Ötvös Tibor

Az európai fák rontanak a globális felmelegedésen

Egy friss tanulmány szerint az európai erdők miatt is jelentősen nő a globális felmelegedés és ezért a megfelelő fákkal kellene lecserélni ezeket.

A globális felmelegedés kiváltó okait folyamatosan vizsgálják és a jelek szerint egyre több ország kezdi el komoly problémának tekinteni a dolgot és igazi, a helyzetet javító lépéseket tenni. Éppen ezért nem meglepő, hogy szinte minden héten olvashatunk valamilyen új kutatási eredményt a témában. Ma egy igen meglepő bejelentés lett olvasható a BBC oldalán. Ennek értelmében bár hiába van még mindig rengeteg erdő a bolygón sajnos az összetételük miatt tovább romlik a Föld helyzete.

Európa zöld területe drámaian lecsökkent 1750 és 1850 között, a hivatalos iratok szerint összesen 190 ezer négyzetkilométernyi pusztult el. Ironikus módon a kőolaj és a szén megjelenése a világunkban lassította az erdők irtását és napjainkra 386 ezer négyzetkilométert borít erdő. Azonban ettől nem nyugodhatunk meg, hiszen az ember beavatkozásának köszönhetően az erdők telepítése már nem a természetes módon hanem célzottan történik - legalábbis a 85 százalékuk. És az elmúlt 150 évben az emberek a gyorsan növő és az emberek számára értékesebb és jobban eladható fenyőket részesítették előnyben.



A norvég fenyő vagy a lucfenyő azonban az új tanulmány szerint sokkal több hőt bocsát ki magából, mint mondjuk a lombhullatók családjába tartozó fák. "Még a jól menedzselt fák is kevesebb széndioxidot tárolnak manapság, mint tették 'természetes' társaik 1750-ben" - árulta el Dr. Kim Naudts, a kutatás vezetője. "Azzal, hogy tűlevelűre váltottunk, nagyjából 0.12 fokot melegedett Európa hőmérséklete. Ennek oka, hogy a tűlevelű fák sötétebbek és több napfényt nyel el és tárol."<

Naudts szerint bár a legtöbb ország valóban elkezdte komolyan venni a globális felmelegedést, de érdemes figyelniük, mivel "népesítik" be a zöld területeiket. Ha például Kína valóban megépíti a Zöld Nagy Fal nevet kapott, 400 millió hektáros erdőséget, akkor ott egyáltalán nem mindegy, hogy milyen fákat telepítenek. Naudts szerint szükség van a tűlevelű erdőkre is, azonban fontos, hogy a lombhullatók által lefedett terület növekedjen és a következő "fenyőfa-szüret" után a területet tölgy- és nyírfákkal népesítsék be.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • ostoros #36
    https://en.wikipedia.org/wiki/Three-North_Shelter_Forest_Program
    Ez itt másnéven a Green Great Wall. /Zöld Nagy Fal/
    https://en.wikipedia.org/wiki/Great_Green_Wall
    Ez pedig a Great Green Wall. /Nagy Zöld Fal/
    Utoljára szerkesztette: ostoros, 2016.02.12. 17:50:08
  • g3rappa #35
    loool, a Zöld Nagy Fal-at nem kinaiak epitik, hanem a szahara deli hataran levo orszagok, es kozel sem 400 mill hektaros teruletrol van szo... Ezeket a hulyesegeket honnan vette a kedves szerkeszto?
    Utoljára szerkesztette: g3rappa, 2016.02.12. 11:29:16
  • NEXUS6 #34
    Ez sajnos tény! ;)
  • mizar1 #33
    Brit tudósok.
  • ostoros #32
    http://news.discovery.com/earth/plants/co2-isnt-spurring-plant-growth-as-expected-151209.htm
    Minmeghalunk!
  • NEXUS6 #31
    Fügetlenül a téma nagyon érdekes tüzeléstechnikai összefüggéseitől, azért kell megvizsgálni az egészet mert a magasabb CO2 szint nem csak az ember által ültetett, hanem minden növény vegetációs időszakát, dússágát növeli. Ergo a CO2 szint változása, eltolja a felszín albedóját, növeli az elnyelt napenergia menyiségét felmelegedést okoz. A dúsabb növényzet ráadásul a transpiráción keresztül több vizet juttat a levegőbe, ami üvegházgáz, az az megintcsak emeli a hőmérsékletet.

    Az ilyenfajta visszacsatolás ideális esetben 5-6 fokkal is emelheti a Föld átlaghőmérsékletét hosszabb távon, azonban a paleoklimatikus adatok szerint a CO2 akár 10-20X feldúsulsa esetén sem szalad meg a rendszer, hanem itt megáll. A több CO2 ugyanis bezárja az egyes növények légcsere nyílásait, csökkenti a transpirációt. Emellett az optimális CO2 szin olyan 1500 ppm, a mai érték kb 4X-ese. A magasabb CO2 szint már nem okoz extra növekedést a növényeknél. Vagy is a rendszer a növényzet, a cikk által felvetett oldalról önszabályozó.

    Kérdés persze, hogy akarunk, tudunk-e a jelenlegihez képest 5-6 fokkal magasabb átlaghőmérsékletű klímában élni. Bár magánvéleményem szerint erre sokal kevesebb a ráhatásunk, mint az általánosan elfogadott.
    Utoljára szerkesztette: NEXUS6, 2016.02.11. 15:30:08
  • ostoros #30
    Akkor olvasd el még egyszer. Fűtőértéket kilogrammonként mérünk. Látod? A fenyő fűtőértéke nagyobb! Térfogatra persze igazad lenne.
    Abban, hogy a többi lassabban ég, igazad van. Tényleg alkalmasabb tűzifának emiatt. De a fűtőértéke alacsonyabb.

    Utoljára szerkesztette: ostoros, 2016.02.11. 10:42:26
  • Meridian #29
    A fák annyira nem hatékony CO2 megkötők... viszont valóban, a port nagyo jól megfogják. Kérdés, hogy a városi légszennyezést hogyan viselik el, de vannak fafjok, amelyek tűrhetően bírják az ilyen körülményeket is.
    A legjobb CO2 megkötők úgy tudom az algák, de már ipari mennyiségben fogyasztják is (meg termesztik is)...
  • Meridian #28
    A linkelt cikkben pont azt magyarázzák, amit én is... picit benézted. Egyébként erdész technikusnak tanultam, a linkelt cikk nélkül is tudtam mi mennyi. A fenyőféléket nem használják se papírfának (a gyantássága miatt) se tűzifának, de persze nem is lenne célszerű, mert szép egyenesen és gyorsan nagyra nőnek, így elsőrangú rönkfák, amiből aztán bútoralapanyag (faléc) vagy építőanyag, gerenda készülhet.

    Persze a levágott gallyait, hulladákot eltűzelhetik, mert a gyantatartalom miatt nagyon könnyen meggyújtható, és magas hőértéken is ég, de viszont a hátránya az, hoyg gyorsan el is ég, azaz elobban. Míg egy tömörebb tölgy bükk gyertyán lassabban tartósabban, hosszabban ég, azaz fűtésre sokkal alkalmasabb.
  • miles_Christi #27
    Vagy, tiltsuk be az erdőtüzeket!