MTI

Jövő héten döntenek a globális felmelegedés korlátozásáról

A Föld hőmérséklet-emelkedésének korlátozása, a terhek nemzetek közti elosztása, a kitűzött célok finanszírozása mind olyan kérdések és témák, amelyek a november 30-án kezdődő párizsi klímakonferencián megvitatásra várnak.

A francia fővárosban hétfőn kezdődő, két héten át tartó ENSZ-klímacsúcs célja, hogy az országok most először globális klímavédelmi egyezményt írjanak alá. Az egyezmény a 2020-ban lejáró kiotói megállapodást váltaná fel.

Az egyik legfontosabb téma a felmelegedés mértékének maximalizálása. A kis szigetállamok, melyeket leginkább fenyeget a tengerszint emelkedése, új kötelezettségvállalási alap megteremtését akarják. Elképzelésük szerint a Föld hőmérséklete 2100-ig nem emelkedhet 1,5 Celsius-foknál többel az iparosodás előtti időszakhoz képest. Ez elég nagyravágyó cél lenne, hiszen a 2009-es koppenhágai klímakonferencián a résztvevők még csupán "tudomásul vették", hogy a Föld hőmérséklete legfeljebb két Celsius-fokkal emelkedhet.

Ha az országok az üvegházhatású gázok kibocsátását olyan nagy mértékben csökkentik is, mint ahogyan az a konferencia előtt bejelentett nemzeti klímacéljaikban szerepel, az ENSZ adatai szerint a bolygó főmérséklete akkor is 2,7 Celsius-fokkal emelkedik. Az Egyesült Nemzetek Környezetvédelmi Programja (UNEP) pedig egy 3-3,5 Celsius-fokos hőmérséklet-emelkedést vesz alapul. A Föld 1850 óta már 0,8 Celsius-fokot melegedett.

A konferencia egyik legvitásabb kérdése a terhek eloszlása lehet. Történelmi szempontból nézve ugyanis elsősorban az ipari államok pumpálták a legtöbb, légkört károsító gázt a levegőbe, de egy ideje már a gyorsan fejlődő országok - India és Kína - is jelentős szerepet játszanak a hőmérséklet emelkedésében. Ezek a nemzetek azonban arra hivatkoznak, hogy nekik is jogukban áll felzárkózni a gazdag országokhoz. Tárgyalni kell azt a kérdést is, hogy vajon a világ gazdaságának az évszázad végéig széndioxid-kibocsátás nélkül kell-e teljesítenie, mint ahogyan azt a G7-országok javasolják, vagy a kibocsátás maximális mértékének elérése után kellene csökkenteni azt.

A konferencián résztvevő 195 ország mindegyike megfogalmazza saját, nemzeti klímacéljait. A párizsi csúcs célja, hogy a jövőben ezek a nemzetek rendszeresen és alaposan beszámoljanak a kibocsátásuk mértékéről és idomuljanak a globális célokhoz. A terhek eloszlása mellett a finanszírozás kérdése lehet az egyik legvitásabb kérdés. Sok szegényebb ország nagyratörő klímacélokat tűzött ki, ugyanakkor jelezték, hogy megvalósításukhoz az ipari országok anyagi támogatására van szükségük.

Az ipari országok évekkel ezelőtt megígérték, hogy 2020-tól a fejlődő országok évente 100 milliárd dollárt kapnak, amivel az a szándékuk, hogy segítsék a megújuló energiák kialakítását és a hőmérséklet-emelkedéssel járó következmények kezelését. Az összeg még nincs meg, és az országok arról is vitáznak, pontosan mi tartozik a finanszírozott ügyek közé. Az ipari országok ráadásul ragaszkodnak ahhoz, hogy a pénz állami és privát befektetések elegye legyen, miközben egy sor fejlődő ország szerint a teljes összegnek állami pénzből kell származnia.

A kötelezettség kérdéséről szóló vita már november elején elkezdődött, amikor John Kerry amerikai külügyminiszter a Financial Timesnak adott interjújában elmondta, az Egyesült Államok nem ír alá olyan jogi kötelezettséggel járó klímaegyezményt, mint amilyen az 1997-es Kiotói egyezmény volt. Franciaország szerint ugyanakkor az egyezménynek kötelező érvényűnek kell lennie.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • molnibalage83 #4
    A hibahatárt a sajtó nem hozza le. Ennyi. Te tényleg ennyire ostobának tartod a kutatókat...?
  • NEXUS6 #3
    A CO2 kvóták, emissziós korlátozások kb azt jelentik, mintha egy meg nem épült autópálya, autóút, biciklis út (nem eldöntött) szakaszra előre kitöltött gyorshajtási bírságokat küldenél ki olyanoknak, akik amúgy gyalog járnak.
    XD
  • halgatyó #2
    Ne vegyük már túl komolyan az ilyen "2,7 fok" adatokat, a modelljeik ennél nagyságrendileg pontatlanabbak. Becsületes tudós ilyen adatokat adna meg: "2,7 fok PLUSSZMINUSZ 1,8 fok" vagyis hibahatár, stb...
    Persze ahhoz, hogy hazudjanak egy jó nagyot nem kell hibahatár.

