MTI
Elektronikus Levegő- és Zajvédelmi Adattár készült
Az EU pontos adatokat kér a levegő- és zajszennyezésről, ezért is vált szükségessé az Elektronikus Levegő- és Zajvédelmi Adattár (ELZA) létrehozása - mondta Becsey Zsolt, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) közlekedésért felelős helyettes államtitkára.
A begyűjtött adatok alkalmasak arra, hogy kimutassák az úthálózaton a kritikus pontokat, így lehetőséget adnak a beavatkozásra - tette hozzá a politikus. A szennyezés pontos meghatározását az is indokolja, hogy az ezredforduló óta háromszorosára nőtt az autópálya-hálózat, és 180-ról 300-ra emelkedett az ezer főre jutó gépjárművek száma - mondta Becsey Zsolt.
Az ELZA-t ismertető írásos anyag szerint ez az első lakossági információs rendszer Magyarországon, amely a közlekedési eredetű környezetterhelésről ad tájékoztatást. Valós létesítmény- és forgalmi adatokat használ fel, és térképen mutatja a forgalom okozta hosszú távú környezeti hatásokat. Az adattár a döntéshozóknak is segítséget nyújt. Újdonsága, hogy egy rendszerben kezeli a zajterhelést és a levegőszennyezést. Az ELSA létrehozója a KTI Közlekedéstudományi Intézet, a finanszírozó pedig a Közlekedési Operatív Program (KÖZOP) volt.
A begyűjtött adatok alkalmasak arra, hogy kimutassák az úthálózaton a kritikus pontokat, így lehetőséget adnak a beavatkozásra - tette hozzá a politikus. A szennyezés pontos meghatározását az is indokolja, hogy az ezredforduló óta háromszorosára nőtt az autópálya-hálózat, és 180-ról 300-ra emelkedett az ezer főre jutó gépjárművek száma - mondta Becsey Zsolt.
Az ELZA-t ismertető írásos anyag szerint ez az első lakossági információs rendszer Magyarországon, amely a közlekedési eredetű környezetterhelésről ad tájékoztatást. Valós létesítmény- és forgalmi adatokat használ fel, és térképen mutatja a forgalom okozta hosszú távú környezeti hatásokat. Az adattár a döntéshozóknak is segítséget nyújt. Újdonsága, hogy egy rendszerben kezeli a zajterhelést és a levegőszennyezést. Az ELSA létrehozója a KTI Közlekedéstudományi Intézet, a finanszírozó pedig a Közlekedési Operatív Program (KÖZOP) volt.