Az Alkotmánybíróság (Ab) megsemmisítette az elektronikus hírközlésről szóló törvény egyik, mobiltelefon-átjátszó tornyokkal kapcsolatos rendelkezését a tulajdonhoz való jog aránytalan korlátozása miatt.

Az alkotmánybírósági eljárást a Fővárosi Törvényszék egy kártérítési perben eljáró bírája kezdeményezte azért, mert álláspontja szerint alaptörvénybe ütköző a törvénynek az a rendelkezése, amely szerint "a mobil rádiótelefon szolgáltatás nyújtásához szükséges antennák, antennatartó-szerkezetek és az azokhoz tartozó műtárgyak elhelyezése és működtetése során bekövetkező zavarás a környezetvédelmi, közegészségügyi, közbiztonsági és építésügyi jogszabályok által megszabott határértékek betartása esetén nem minősül a Ptk.-ban meghatározott szükségtelen zavarásnak".

A polgári bíró indítványában hivatkozott az Ab korábbi döntéseire, amelyek szerint az alapvető - így például tulajdonhoz való - jog korlátozása csak akkor alkotmányos, ha a korlátozás elkerülhetetlen, azaz más alkotmányos alapjog, valamint alkotmányos érték vagy cél védelme vagy érvényesülése, illetve az alkotmányból következő feladat megvalósítása más módon nem biztosítható, továbbá, ha az elérni kívánt cél fontossága és az ennek érdekében okozott alapjogsérelem súlya arányban áll egymással.

Az indítványozó szerint a támadott rendelkezés aránytalanul korlátozza a szomszédos ingatlanok tulajdonosainak tulajdonhoz fűződő jogait. Továbbá vitatott esetekben az alkotmány szerint biztosítani kell a jogai korlátozását elszenvedő tulajdonos számára a bírósághoz fordulás lehetőségét, ám az indítványozó bíró szerint a törvény kifogásolt rendelkezése valójában kiüresíti ezt a jogot, hiszen nem ad teret az egyes ügyekben eljáró bíróknak mérlegelésre.

Az Ab határozatának indoklásában emlékeztetett arra, hogy a szomszédos lakóingatlanok mobiltelefon átjátszó torony elhelyezéséből és működéséből eredő zavarásának szükségességét a hírközlési szolgáltatás közcélúsága és a közérdek önmagában nem igazolja. A szükségtelen zavarás pedig olyan jogellenes magatartás, amely kárkövetkezmény esetén a kártérítési felelősséget megalapozza. A kárfelelősség alól a mobiltelefon átjátszó üzemeltetője akkor mentheti ki magát, ha bizonyítja, hogy az antennatorony létesítésére kizárólag az adott helyen volt lehetősége.

Az Ab indoklása kitér arra is, hogy a vitás ügyekben a tulajdonos és mások érdekeinek összemérése és egyeztetése, az ellentétes érdekek kiegyenlítése szükséges, a tulajdonos használati jogának korlátai pedig az egyes esetek összes körülményeinek bírósági mérlegelése alapján határozható meg. A polgári bíróságok többször kiemelték, hogy az átjátszó toronyhoz szükséges hatósági engedély megadása nem zárja ki a jogellenes joggyakorlás megállapítását.

A Kúria egy elvi döntésben rámutatott: az üdülő- és lakóingatlanok közvetlen közelében épített mobil átjátszó torony több szempontból és jelentős mértékben zavarja a szomszédos ingatlanok használóit, ami az ésszerű tűrési határon kívül esik. A zavarás jogkövetkezményeként elégséges, arányos és méltányos, ha a birtoklásában zavart fél vagyoni kompenzációt kap. (Ugyanakkor a jelentős költséggel megvalósuló közérdekű beruházás esetén túlzó, aránytalan és szükségtelen az építmény elbontása.) Az értékcsökkenésben jelentkező kár azonban nem szűkíthető le az ingatlan forgalmi értékének csökkenésére. Az olyan ingatlan használati értéke, amelynek közvetlen közelében egy magas, fémszerkezetű mobil átjátszó torony létesült - a zavarás ténye folytán - alacsonyabb, mint amelynek közelében ilyen nem épült. A vagyoni hátrány akkor is beáll, ha egyéb tényezők miatt az ingatlanforgalom csekély, forgalmi adatokkal nehezebben alátámasztható.

Az Ab rámutatott arra is, hogy az átjátszó antennák telepítőitől, működtetőitől - mint nyereségorientált gazdálkodó szervezetektől - elvárható, hogy a kivétel nélkül minden egyes telepítéssel szükségképpen együttjáró zavarás, amennyiben az szomszédjog-sértésnek minősül, káros következményeit méltányos módon enyhítsék az érintettek számára.

Az Ab indoklása szerint a kifogásolt rendelkezés a szükségtelen zavarás fogalmát leszűkítette, amikor annak bekövetkeztéhez valamilyen határérték túllépését írta elő. A bírói gyakorlat szerint számos más olyan körülmény is létezik a határértékek túllépésén túl, ami az ingatlan értékcsökkenéséhez vezethet, ám ezekben az esetekben a támadott szabály teljesen kizárta a tulajdonosi igényérvényesítési lehetőségét. Az Ab által megsemmisített rendelkezést az azonos tárgyú, jogerősen le nem zárt bírósági ügyekben nem lehet alkalmazni. Az Ab határozatához a testületből három alkotmánybíró - Dienes-Oehm Egon, Lenkovics Barnabás és Szívós Mária - fűzött különvéleményt.