Gyurkity Péter
Még 4 milliárd ember van internet nélkül
Az ENSZ adatai szerint a bolygó lakosságának többsége még nem fér hozzá a világhálóhoz.
A mobilinternet terjedésével, valamint a Google és a Facebook, illetve egyéb óriások által az olcsó (ingyenes) internetre vonatkozó tervek alapján arra gondolhatnánk, hogy a bolygó nagy része már részesül az információs sztráda által nyújtott előnyökből, ám ez még nincs így, a többség még nem fér hozzá az internethez.
Az ENSZ által elindított Broadband Commission idei jelentésében tárja elénk a főbb adatokat, már ami a globális internetpenetrációt illeti. Itt egy meglehetősen vegyes képet látunk, hiszen míg a fejlett országokban a lakosság túlnyomó része, mintegy 80 százaléka, rendelkezik valamilyen eléréssel, addig a legszegényebb államokban ez az arány mindössze 6,7 százalék, amit még tovább ront a nemek közötti jelentős eltérés megléte. Ennek köszönhető, hogy globális szinten a lakosság 57 százaléka még mindig nem részesül az internet áldásaiból, vagyis mintegy 4,2 milliárd ember kénytelen nélkülözni az online jelenlétet.
Az olcsó internetre vonatkozó tervek ugyan segíthetnek, ám ennél jóval összetettebb megoldásra van szükség. Először is, a nyomor felszámolása, vagyis inkább visszaszorítása lenne az elsődleges szempont, ezt követné a diszkrimináció minimalizálása, valamint az átfogó kormányzati projektek beindítása és támogatása - ez utóbbi terjesztené ki a penetrációt a kommunikációs forradalomból eddig kimaradt régiókra. Legalább ilyen fontos azonban, hogy a helyi nyelveken is elérhető legyen a fontosabb tartalom, hiszen a csatlakozás még nem jelent megoldást abban az esetben, ha a helyiek többnyire idegen nyelvű oldalakat kénytelenek olvasgatni.
2021-re - elsősorban a mobilinternet terjedése révén - már a világ 60 százaléka fér majd hozzá a világhálóhoz, ebben nagy előrelépést jelent, hogy 2020-ra a mobilinternet-csomagok száma eléri a mobilos előfizetésekét.
A mobilinternet terjedésével, valamint a Google és a Facebook, illetve egyéb óriások által az olcsó (ingyenes) internetre vonatkozó tervek alapján arra gondolhatnánk, hogy a bolygó nagy része már részesül az információs sztráda által nyújtott előnyökből, ám ez még nincs így, a többség még nem fér hozzá az internethez.
Az ENSZ által elindított Broadband Commission idei jelentésében tárja elénk a főbb adatokat, már ami a globális internetpenetrációt illeti. Itt egy meglehetősen vegyes képet látunk, hiszen míg a fejlett országokban a lakosság túlnyomó része, mintegy 80 százaléka, rendelkezik valamilyen eléréssel, addig a legszegényebb államokban ez az arány mindössze 6,7 százalék, amit még tovább ront a nemek közötti jelentős eltérés megléte. Ennek köszönhető, hogy globális szinten a lakosság 57 százaléka még mindig nem részesül az internet áldásaiból, vagyis mintegy 4,2 milliárd ember kénytelen nélkülözni az online jelenlétet.
Az olcsó internetre vonatkozó tervek ugyan segíthetnek, ám ennél jóval összetettebb megoldásra van szükség. Először is, a nyomor felszámolása, vagyis inkább visszaszorítása lenne az elsődleges szempont, ezt követné a diszkrimináció minimalizálása, valamint az átfogó kormányzati projektek beindítása és támogatása - ez utóbbi terjesztené ki a penetrációt a kommunikációs forradalomból eddig kimaradt régiókra. Legalább ilyen fontos azonban, hogy a helyi nyelveken is elérhető legyen a fontosabb tartalom, hiszen a csatlakozás még nem jelent megoldást abban az esetben, ha a helyiek többnyire idegen nyelvű oldalakat kénytelenek olvasgatni.
2021-re - elsősorban a mobilinternet terjedése révén - már a világ 60 százaléka fér majd hozzá a világhálóhoz, ebben nagy előrelépést jelent, hogy 2020-ra a mobilinternet-csomagok száma eléri a mobilos előfizetésekét.