Berta Sándor
Állatokra szerelt szenzorokkal jeleznék előre a katasztrófákat
A megfelelő eszközökkel a vulkánkitörésekre és a földrengésekre is figyelmeztetnék az embereket.
A Max Planck Ornitológiai Intézet munkatársai a halakat, a madarakat, a kecskéket és hamarosan akár a rovarokat is ellátnák miniatűr szenzorokkal, így kötve össze őket digitálisan és alakítva ki egy élő katasztrófa-előrejelző hálózatot. Martin Wikelski, az intézet igazgatója elmondta, hogy a korszerű biológiai adatgyűjtés végtelen lehetőségeket kínál, ezáltal ugyanis a mostaninál sokkal hamarabb felismerhető például a madárinfluenza és figyelmeztethetők az emberek az esetleges járvány kitörésére.
Már számos kacsában helyeztek el implantátumokat, amelyek ellenőrzik a testi funkcióikat, például a szívverésüket vagy a testhőmérsékletüket. Az intézet munkatársai korábban az Etna környékén lévő kecskéket és juhokat is ellátták különböző szenzorokkal. Wikelski közölte, hogy az állatok tavaly a tűzhányó mind a hét nagyobb kitörése előtt már órákkal elmenekültek a legközelebbi búvóhelyre. A jelenséget általában mindig a kitörés előtt 4-6 órával figyelték meg. Legközelebb az indonéziai Merapi vulkán végeznek majd hasonló teszteket.A jövőben a rovarok segítségével is gyűjtenének adatokat. Az egyetlen probléma, hogy napjainkban egy miniatűr szenzorcsomag 5 gramm súlyú, míg az optimális súly 1 gramm lenne. Ezt 2020-ra érnék el.
Ahhoz, hogy a hálózat működőképes legyen, szükség lesz egy saját műholdrendszerre. Ez lesz az International Cooperation for Animal Research Using Space (ICARUS), amelynek megalkotásában részt vesz a Német Repülési és Űrhajózási Központ, valamint a Roskosmos orosz űrhajózási hivatal. A tervek alapján 2016 augusztusában juttatnák fel az adó- és vevőegységet a Nemzetközi Űrállomásra (ISS). Az egység egyszerre akár 500 adóval is kapcsolatba kerülhetne, a helyzetüket pedig GPS segítségével méterre pontosan meghatározhatja. Az adók átkonfigurálhatók lesznek, így más méréseket is lehet majd végezni velük. Amennyiben a rendszer beválik, úgy további egységeket helyeznének el különböző műholdakon.
Már most is 30 ICARUS-projekt van tervben, a tengeri teknősöktől kezdve a medvéken, a tigriseken és a pumákon át a repülőkutyákig a szakemberek gyakorlatilag minden állatot megfigyelnének és bevonnának a katasztrófák előrejelzésébe. Az adatoknak köszönhetően ráadásul képet kaphatunk az állatok táplálkozási szokásairól, életéről és az őket, illetve az élőhelyüket fenyegető veszélyekről is. Mindez elősegítheti a kihalással fenyegetett fajok megóvását és erősítheti a környezetvédelmet.
A kínai Nankingban is földrengés-megfigyelő állomássá minősítettek több állattartó telepet. A farmok gazdáit arra kérték, kísérjék figyelemmel az állatok viselkedését, és naponta kétszer tegyenek jelentést. Ha pedig valami szokatlant észleltek egy azonnali üzenetküldő szolgáltatáson keresztül figyelmeztethetik a központot. A kéréshez mellékelt ismertetés szerint gyanúsnak kell tekinteni például, ha a csirkék ahelyett, hogy csipegetnék élelmüket, a fák tetejére repülnek, a halak kivetik magukat a medencéjükből, a varangyos békák pedig csoportosan vonulni kezdenek.
A China Daily című lapban bemutatott egyik helyen, ahol 200 sertést és kétezer csirkét tartanak, és egy 6,6 hektáros halastó is van, kamerákat helyeztek el a pontosabb megfigyelés céljából. Csiangszu tartomány székvárosa további hét telepet kíván a kísérletbe bevonni még az idén. Az érintett helyszíneken legalább három fajnak kell együtt élnie. A telepeknek távol kell lenniük a gyáraktól vagy a bányáktól. A beszámolóban emlékeztettek arra, hogy az állatoknak a közelgő földrengésre utaló megváltozott viselkedését már 2010-ben is jelentették állatkerti gondozók. Abban az évben, áprilisban, az északnyugat-kínai Jüsuban egy 7,1-es erősségű földrengés csaknem 3 ezer ember életét követelte.
Az 1970-es évek elején 58 féle vadon élő és háziállatnál tapasztaltak rendellenes jeleket, viselkedést a földrengéseket megelőzően. Köztük macskáknál, kutyáknál, pandáknál, halaknál, kígyóknál, patkányoknál, hangyáknál és méheknél. Kiderült, a föld alatt élők, illetve a kisebb méretűek érzékenyebben reagáltak. 1975-ben az északkelet-kínai Liaoning tartományi Jongkouban bekövetkezett pusztító erejű földmozgás előtt egyes hibernált állapotban lévő kígyók már hat hónappal elhagyták barlangjaikat, a ludak pedig megállás nélkül hangoskodtak, és nem akarták a fészküket elfoglalni. A nagyhírű tangsani földrengést megelőzően patkányok és bűzös borzok csapatai kerestek új helyet maguknak.
