SG.hu
A különadók kivezetését sürgeti az Invitel
Véleményük szerint az egész gazdaságnak károsak, mert visszafogja a fejlesztéseket. A távközlési cég szép lassan IT-szolgáltatóvá is válik.
A cég sajtótájékoztatóján David Blunck, az Invitel vezérigazgatója elmondta, hogy nagyon sikeres volt az elmúlt évek stratégiája, miszerint míg a lakossági üzletágban a tévét állítják a középpontba, addig az üzleti szegmensben az informatikai szolgáltatásokra koncentrálnak. Két év alatt megduplázták árbevételüket mindkét szegmensben, ezért nem is fognak rajta változtatni, hanem még inkább felpörgetik. "Az Invitel a magyar lakosság 24 százalékának nyújt szolgáltatást, és csak akkor tudjuk a legjobbat biztosítani, ha optikai kábelen jutunk el a fogyasztókhoz." - mondta az egyébként magyar nyelven kiválóan beszélő vezérigazgató.
Az ágazat legnagyobb kihívásának a konvergenciát nevezte, azaz hogy a korábban külön platformnak tekinthető hang, tévé és internetszolgáltatások összefonódnak. "Egyre többen szeretnének több eszközön dolgozni. Az All-IP hálózat irányába megy a világ, csak így tudunk gyors és kiváló szolgáltatásokat nyújtani ügyfeleink számára." - mondta David Blunck. Az Invitel több milliárd forintot szán ezekre a fejlesztésekre, idén augusztusra már több, mint félmillió háztartásba ér el a nagy sebességű internet.
Közel sem volt ilyen boldog a pénzügyi helyzetkép kapcsán. "Az Invitelnél - és legtöbb versenytársunknál is - pozitív a cash-flow. Ez jó az ügyfeleinknek, akik stabil, megbízható partnereket keresnek, mivel ez azt jelenti, hogy van pénz fejlesztésekre. De számviteli szempontból - az iparág egészére jellemzően - eredményünk negatív, tehát a múltbéli befektetések nem térültek meg." - mondta a vezérigazgató. Ez köszönhető a gazdasági válságnak és a nagyon erős piaci versenynek, ami miatt rendkivül nyomottak az árak. Prezentációjában a fejlett országokat tömörítő OECD-országok statisztikáival példálózva bemutatta, hogy nagyon jó helyzetben van a magyar fogyasztó, mert olcsón tud tévét nézni és internetezni.
"Kevésbé pozitívan jellemezhetők a kormányzati intézkedések, különösen a különadók - telekomadó, percadó, közműadó - 2010-2012 közötti kivetése az iparágra. Itt bár értjük az államháztartás egyensúlyba hozásának fontosságát, ami egy fontos cél, el kellett érni, és ez egy eszköze volt annak. Azt is értjük, hogy a kormánynak is szándéka a megszüntetésük, ami közös cél; talán az a nézetkülönbség, hogy mi indokoltnak tartjuk, hogy ez gyorsabban történjen. Nyilván elfogult szempontunk van, de úgy véljük, hogy a telekommunikáció a károsnak tartott termékek - dohánytermékek, chips, stb. - közé került, melyek fogyasztását szeretnék fékezni. Azonban nem csak az ágazat gondja a befektetések visszafogása, mert az egész nemzetgazdaság számára pozitív hatása van az informatikába, telekommunikációba befektetett pénznek." - mondta David Blunck.
Ismét OECD-statisztikákat idézett, melyekből egyértelműen látszott, hogy Magyarország a lakossági internetszolgáltatásban elmarad a fejlett országok átlagától, kevesen használják, és az informatikai ágazat foglalkoztatottsága is csekélyebb. Hivatkozott a Világbank tanulmányára, mely szerint az internetpenetráció 10 százalékos növekedése a GDP 1 százalékos növekedését okozza, azaz minél többen interneteznek annál gazdagabb az ország. Kiemelte, hogy folytatják beruházásaikat, de stabil jogalkotói, adózási körülmények esetén még több pénzt fektetnének be az országban.
Langsteiner Marianne, az Invitel lakossági vezérigazgató-helyettese a vidéki hálózatfejlesztéseket sorolta, miszerint csak idén 120 ezer további háztartásban lesz elérhető a gyors internet és az interaktív tévézés, és ezek között egészen kis településekről is szó van. Kiemelte, hogy míg 10 évvel ezelőtt az emberek egyértelműen a tévészolgáltatás alapján választották ki, hogy kinél szeretnének előfizetni, addig ma már a gyors internet lett ilyen tényező.
Felsorolt néhány piackutatási eredményt, melyek szerint a visszatekerhető tévézést 59 százaléka használja azoknak, akiknél ez lehetséges, az emberek 71 százalékánál két tévé van és 40 százalék néz HD csatornát. A csatornák tetszés szerinti összeválogatásáról szólva egyenként ez továbbra sem lehetséges, de 17 mikrocsomagjuk próbál segíteni ezen az egyébként gyakran felmerülő ügyfélpanaszon, illetve létrehoztak egy olyat is, ahol a főcsomag mellé egy 30-as csatornalistából 5-öt mindenki maga választhat ki.
"A jövőben mindenki online lesz" - nyitott Mártha Imre, a cég operatív főigazgatója. "Szinte már nem lesznek offline eszközök - járművek, gyógyászati berendezések, stb. - ennek megfelelően az adatforgalom exponenciálisan nő. Néhány évente duplázódik az ügyfeleink által előállított adatmennyiség, ezért a biztonság is egyre inkább felértékelődik. Az összes ügyfelünk összes eszközét megpróbáljuk IP-alapra terelni, legyen az telefon, SMS, számítógép vagy bármiféle eszköz. Ez könnyűnek hangzik, de nem az: nagyon nehéz a különféle gyártók különféle platformjait egymással összeszinkronizálni."