    Egy pillanatra ne az általuk hantázottakat próbáljuk átgondolni, hanem lépjünk ki ebből a sok éghajlati dumából, és vizsgáljuk az egésznek a SZERVEZÉSI OLDALÁT!
    Gondoljunk csak bele: több ezer figura, méghozzá komoly potentátok, testőreikkel, kur... izé...titkárnőikkel, egyéb sleppjükkel, világot látni akaró rokonaikkal. Drága luxusszállodákban, és nem vajas zsemlét ebédelnek.

    Olyan figurák, akiket a normál életben meg sem lehet közelíteni! Próbált már valaki levelet írni egy politikusnak? Akárcsak az országgyűlési képviselőjének? Kapott rá egyáltalán választ?
    Próbált már valaki EREDMÉNYESEN meggyőzni egy döntéshozó patkányférget valamilyen fontos ügyről? Egyáltalán: bejutott-e egy ilyenhez? (Néha valószínűleg) Egy akármilyen kis senki döntéashozóhoz, pl. egy önkormányzati takonyhoz, és meggyőzni PÉLDÁUL, hogy ha ő bérel egy lakást, de nincs állandóra bejelentve, vagy van egy saját lakása a kerületben, de nincs bele bejelentkezve, akkor is kapjon parkolási engedélyt? Vagy mondjuk hogy NE tegyenek már az ő utcájába futóműgyilkos buckákat? Vagy hogy a kibaszott járdát 3 centivel magasabbra építették, mint az ő udvara, és az esővíz nem folyik ki az utcára? És hasonló, tényleg fontos és IGAZ problémák?

    Nos, a tapasztalat az, hogy ezeket a patkányokat se megközelíteni nem lehet de meggyőzni főleg nem! Ívben szarnak le minket.

    És akkor VALAKI a világ majdnem minden VEZETŐ politikusát (nem fizetőparkolós önkormányzati taknyokat) csak úgy meggyőzi, összehívja, és még egyezményt is KICSIKAR belőlük!!!!
    Ráadásul olyan egyezményt, amely országuk és NÉPÜK érdekeivel durván ellentétes, és jövőjüket egy hazugságra alapozva pusztítja el?!

    KI EZ AZ ÓRIÁSI MEGGYŐZŐ ERŐVEL BÍRÓ VALAKI? Hol székel?
    Mi ez az egész? Mi ez a világ majdnem minden országára kiterjedő sajtóbefolyás? Mi ez az ellentétes vélemények elhallgattatása és ennek tényéről való (majdnem) teljes hallgatás?
    Néha persze meg-megjelenik ez-az, de csak egyszer. Márpedig a mai tudatipar által uralt világban egy információnak, hírnek, véleménynek NAGYON SOKSZOR, ÉS HOSSZÚ IDŐN ÁT kell ismételten megjelennie ahhoz, hogy az emberek felfogják?

    Miért nem vetik fel sehol, hogy jó-jó, értjük, hogy csökkenteni kell a CO2 kibocsátást, de akkor MIT CSINÁLJUNK, HOGY AZ ORSZÁG GAZDASÁGA MEGMARADJON?
    Dollár százmilliárdok röpködnek, pl. a CO2 kereskedelem végtelen aljas pénzlenyúlási rendszerében, de miért nem veti fel egyetlen politikus sem (szakértőkre támaszkodva), hogy akkor talán a fúziós kutatásokra és a szaporító reaktorokra is kellene költeni párszáz milliárdot?! (Az ITER költségvetése az USA kivonulása után 4 milliárdra csökkent az eredeti 8-ról)
    Vagy hogy a megújuló energoiák használatához meg kellene oldani az energiatárolást? (a vízerőművek ellen is óbégatnak a sötétzöldek, hátmég ha több százezer négyzetkilométernyi víztározót kellene építeni)

    Mindezek tudatában azt remélem, hogy amíg a CO2 kibocsátáscsökkentés csak az "éljünk még nyomorultabban" alapfilozófia mentén történik, addig a nagyhatalmak nagy ívben leszarják az egészet.
  • Alexease #1
    "Jövőhéten döntenek a globális felmelegedés korlátozásáról" ?!?!
    Utoljára szerkesztette: Alexease, 2015.11.28. 21:10:20