A Max Planck Ornitológiai Intézet munkatársai a halakat, a madarakat, a kecskéket és hamarosan akár a rovarokat is ellátnák miniatűr szenzorokkal, így kötve össze őket digitálisan és alakítva ki egy élő katasztrófa-előrejelző hálózatot. Martin Wikelski, az intézet igazgatója elmondta, hogy a korszerű biológiai adatgyűjtés végtelen lehetőségeket kínál, ezáltal ugyanis a mostaninál sokkal hamarabb felismerhető például a madárinfluenza és figyelmeztethetők az emberek az esetleges járvány kitörésére.
Már számos kacsában helyeztek el implantátumokat, amelyek ellenőrzik a testi funkcióikat, például a szívverésüket vagy a testhőmérsékletüket. Az intézet munkatársai korábban az Etna környékén lévő kecskéket és juhokat is ellátták különböző szenzorokkal. Wikelski közölte, hogy az állatok tavaly a tűzhányó mind a hét nagyobb kitörése előtt már órákkal elmenekültek a legközelebbi búvóhelyre. A jelenséget általában mindig a kitörés előtt 4-6 órával figyelték meg. Legközelebb az indonéziai Merapi vulkán végeznek majd hasonló teszteket.A jövőben a rovarok segítségével is gyűjtenének adatokat. Az egyetlen probléma, hogy napjainkban egy miniatűr szenzorcsomag 5 gramm súlyú, míg az optimális súly 1 gramm lenne. Ezt 2020-ra érnék el.
Ahhoz, hogy a hálózat működőképes legyen, szükség lesz egy saját műholdrendszerre. Ez lesz az International Cooperation for Animal Research Using Space (ICARUS), amelynek megalkotásában részt vesz a Német Repülési és Űrhajózási Központ, valamint a Roskosmos orosz űrhajózási hivatal. A tervek alapján 2016 augusztusában juttatnák fel az adó- és vevőegységet a Nemzetközi Űrállomásra (ISS). Az egység egyszerre akár 500 adóval is kapcsolatba kerülhetne, a helyzetüket pedig GPS segítségével méterre pontosan meghatározhatja. Az adók átkonfigurálhatók lesznek, így más méréseket is lehet majd végezni velük. Amennyiben a rendszer beválik, úgy további egységeket helyeznének el különböző műholdakon.
Már most is 30 ICARUS-projekt van tervben, a tengeri teknősöktől kezdve a medvéken, a tigriseken és a pumákon át a repülőkutyákig a szakemberek gyakorlatilag minden állatot megfigyelnének és bevonnának a katasztrófák előrejelzésébe. Az adatoknak köszönhetően ráadásul képet kaphatunk az állatok táplálkozási szokásairól, életéről és az őket, illetve az élőhelyüket fenyegető veszélyekről is. Mindez elősegítheti a kihalással fenyegetett fajok megóvását és erősítheti a környezetvédelmet.
A kínai Nankingban is földrengés-megfigyelő állomássá minősítettek több állattartó telepet. A farmok gazdáit arra kérték, kísérjék figyelemmel az állatok viselkedését, és naponta kétszer tegyenek jelentést. Ha pedig valami szokatlant észleltek egy azonnali üzenetküldő szolgáltatáson keresztül figyelmeztethetik a központot. A kéréshez mellékelt ismertetés szerint gyanúsnak kell tekinteni például, ha a csirkék ahelyett, hogy csipegetnék élelmüket, a fák tetejére repülnek, a halak kivetik magukat a medencéjükből, a varangyos békák pedig csoportosan vonulni kezdenek.
A China Daily című lapban bemutatott egyik helyen, ahol 200 sertést és kétezer csirkét tartanak, és egy 6,6 hektáros halastó is van, kamerákat helyeztek el a pontosabb megfigyelés céljából. Csiangszu tartomány székvárosa további hét telepet kíván a kísérletbe bevonni még az idén. Az érintett helyszíneken legalább három fajnak kell együtt élnie. A telepeknek távol kell lenniük a gyáraktól vagy a bányáktól. A beszámolóban emlékeztettek arra, hogy az állatoknak a közelgő földrengésre utaló megváltozott viselkedését már 2010-ben is jelentették állatkerti gondozók. Abban az évben, áprilisban, az északnyugat-kínai Jüsuban egy 7,1-es erősségű földrengés csaknem 3 ezer ember életét követelte.
Az 1970-es évek elején 58 féle vadon élő és háziállatnál tapasztaltak rendellenes jeleket, viselkedést a földrengéseket megelőzően. Köztük macskáknál, kutyáknál, pandáknál, halaknál, kígyóknál, patkányoknál, hangyáknál és méheknél. Kiderült, a föld alatt élők, illetve a kisebb méretűek érzékenyebben reagáltak. 1975-ben az északkelet-kínai Liaoning tartományi Jongkouban bekövetkezett pusztító erejű földmozgás előtt egyes hibernált állapotban lévő kígyók már hat hónappal elhagyták barlangjaikat, a ludak pedig megállás nélkül hangoskodtak, és nem akarták a fészküket elfoglalni. A nagyhírű tangsani földrengést megelőzően patkányok és bűzös borzok csapatai kerestek új helyet maguknak.
