A hagyományosan gyengébb első negyedév után a második negyedévben közel harmadával nagyobb forgalmat értek el kereskedők, éves összehasonlításban pedig 16%-ot meghaladó bővüléssel zárta a félévet az online kiskereskedelem.

Az online kereskedelem szereplői 2015 második negyedévére vonatkozóan a korábbinál jóval pozitívabb értékelést adtak, aminek hátterében egyrészt a gyengébb első negyedév utáni jelentős forgalombővülés, másrészt a hagyományos boltok kötelező vasárnapi zárva tartásának első, érezhető hatása áll.

2015 harmadik negyedévét illetően az egy évvel korábbival csaknem megegyező mértékű optimizmus jelent meg a boltok értékelésében. Az erős harmadik negyedévvel kapcsolatos várakozások immár általánosnak mondhatóak, hiszen több szektor számára is a nyár vége, valamint az ősz eleje az egyik fő szezont jelenti a karácsony mellett. Az egy évvel ezelőtti értékhez való igazodás ugyanakkor a már jelzett vasárnapi szabályozás hatásának eltűnését mutatja, azaz nagymértékű forgalomnövekedés hosszú távon nem, csak kisebb szezonális kiugrások várhatóak az áruházak véleménye alapján. A magyar gazdaság állapotát illetően bár kismértékben javult a boltok megítélése, továbbra is azon a véleményen vannak, hogy a következő időszakban stagnálás várható.

Összességében az online kereskedők a korábbi negyedévhez képest jobbnak látták a piac helyzetét, miközben az offline szektor szereplői inkább az előző két időszakra jellemző várakozásaikat ismételték meg.

A webáruházak számára a vásárlókért folytatott verseny sokkal kiélezettebb, mint a hagyományos kiskereskedelemben. A gyors keresési, fizetési és kézbesítési lehetőségek egyre szélesebb körével megszűnő korlátok, az éles árverseny és a külföldi boltok egyre erősebb szerepe mind olyan tényező, ami a webáruházak számára kulcsfontosságú elemmé teszi a megfelelő marketing csatornák használatát, hiszen a jól összeállított portfólió mára már elengedhetetlen a vásárlók eléréséhez. Az online áruházak elsődleges célcsoportját az aktívan internetező/online vásárló csoportok jelentik, így nem meglepő, hogy az általuk alkalmazott marketing eszközök is leginkább az online csatornák közül kerülnek ki.


A marketingeszközök tekintetében a webáruházak számára az elsődleges csatornát még mindig az ár-összehasonlító oldalak jelentik, hiszen a legtöbb online vásárlótípus a vásárlása valamely fázisában felkeresi ezeket az oldalakat. A vásárlók azonban az alapfunkciónak számító, árazás szerinti sorrendek böngészése mellett egyre nagyobb szerepet szánnak a kiszemelt bolt és termék egyéb paramétereinek is. Ilyen paraméter lehet az értékelés, teszteredmény, cégadatok, kézbesítési feltételek, vagy épp az aktuális raktárkészlet. Ez a fajta döntési preferencia pedig sokkal komplexebb feladatot ró a kereskedőkre, hiszen a versenyképes ár mellett a vásárlók minőségi kiszolgálása is egyre hangsúlyosabbá válik.

Nem csoda tehát, ha kiemelt figyelem jut az ár-összehasonlítókon túli jelenlétekre is. Ebben a tekintetben a SEO-zás, - azaz a keresőoptimalizálás - a legelterjedtebb eszköz, de népszerűek a hírlevelek, a fizetett online hirdetések (pl.: ppc), valamint a közösségi profilok is. Utóbbi felületeken futtatott, fizetett hirdetések alkalmazása is elterjedt megoldás, azonban súlya már kevésbé meghatározó. Bár alkalomadtán az olyan hagyományos marketingeszközök is bevetésre kerülnek, mint az utcai plakát, akciós újság, vagy a szórólap, azonban alkalmazásuk jóval költségesebb és kevésbé mérhetőbb, így jellemzően csak a legnagyobb kereskedők élnek vele. Sűrűbb előfordulásuk főként az év végi időszakban jellemző.


A tervezéskor fontos szempontként jelenik meg az adott eszköz által elérhető konverzió, azaz a megvalósuló vásárlások mértéke a hirdetések megtekintésének tükrében. Bár az egyes eszközök alkalmazásával a boltok más és más célcsoportot tudnak elérni, a megtekintésekből létrejövő vásárlások aránya az, ami igazán meghatározza egy marketing eszköz hatékonyságát abban az esetben, ha a vásárlások számának növelése a cél. Konverzió tekintetében az ár-összehasonlító oldalak, a keresőoptimalizálás, valamint a PPC kampányok képesek a legnagyobb arányban látogatóból vásárlót csinálni.

A hírlevelek kiküldése ma már inkább tájékoztató, mintsem ténylegesen vásárlásra ösztönző eszköz. A közösségi oldalak üzemeltetése pedig az ügyfélszolgálati célok mellett, elsősorban a vásárlómegtartás legfőbb eszköze, így ezeken a felületeken a re-marketing szerepe is fokozottabb. A közösségi oldalak üzemeltetése az online világban kulcsfontosságú, hiszen amellett, hogy nagyon sok volt, vagy leendő vásárlót lehet rajta keresztül elérni, önmagában az oldal üzemeltetése a humán erőforráson túl nem igényel külön költséget. A közösségi oldal fenntartása ugyanakkor csak abban az esetben térülhet meg, ha azon rendszeresen közzétesznek friss tartalmakat. Éppen ezért a kisebb boltok számára ez kevésbé megvalósítható tevékenység.


Az online boltok körében 10-ből minden hatodik kereskedő tart fenn jelenleg olyan közösségi profilt, melyet aktívan használ is. A legnépszerűbb oldal a Facebook, valamennyiük esetében szerepel a használt oldalak között, azaz a többi lehetőséget jellemzően e mellett üzemeltetik a boltok. A második legnépszerűbb oldal a Google+, melyet a Twitter és Youtube követ. Magyarországon a kereskedők körében az Instagram súlya egyelőre elenyésző, leginkább csak a közösségi profilok üzemeltetése terén kitűnő ruházat, valamint játék szektorokban jellemző a használata.

A Facebook profillal rendelkező webáruházak aktív felhasználói az oldalnak, átlagosan naponta kétszer - a munkanapok számát figyelembe véve - tesznek közzé az oldalon különféle tartalmakat. Ezek a postok jellemzően tájékoztatnak az aktuális kedvezményekről, termékekről, valamint új kínálatról szóló információkat is tartalmaznak.