Berta Sándor
Évekbe telhet a drónos csomagszállítás elterjedése
Az Amazon és a Google mellett a svájci és a német posta is teszteli a robotrepülőgépeket.
Világszerte számos cég álmodozik arról, hogy saját drónos szolgáltatást kínál az ügyfeleinek. Ehhez azonban gyakran nemcsak a pénz és az eszközök hiányoznak, hanem a megfelelő feltételek és jogi környezet is.
Az tény, hogy a robotrepülőgépek az elmúlt években hatalmas mértékben fejlődtek, s a terület egyre több gyártót és befektetőt vonz. A műszaki háttér is kezd kialakulni, például a más légi járművek azonosítására alkalmas szenzorok egyre kisebbek és olcsóbbak, de még hiányzik egy egységes szabvány és a műholdas navigációs rendszerek is gyakran megbízhatatlanok. A fejlesztők ezért keresik például a GPS alternatíváit. Emellett biztosítani kell, hogy a drónok minden időjárási körülmény között stabilan repüljenek, ne zuhanjanak le és maximalizálni kell a hasznos terhüket, valamint a hatótávolságukat.
A jogi környezet kialakítása szempontjából még nagyobb a lemaradás. Az Európai Bizottság jóideje dolgozik egy olyan új szabályozáson, amely megkönnyítheti a kereskedelmi drónüzemeltetők munkáját. A szervezet 2016-ra elő akarja terjeszteni a tervezetét.
Az elemzők úgy vélték, hogy tíz éven belül a teljes légi közlekedés 10 százalékát a robotrepülőgépek teszik majd ki és a piacban milliárdos üzleti potenciál rejlik. Azonban nem mindenki tudja elképzelni, hogy például Európában ésszerű lenne a drónos csomagszállítás. Bernhard Freiherr von Bothmer, az UAV DACH szövetség elnöke többek között azzal érvel, hogy már így is nagy forgalom van az európai légtérben.
A svájci posta azzal számol, hogy öt évbe telik a szolgáltatásának az elindítása, míg Dave Vos robotikai szakértő, a Googles Wing projektjének vezetője szerint a robotrepülőgépes csomagszállításuk csak 10 év múlva indulhat el.
Világszerte számos cég álmodozik arról, hogy saját drónos szolgáltatást kínál az ügyfeleinek. Ehhez azonban gyakran nemcsak a pénz és az eszközök hiányoznak, hanem a megfelelő feltételek és jogi környezet is.
Az tény, hogy a robotrepülőgépek az elmúlt években hatalmas mértékben fejlődtek, s a terület egyre több gyártót és befektetőt vonz. A műszaki háttér is kezd kialakulni, például a más légi járművek azonosítására alkalmas szenzorok egyre kisebbek és olcsóbbak, de még hiányzik egy egységes szabvány és a műholdas navigációs rendszerek is gyakran megbízhatatlanok. A fejlesztők ezért keresik például a GPS alternatíváit. Emellett biztosítani kell, hogy a drónok minden időjárási körülmény között stabilan repüljenek, ne zuhanjanak le és maximalizálni kell a hasznos terhüket, valamint a hatótávolságukat.
A jogi környezet kialakítása szempontjából még nagyobb a lemaradás. Az Európai Bizottság jóideje dolgozik egy olyan új szabályozáson, amely megkönnyítheti a kereskedelmi drónüzemeltetők munkáját. A szervezet 2016-ra elő akarja terjeszteni a tervezetét.
Az elemzők úgy vélték, hogy tíz éven belül a teljes légi közlekedés 10 százalékát a robotrepülőgépek teszik majd ki és a piacban milliárdos üzleti potenciál rejlik. Azonban nem mindenki tudja elképzelni, hogy például Európában ésszerű lenne a drónos csomagszállítás. Bernhard Freiherr von Bothmer, az UAV DACH szövetség elnöke többek között azzal érvel, hogy már így is nagy forgalom van az európai légtérben.
A svájci posta azzal számol, hogy öt évbe telik a szolgáltatásának az elindítása, míg Dave Vos robotikai szakértő, a Googles Wing projektjének vezetője szerint a robotrepülőgépes csomagszállításuk csak 10 év múlva indulhat el.