik meg a jutalmat egy nem átlátszó cső két végén keresztül, majd megismételték a tesztet az átlátszó csővel. Az állatok természetükből adódóan közvetlenül a csövön keresztül próbálnának az élelemhez jutni, amint meglátják azt. A hollók azonban minden alkalommal a cső végein keresztül próbálkoztak, a csókák és a varjak is közel 100 százalékos teljesítményt nyújtottak, ami gyakorlatilag megegyezett a bonobókéval és a gorillákéval.
"Ez azt bizonyítja, hogy a madáragy kifejezetten hatékony kisebb abszolút mérete ellenére is. Ahogy a tanulmány mutatja más tényezők is lehetnek, melyek fontosak az intelligencia esetében, például az agysejtek sűrűsége" - magyarázta Kabadayi. "Még annyi mindent meg kell ismernünk és tanulnunk az intelligencia és az agyméret kapcsolatáról, valamint egy madár agyának a szerkezetéről, de ez a tanulmány egyértelműen mutatja, hogy a madarak agya nem egyszerűen madáragy!"