Gyurkity Péter

Nanorobotok deríthetik fel az Alpha Centauri-t 

Ezt reméli Stephen Hawking, Mark Zuckerberg, valamint a versenyt meghirdető orosz milliárdos.

Érdekes bejelentésre került sor, amely azonnal felkeltette az űrkutatással foglalkozó szakemberek, illetve a téma iránt érdeklő laikusok figyelmét. Jurij Milner, egy orosz milliárdos, Stephen Hawking és Mark Zuckerberg társaságában közölte, hogy 100 millió dollárral támogatják a célkitűzés megvalósítását elősegítő kutatást, hogy minél előbb elinduljon a projekt.

Az ötlet új formában folytatná a távoli régiók felderítésének gyakorlatát, hiszen ezúttal nem hagyományos műholdakkal, hanem nanorobotok százaival, netán azok ezreivel venné célba a kiszemelt helyszínt. Az Alpha Centauri naprendszer közvetlen szomszédunk, tőlünk mintegy 4,37 fényévnyi, azaz nagyjából 41.5 billió kilométeres távolságban helyezkedik el, ennek elérése azonban komoly akadályokba ütközik, hiszen nem áll rendelkezésünkre olyan meghajtás, amely emberi léptékben értékelhető idő alatt eljuttatná oda az erre kijelölt eszközöket. Jó példa erre, hogy a Voyager-1 szonda 36 év alatt érte el a Naprendszer külső határát, innen pedig még hatalmas utat kellene megtenni a szomszédos csillagrendszerig.

A nagy számban előállított, olcsó nanorobotokat ezzel ellentétben viszonylag egyszerű lenne felgyorsítani, hogy elérjék a fénysebesség egyötödét, amelynek révén mintegy 20 év alatt elérnének az Alpha Centauri rendszerbe, ott pedig 24 óra állna rendelkezésükre, hogy az átszáguldás időszaka alatt adatokat gyűjtsenek a helyszínről. A kívánt sebességet egy speciális lézerrel valósítanák meg, ez az apró eszközökre szerelt vitorlát hajtaná meg, ám itt szükség van a rendelkezésre álló lézerek továbbfejlesztésére. A nagy számra pedig azért van szükség, mert a csillagközi por és egyéb tényezők valószínűleg végeznének a nanorobotok jó részével.

A célba érés, illetve az adatgyűjtés után újabb 4 évet kellene várnunk ahhoz, hogy megkapjuk az apró antennák segítségével visszaküldött adatokat, de még ez is tűrhetőnek tűnik, tekintettel arra, hogy nincs jobb ötletünk a cél megvalósítására. A teljes projekt Milner szerint dollármilliárdokba kerülne, ők egyelőre a kutatási fázist szeretnék felgyorsítani.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • KZM #38
    Itt csak az a baj, hogy a "nano" és a "robot" szavak jelentése nincs meg.
    Nem is fogom elmagyarázni, mert minek: itt kicsi űrszondákról van szó a valóságban.

    Nincs azzal gond, ha valaki nem érti a szavakat. A baj akkor van, ha nem érti, de címet ír belőlük.
  • Tetsuo #37
    Inkább két zsidó és egy antiszemita. ;-)
  • cylontoaster #36
    Sőt, a gyíkok a farkukat is vissza tudják növeszteni. Próbálkozz.

    Ez nem egy béna gépes játék, hogy van x pénzed meg y kutatód, aztán megmondod nekik hogy ezt fejlesszenek, és akkor az lesz. Aki a hibernálást kutathatná, baromira nem rendelkezik azzal a tudással, ami a cikkben szereplő kütyühöz kell.
  • Tetsuo #34
    Az adó-, vevő-antennákra kiváncsi lennék.
  • Tetsuo #33
    Szerinted minden ilyen jellegű katonai kísérlet publikus? :-)
  • sárkánylovag #32
    Aztán a sugárzás meg az akku problémája meg kutyafene mi ?
    A naprendszeren kívül igazán sok napcella nem működik :)
    A mobilmérető atomreaktor meg igazán vicces gondolat.
    A nanorobot meg valóban megtévesztő , mert teljesen más dolog.
  • cylontoaster #31
    Természetesen ha zömében robotok vannak, akkor ilyen gondok nincsenek. De az meg olyan pénz, ami belátható időn belül garantáltan nem lesz belepumpálva.

    Tartós emberi jelenléthez meg kicsit több kell ennél. Oké hogy van jég, de erősen kérdéses hogy mennyi, illetve mennyire hozzáférhető.
    Ugyanez az oxidokra is, azért az állati messze van a lélegezhető levegőtől.

    Napenergia is több problémát vet fel, mint amennyit megold. Mivel itt nem apró bázisról beszélünk, hanem batár nagy, gyártást emgvalósítóról. Ahhoz pedig nem kevés energia kell.

    Nyilván minden megoldható, kérdés mennyit kell ehhez innen felküldeni. De amíg kategóriákkal többet, mint amennyit nyerhetünk egy állandó bázissal, addig nem lesz ott semmi. Szóval ez egyelőre scifi.
  • Caro #30
    Igen, lusta vagyok :D Minek? Minden megoldást úgy sem tudok itt felsorolni, nem is érdemes. Meg aztán ennél jóval több megoldandó feladat van.
    Egyébként jég van, napenergia van, a hold talaja tele van oxidokkal, úgyhogy a levegő is megoldható. A sugárvédelem jogos, de ha bemásznak 10 m-el a felszín alá, nagyjából ott lennének vele, mint itt is.

    Persze ezen dolgok nagy része az emberi jelenléthez kell, a gépeink szerencsére sokkal igénytelenebbek. És egy holdbázis valószínűleg erről is szólna: nagyon kevés ember, nagyon sok gép.

    Elvi akadálya nincs, csak pénz kérdése az egész (abból persze sok kell).
  • duke #29
    Rossz a cim, nem ugy nanorobot, hogy milliomod millimeter, hanem mobiltelefon meretuekrol van szo. Amugy fantasztikus, hogy eljutottunk odaig, hogy egyaltalan felmerul a gondolat, hogy egy mas naprendszerbe kuldjunk szondat, millio fenyevnyi tavolsagara. Merjunk nagyok lenni.
  • cylontoaster #28
    Azért mert te állítottad, hogy lehetséges :) De most akkor vagy lusta vagy válaszolni, vagy nem tudsz, csak beböfögted, hogy márpedig lehet, megalapozatlanul.

    A koncepciók sokszor scifik, és legtöbbször nem arról szólnak amit te állítasz. Teljesen más egy ISS-hez hasonló kutatóbázis, meg egy általad vizionált, önálló gyártósorral és ezt támogató infrával rendelkező bázis.

    Űrliftre is van koncepció, meg ingyenáramegenerátorra is.