SG.hu
Tévé- és PC-függő nemzet a magyar
A Samsung nyilvánosságra hozta a Techonomic Index 2015 kutatásának legfrissebb eredményeit, amelyek bemutatják, miként viszonyulnak a magyarok a modern technológiához, hogyan használják annak eszközeit.
A második alkalommal készült felmérés a Samsung eddigi legnagyobb európai fogyasztó kutatása, amelyet 18 országban, 18 ezer ember megkérdezésével végeztetett el azzal a céllal, hogy megismerje a fogyasztói szokásokat, vásárlási szándékokat az elektronikus eszközök és háztartási gépek piacán.
Az idei kutatás legérdekesebb tanulsága, hogy a magyarok számára az otthon sokkal többé válik, mint pusztán egy hely, ahol étkeznek, pihennek, alszanak. Az otthon egyfajta személyes kulturális univerzum, a munka, a tanulás és a szórakozás központja, ahol szeretteikkel tartják a kapcsolatot, de emellett szellemileg is feltöltődnek a világból szerzett inspirációk révén. Mindez a modern technológiának köszönhető. Az egyik legjellemzőbb adat a kutatásból, hogy 2015-ben 19 eszközzel - hárommal több, mint tavaly - rendelkezik egy átlagos magyar háztartás, vagyis a magyar otthonok tovább "okosodnak".
A kutatásból kiderült: az online tartalomért fizetők közül minden második háztartás rendszeresen költ edukációs tartalmakra, ami 10 százalékpontos növekedés a tavalyi 41 százalékhoz képest. A megkérdezettek egyharmada pedig legalább hetente egyszer tölt le tanulással kapcsolatos tartalmat, szemben a 2014-es 20 százalékkal.
A technológia a tudás gyarapításának egyik legfőbb eszközévé vált a magyarok körében. A fizetős online tartalmat használó háztartások átlagosan 3294 forintot költenek havonta edukációs - a "csináld magad" videóktól az online egyetemi kurzusokig terjedő - tartalomra; többet, mint e-könyvekre, digitális magazinokra (2504 Ft), filmek letöltésére (2744 Ft) vagy zenék letöltésére (2534 Ft). Ezt a tendenciát erősíti, hogy a felnőtt magyar tanulók 22 százaléka tölt legalább egy órát a neten tanulással egy átlagos napon.
Miközben az online tanulás népszerűsége nő, az online és mobil játékok iránti szenvedély továbbra is erős, bár némileg ellentmondásosak a számok: kevesebbet játszunk, de többet költünk játékokra. A magyarok átlagosan 48 percet töltenek egy nap mobilos játékkal, ami 2 perccel kevesebb, mint 2014-ben. Ugyanakkor 2015-ben jelentősen megnőtt a mobiltelefonos és táblagépes játékokra költött egy főre eső összeg: míg idén átlagosan 3817 forintért vásároltunk online játékot, addig tavaly még csak 3437 Ft-ot tett ki ez az összeg.
Látványos növekedés jellemezte az elmúlt 12 hónapban a 4G mobiltechnológia, valamint az internethez kapcsolódó eszközök, mint például az okostévék (Smart TV) és táblagépek piacát. A gyorsabb internethez való jobb hozzáférésnek köszönhetően a streaming és a letöltés a magyarok körében sosem látott népszerűséget ért el. Minden negyedik magyar naponta, 57 százalék pedig legalább hetente egyszer streaming-el tévéműsorokat, filmeket, egyéb videótatalmakat. Az e-könyvek és digitális magazinok továbbra is népszerűek, minden harmadik magyar olvas ilyet legalább hetente egyszer.
A Samsung kutatása szerint 28 perccel nőtt a tévézéssel töltött idő naponta 2014-hez képest, így a magyarok közel három órát (2 óra 50 percet) ülnek tévé előtt egy átlagos napon; ennél többet csak a számítógépünk, laptopunk előtt töltünk: valamivel többet, mint három óra. A válaszadók 48 százaléka rendszeresen tölt le az internetről TV-műsorokat (ez a szám tavaly még csak 40 százalék volt). Továbbá hétből egy válaszadó napi rendszerességgel használja laptopját, mobiltelefonját vagy táblagépét valamilyen TV-műsor nézésére. Úgy tűnik tehát, hogy hiába az okostelefonok és táblagépek gyors terjedése, a televízió megingathatatlanul a magyarok egyik kedvence. A kutatásból kiderült, hogy az új otthoni idill: tévénézés közben Facebook-ozik, és netezik a család.
