Berta Sándor
Alapvető jogok kontra még nagyobb ellenőrzés
Két európai vezető teljesen másként vélekedik arról, hogy mire lenne szükség a közeljövőben.
Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke azt szorgalmazta a DIE ZEIT-nak írt esszéjében, hogy szükség van az alapvető jogok kiterjesztésére és harcot kell hirdetni a "digitális totalitarizmus" ellen. Az embereknek ugyanis új jogokra van szükségük és ezt a kormányaiknak kell megvalósítaniuk. Schulz szerint ki kell dolgozni a digitális korszakban érvényes alapvető jogok chartáját. Ennek az eljárásnak európainak kellene lennie és minél több embert kell belevonni: az iskolai osztályokat, az egyetemeket, a sajtót, az online fórumokat, a vallási közösségeket, a szakszervezeteket, a nem kormányzati szervezeteket és teljes gazdasági ágazatokat.
Ezek tapasztalatait, kívánságait és elvárásait egyaránt be kellene építeni. Nem kisebb kérdésről van szó, mint hogy milyen jövőben akarunk élni. A jövőben minden társadalompolitikai kérdés egyben hálózatpolitikai kérdés is. A társadalmunk annyira megváltozik a digitalizálás miatt, ami csupán az ipari forradalommal hasonlítható össze - az szintén szociális, gazdasági, kulturális, városépítészeti és éghajlati változásokat váltott ki.
Günther Oettinger, az Európai Unió digitális területért és társadalomért felelős biztosa ezzel szemben úgy vélte, hogy a jövő terrortámadásait nem bombákkal fogják elkövetni, hanem azok a gazdaság és a társadalom érzékeny infrastruktúrái ellen irányulnak majd. Azzal kell számolni, hogy kibertámadások érik majd az áramhálózatot, a vízellátást és a repülésbiztonságot. Mindent el kell követnünk azért, hogy a digitális infrastruktúra biztonságosabb legyen. Többet kellene befektetni azért, hogy ezeknek az akcióknak az elkövetését megnehezítsék és a védelmen javítsanak.
Mindez ott kezdődik, hogy jelenteni kellene a kibertámadásokat. A nagyvárosok vezetőit kötelezni kell arra, hogy a biztonsági hivatalokhoz forduljanak, ha észlelik, hogy valaki feltörte az áramhálózatukat. Jobb ellenőrzésekre van szükség, erre a titkosszolgálatokat mind műszaki értelemben, mind a személyzetet tekintve jobban fel kell készíteni. Oettinger hozzátette, hogy jelenleg a keresőket, a digitális szolgáltatásokat és a közösségi platformokat vizsgálják. Az olyan oldalak, mint a Facebook ugyanis szeretik magukat szimpla platformoknak feltüntetni, de eközben a tartalmakkal jó pénzt keresnek, viszont nincs felelősségérzetük a tartalmakkal kapcsolatban. Az európai értékeket sértő tartalmakat a jövőben a szolgáltatóknak gyorsan és tartósan el kell távolítaniuk.
Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke azt szorgalmazta a DIE ZEIT-nak írt esszéjében, hogy szükség van az alapvető jogok kiterjesztésére és harcot kell hirdetni a "digitális totalitarizmus" ellen. Az embereknek ugyanis új jogokra van szükségük és ezt a kormányaiknak kell megvalósítaniuk. Schulz szerint ki kell dolgozni a digitális korszakban érvényes alapvető jogok chartáját. Ennek az eljárásnak európainak kellene lennie és minél több embert kell belevonni: az iskolai osztályokat, az egyetemeket, a sajtót, az online fórumokat, a vallási közösségeket, a szakszervezeteket, a nem kormányzati szervezeteket és teljes gazdasági ágazatokat.
Ezek tapasztalatait, kívánságait és elvárásait egyaránt be kellene építeni. Nem kisebb kérdésről van szó, mint hogy milyen jövőben akarunk élni. A jövőben minden társadalompolitikai kérdés egyben hálózatpolitikai kérdés is. A társadalmunk annyira megváltozik a digitalizálás miatt, ami csupán az ipari forradalommal hasonlítható össze - az szintén szociális, gazdasági, kulturális, városépítészeti és éghajlati változásokat váltott ki.
Günther Oettinger, az Európai Unió digitális területért és társadalomért felelős biztosa ezzel szemben úgy vélte, hogy a jövő terrortámadásait nem bombákkal fogják elkövetni, hanem azok a gazdaság és a társadalom érzékeny infrastruktúrái ellen irányulnak majd. Azzal kell számolni, hogy kibertámadások érik majd az áramhálózatot, a vízellátást és a repülésbiztonságot. Mindent el kell követnünk azért, hogy a digitális infrastruktúra biztonságosabb legyen. Többet kellene befektetni azért, hogy ezeknek az akcióknak az elkövetését megnehezítsék és a védelmen javítsanak.
Mindez ott kezdődik, hogy jelenteni kellene a kibertámadásokat. A nagyvárosok vezetőit kötelezni kell arra, hogy a biztonsági hivatalokhoz forduljanak, ha észlelik, hogy valaki feltörte az áramhálózatukat. Jobb ellenőrzésekre van szükség, erre a titkosszolgálatokat mind műszaki értelemben, mind a személyzetet tekintve jobban fel kell készíteni. Oettinger hozzátette, hogy jelenleg a keresőket, a digitális szolgáltatásokat és a közösségi platformokat vizsgálják. Az olyan oldalak, mint a Facebook ugyanis szeretik magukat szimpla platformoknak feltüntetni, de eközben a tartalmakkal jó pénzt keresnek, viszont nincs felelősségérzetük a tartalmakkal kapcsolatban. Az európai értékeket sértő tartalmakat a jövőben a szolgáltatóknak gyorsan és tartósan el kell távolítaniuk.