Balázs Richárd
Génteszteket és hajelemzést a doppingolók ellen
A Nemzetközi Atlétikai Szövetség (IAAF) kiszivárgott jelentése szerint 5000 atléta vértesztjéből több mint 800 dopping gyanús, vagy legalábbis további vizsgálatokat igényel, ami eddig 146 olimpiai és világbajnoki érem sorsát tette kétségessé a 2001 és 2012 közötti időszakban.
Az IAAF 2009-ben vezette be a biológiai útlevelet, az adott sportoló véreredményeivel rendszeresen frissített nyilvántartást. A tiltott szerek és metabolitjai nyomainak keresése mellett a tesztek napvilágra hozhatják a megmagyarázhatatlan élettani változásokat, például a vérátömlesztésre utaló hirtelen vörösvérsejt növekedést.
Az új dopping teszt módszereket kutató Tom Bassindale, a sheffield-i Hallam Egyetem munkatársa szerint a biológiai útlevél jó megoldás a doppingolás visszaszorítására, még ha megszüntetni nem is képes. Ilyen kibúvó az úgynevezett mikroadagolás, amikor hosszú időn át kis mennyiségű teljesítménynövelő szereket visznek be a sportolók a szervezetükbe, így nem alakulnak ki olyan kiemelkedő értékek a profiljukban, amivel felhívnák magukra a figyelmet. "Mindig lesznek olyanok, akik megpróbálnak doppingolni" - tette hozzá.
Yannis Pitsiladis, az ugyancsak brit Brighton Egyetem szakértője, valamint a Nemzetközi Olimpiai Bizottság Orvosi és Tudományos Bizottságának tagja szerint kombinálni kellene a biológiai útlevelet az új, pontosabb tesztekkel. Egy általa fejlesztett vérvizsgálat képes kimutatni a gén kifejeződésekben bekövetkezett változásokat, melyeket a vérdopping, például az átömlesztés, vagy a teljesítménynövelő szerek váltanak ki. Elmondása szerint a teszttel a legkisebb dózisok is észlelhetők, ami megoldja a mikroadagolás problémáját is.
Pitsiladis kísérletei során azonosította a véroxigén növelését lehetővé tevő EPO-hoz kapcsolódó génváltozásokat, további kutatásokra van azonban szüksége más szerek és dopping technikák genetikai jeleinek kiszűréséhez. Reményei szerint az IAAF jelentés hatására több pénzt tudnak majd fordítani az ilyen jellegű kutatásokra. "A kutatás költséges, bevezetése azonban rendkívül olcsó, amint megtaláltuk a molekuláris jelzőpontokat. Ez lenne a jövő" - mondta.
Egy másik lehetőség a vér mellett a hajminták vizsgálata. Bár a Doppingellenes Világszövetség, a WADA jelenleg nem engedélyezi, a hajminták tesztelésében jelentős lehetőségek rejlenek, tette hozzá Bassindale, mivel egészen hosszú időre visszanyúlóan képes felfedni a drogok használatát. A módszer további fejlesztéseket sem igényel, Angliában a krikettjátékosoknál rutinszerűen alkalmazzák Tom Maynard 2012-ben, tiltott szerek miatt bekövetkezett halála óta.
Mindezek mellett a tesztek hasznos élettartama elég rövid, figyelmeztet Paul Dimeo, a brit Stirling Egyetem sportpolitikai tanára. Az egész dopping ellenes történelmet egyfajta macska-egér játék jellemezte, az új tesztekre mindig érkezett megfelelő "válasz" a doppingolók oldaláról is. "Némi tudással a tesztek legtöbbje megkerülhető" - mondta Bassindale.
Dimeo szerint a hatékonysághoz szigorú tesztekre van szükség és a szokatlan eredményeket fel kell göngyölíteni. Jelenleg nem egyértelmű, hogy ez megtörténik-e a gyanúsított sportolók esetében.
Az IAAF 2009-ben vezette be a biológiai útlevelet, az adott sportoló véreredményeivel rendszeresen frissített nyilvántartást. A tiltott szerek és metabolitjai nyomainak keresése mellett a tesztek napvilágra hozhatják a megmagyarázhatatlan élettani változásokat, például a vérátömlesztésre utaló hirtelen vörösvérsejt növekedést.
Az új dopping teszt módszereket kutató Tom Bassindale, a sheffield-i Hallam Egyetem munkatársa szerint a biológiai útlevél jó megoldás a doppingolás visszaszorítására, még ha megszüntetni nem is képes. Ilyen kibúvó az úgynevezett mikroadagolás, amikor hosszú időn át kis mennyiségű teljesítménynövelő szereket visznek be a sportolók a szervezetükbe, így nem alakulnak ki olyan kiemelkedő értékek a profiljukban, amivel felhívnák magukra a figyelmet. "Mindig lesznek olyanok, akik megpróbálnak doppingolni" - tette hozzá.
Yannis Pitsiladis, az ugyancsak brit Brighton Egyetem szakértője, valamint a Nemzetközi Olimpiai Bizottság Orvosi és Tudományos Bizottságának tagja szerint kombinálni kellene a biológiai útlevelet az új, pontosabb tesztekkel. Egy általa fejlesztett vérvizsgálat képes kimutatni a gén kifejeződésekben bekövetkezett változásokat, melyeket a vérdopping, például az átömlesztés, vagy a teljesítménynövelő szerek váltanak ki. Elmondása szerint a teszttel a legkisebb dózisok is észlelhetők, ami megoldja a mikroadagolás problémáját is.
Pitsiladis kísérletei során azonosította a véroxigén növelését lehetővé tevő EPO-hoz kapcsolódó génváltozásokat, további kutatásokra van azonban szüksége más szerek és dopping technikák genetikai jeleinek kiszűréséhez. Reményei szerint az IAAF jelentés hatására több pénzt tudnak majd fordítani az ilyen jellegű kutatásokra. "A kutatás költséges, bevezetése azonban rendkívül olcsó, amint megtaláltuk a molekuláris jelzőpontokat. Ez lenne a jövő" - mondta.
Egy másik lehetőség a vér mellett a hajminták vizsgálata. Bár a Doppingellenes Világszövetség, a WADA jelenleg nem engedélyezi, a hajminták tesztelésében jelentős lehetőségek rejlenek, tette hozzá Bassindale, mivel egészen hosszú időre visszanyúlóan képes felfedni a drogok használatát. A módszer további fejlesztéseket sem igényel, Angliában a krikettjátékosoknál rutinszerűen alkalmazzák Tom Maynard 2012-ben, tiltott szerek miatt bekövetkezett halála óta.
Mindezek mellett a tesztek hasznos élettartama elég rövid, figyelmeztet Paul Dimeo, a brit Stirling Egyetem sportpolitikai tanára. Az egész dopping ellenes történelmet egyfajta macska-egér játék jellemezte, az új tesztekre mindig érkezett megfelelő "válasz" a doppingolók oldaláról is. "Némi tudással a tesztek legtöbbje megkerülhető" - mondta Bassindale.
Dimeo szerint a hatékonysághoz szigorú tesztekre van szükség és a szokatlan eredményeket fel kell göngyölíteni. Jelenleg nem egyértelmű, hogy ez megtörténik-e a gyanúsított sportolók esetében.