A kutatás részletesen kitért a háztartási eszközök használatára is. Kiderült például, hogy 15 százalékponttal gyarapodott azok száma, akik legalább hetente egyszer használtak valamilyen konyhai gépet; ugyanez a növekedés az elektronikus háztartási takarítóeszközök esetében 21 százalékpont. Egy átlagos magyar háztartás jellemzően 1 óra 14 percet használ konyhai berendezést, ami 15 perccel több, mint tavaly.
Érezteti hatását a főzőműsorok terjedése, a sztárséfek népszerűsége, a gasztrobloggerek sikere: a sütés-főzés "demokratizálódik". A magyarok étvágya is megnőtt az otthoni sütés-főzés iránt: egyre többen tanulnak a sztároktól, próbálnak ki új recepteket, kísérleteznek új hozzávalókkal. Tavalyhoz képest a leglátványosabb növekedés (20 százalékpont) a konyhai berendezések használatában mutatható ki: a magyarok 86 százaléka naponta süt-főz valamilyen elektronikus eszköz segítségével. A válaszadók 42 százaléka használ napi gyakorisággal valamilyen takarító eszközt. Ez az arány duplája a tavalyinak. Ezzel párhuzamosan a konyhai és takarítóeszközök iránt is harmadával megnőtt a vásárlói igény.
Nyilas Orsolya, vállalati kommunikációs vezető a kutatást összefoglalva elmondta: "Az otthonunk a mi személyes univerzumunk. A digitális média exponenciális növekedése, a minőségi tartalmak sokasága és természetesen az ezekhez szükséges technikai eszközök elterjedése sosem látott, új lehetőségeket teremtenek. Újradefiniálódik az otthon fogalma: az a hely, ahonnan megismerjük a világot, megszerezzük a tudást, gazdagítjuk élményeinket, életünket. Az otthonunk készen áll a következő nagy technológiai ugrásra, amit az Internet of Things hoz el."
A második alkalommal készült felmérés a Samsung eddigi legnagyobb európai fogyasztó kutatása, amelyet 18 országban, 18 ezer ember megkérdezésével végeztetett el azzal a céllal, hogy megismerje a fogyasztói szokásokat, vásárlási szándékokat az elektronikus eszközök és háztartási gépek piacán.
Az idei kutatás legérdekesebb tanulsága, hogy a magyarok számára az otthon sokkal többé válik, mint pusztán egy hely, ahol étkeznek, pihennek, alszanak. Az otthon egyfajta személyes kulturális univerzum, a munka, a tanulás és a szórakozás központja, ahol szeretteikkel tartják a kapcsolatot, de emellett szellemileg is feltöltődnek a világból szerzett inspirációk révén. Mindez a modern technológiának köszönhető. Az egyik legjellemzőbb adat a kutatásból, hogy 2015-ben 19 eszközzel - hárommal több, mint tavaly - rendelkezik egy átlagos magyar háztartás, vagyis a magyar otthonok tovább "okosodnak".
A kutatásból kiderült: az online tartalomért fizetők közül minden második háztartás rendszeresen költ edukációs tartalmakra, ami 10 százalékpontos növekedés a tavalyi 41 százalékhoz képest. A megkérdezettek egyharmada pedig legalább hetente egyszer tölt le tanulással kapcsolatos tartalmat, szemben a 2014-es 20 százalékkal.
A technológia a tudás gyarapításának egyik legfőbb eszközévé vált a magyarok körében. A fizetős online tartalmat használó háztartások átlagosan 3294 forintot költenek havonta edukációs - a "csináld magad" videóktól az online egyetemi kurzusokig terjedő - tartalomra; többet, mint e-könyvekre, digitális magazinokra (2504 Ft), filmek letöltésére (2744 Ft) vagy zenék letöltésére (2534 Ft). Ezt a tendenciát erősíti, hogy a felnőtt magyar tanulók 22 százaléka tölt legalább egy órát a neten tanulással egy átlagos napon.
Miközben az online tanulás népszerűsége nő, az online és mobil játékok iránti szenvedély továbbra is erős, bár némileg ellentmondásosak a számok: kevesebbet játszunk, de többet költünk játékokra. A magyarok átlagosan 48 percet töltenek egy nap mobilos játékkal, ami 2 perccel kevesebb, mint 2014-ben. Ugyanakkor 2015-ben jelentősen megnőtt a mobiltelefonos és táblagépes játékokra költött egy főre eső összeg: míg idén átlagosan 3817 forintért vásároltunk online játékot, addig tavaly még csak 3437 Ft-ot tett ki ez az összeg.
Látványos növekedés jellemezte az elmúlt 12 hónapban a 4G mobiltechnológia, valamint az internethez kapcsolódó eszközök, mint például az okostévék (Smart TV) és táblagépek piacát. A gyorsabb internethez való jobb hozzáférésnek köszönhetően a streaming és a letöltés a magyarok körében sosem látott népszerűséget ért el. Minden negyedik magyar naponta, 57 százalék pedig legalább hetente egyszer streaming-el tévéműsorokat, filmeket, egyéb videótatalmakat. Az e-könyvek és digitális magazinok továbbra is népszerűek, minden harmadik magyar olvas ilyet legalább hetente egyszer.
A Samsung kutatása szerint 28 perccel nőtt a tévézéssel töltött idő naponta 2014-hez képest, így a magyarok közel három órát (2 óra 50 percet) ülnek tévé előtt egy átlagos napon; ennél többet csak a számítógépünk, laptopunk előtt töltünk: valamivel többet, mint három óra. A válaszadók 48 százaléka rendszeresen tölt le az internetről TV-műsorokat (ez a szám tavaly még csak 40 százalék volt). Továbbá hétből egy válaszadó napi rendszerességgel használja laptopját, mobiltelefonját vagy táblagépét valamilyen TV-műsor nézésére. Úgy tűnik tehát, hogy hiába az okostelefonok és táblagépek gyors terjedése, a televízió megingathatatlanul a magyarok egyik kedvence. A kutatásból kiderült, hogy az új otthoni idill: tévénézés közben Facebook-ozik, és netezik a család.
A kutatás részletesen kitért a háztartási eszközök használatára is. Kiderült például, hogy 15 százalékponttal gyarapodott azok száma, akik legalább hetente egyszer használtak valamilyen konyhai gépet; ugyanez a növekedés az elektronikus háztartási takarítóeszközök esetében 21 százalékpont. Egy átlagos magyar háztartás jellemzően 1 óra 14 percet használ konyhai berendezést, ami 15 perccel több, mint tavaly.
Érezteti hatását a főzőműsorok terjedése, a sztárséfek népszerűsége, a gasztrobloggerek sikere: a sütés-főzés "demokratizálódik". A magyarok étvágya is megnőtt az otthoni sütés-főzés iránt: egyre többen tanulnak a sztároktól, próbálnak ki új recepteket, kísérleteznek új hozzávalókkal. Tavalyhoz képest a leglátványosabb növekedés (20 százalékpont) a konyhai berendezések használatában mutatható ki: a magyarok 86 százaléka naponta süt-főz valamilyen elektronikus eszköz segítségével. A válaszadók 42 százaléka használ napi gyakorisággal valamilyen takarító eszközt. Ez az arány duplája a tavalyinak. Ezzel párhuzamosan a konyhai és takarítóeszközök iránt is harmadával megnőtt a vásárlói igény.
Nyilas Orsolya, vállalati kommunikációs vezető a kutatást összefoglalva elmondta: "Az otthonunk a mi személyes univerzumunk. A digitális média exponenciális növekedése, a minőségi tartalmak sokasága és természetesen az ezekhez szükséges technikai eszközök elterjedése sosem látott, új lehetőségeket teremtenek. Újradefiniálódik az otthon fogalma: az a hely, ahonnan megismerjük a világot, megszerezzük a tudást, gazdagítjuk élményeinket, életünket. Az otthonunk készen áll a következő nagy technológiai ugrásra, amit az Internet of Things hoz el."