A biztonságot hibrid felhő-alapú rendszerükkel próbálják növelni, ahol az ügyfelek kevésbé érzékeny adatait a felhőben, a legfontosabbakat pedig saját tulajdonú szervereiken őrzik. Röviden reklámozta új, a túlterheléses (DDoS) támadásokat automatikusan kivédő szolgáltatásukat, ami részükről több százmilliós szerverberuházást igényelt. Ez megtanulja, hogy milyen az átlagos, szokványos napi forgalom, és az ettől eltérő működés esetén beavatkozik.
A cég sajtótájékoztatóján David Blunck, az Invitel vezérigazgatója elmondta, hogy nagyon sikeres volt az elmúlt évek stratégiája, miszerint míg a lakossági üzletágban a tévét állítják a középpontba, addig az üzleti szegmensben az informatikai szolgáltatásokra koncentrálnak. Két év alatt megduplázták árbevételüket mindkét szegmensben, ezért nem is fognak rajta változtatni, hanem még inkább felpörgetik. "Az Invitel a magyar lakosság 24 százalékának nyújt szolgáltatást, és csak akkor tudjuk a legjobbat biztosítani, ha optikai kábelen jutunk el a fogyasztókhoz." - mondta az egyébként magyar nyelven kiválóan beszélő vezérigazgató.
Az ágazat legnagyobb kihívásának a konvergenciát nevezte, azaz hogy a korábban külön platformnak tekinthető hang, tévé és internetszolgáltatások összefonódnak. "Egyre többen szeretnének több eszközön dolgozni. Az All-IP hálózat irányába megy a világ, csak így tudunk gyors és kiváló szolgáltatásokat nyújtani ügyfeleink számára." - mondta David Blunck. Az Invitel több milliárd forintot szán ezekre a fejlesztésekre, idén augusztusra már több, mint félmillió háztartásba ér el a nagy sebességű internet.
Közel sem volt ilyen boldog a pénzügyi helyzetkép kapcsán. "Az Invitelnél - és legtöbb versenytársunknál is - pozitív a cash-flow. Ez jó az ügyfeleinknek, akik stabil, megbízható partnereket keresnek, mivel ez azt jelenti, hogy van pénz fejlesztésekre. De számviteli szempontból - az iparág egészére jellemzően - eredményünk negatív, tehát a múltbéli befektetések nem térültek meg." - mondta a vezérigazgató. Ez köszönhető a gazdasági válságnak és a nagyon erős piaci versenynek, ami miatt rendkivül nyomottak az árak. Prezentációjában a fejlett országokat tömörítő OECD-országok statisztikáival példálózva bemutatta, hogy nagyon jó helyzetben van a magyar fogyasztó, mert olcsón tud tévét nézni és internetezni.
"Kevésbé pozitívan jellemezhetők a kormányzati intézkedések, különösen a különadók - telekomadó, percadó, közműadó - 2010-2012 közötti kivetése az iparágra. Itt bár értjük az államháztartás egyensúlyba hozásának fontosságát, ami egy fontos cél, el kellett érni, és ez egy eszköze volt annak. Azt is értjük, hogy a kormánynak is szándéka a megszüntetésük, ami közös cél; talán az a nézetkülönbség, hogy mi indokoltnak tartjuk, hogy ez gyorsabban történjen. Nyilván elfogult szempontunk van, de úgy véljük, hogy a telekommunikáció a károsnak tartott termékek - dohánytermékek, chips, stb. - közé került, melyek fogyasztását szeretnék fékezni. Azonban nem csak az ágazat gondja a befektetések visszafogása, mert az egész nemzetgazdaság számára pozitív hatása van az informatikába, telekommunikációba befektetett pénznek." - mondta David Blunck.
Ismét OECD-statisztikákat idézett, melyekből egyértelműen látszott, hogy Magyarország a lakossági internetszolgáltatásban elmarad a fejlett országok átlagától, kevesen használják, és az informatikai ágazat foglalkoztatottsága is csekélyebb. Hivatkozott a Világbank tanulmányára, mely szerint az internetpenetráció 10 százalékos növekedése a GDP 1 százalékos növekedését okozza, azaz minél többen interneteznek annál gazdagabb az ország. Kiemelte, hogy folytatják beruházásaikat, de stabil jogalkotói, adózási körülmények esetén még több pénzt fektetnének be az országban.
Langsteiner Marianne, az Invitel lakossági vezérigazgató-helyettese a vidéki hálózatfejlesztéseket sorolta, miszerint csak idén 120 ezer további háztartásban lesz elérhető a gyors internet és az interaktív tévézés, és ezek között egészen kis településekről is szó van. Kiemelte, hogy míg 10 évvel ezelőtt az emberek egyértelműen a tévészolgáltatás alapján választották ki, hogy kinél szeretnének előfizetni, addig ma már a gyors internet lett ilyen tényező.
Felsorolt néhány piackutatási eredményt, melyek szerint a visszatekerhető tévézést 59 százaléka használja azoknak, akiknél ez lehetséges, az emberek 71 százalékánál két tévé van és 40 százalék néz HD csatornát. A csatornák tetszés szerinti összeválogatásáról szólva egyenként ez továbbra sem lehetséges, de 17 mikrocsomagjuk próbál segíteni ezen az egyébként gyakran felmerülő ügyfélpanaszon, illetve létrehoztak egy olyat is, ahol a főcsomag mellé egy 30-as csatornalistából 5-öt mindenki maga választhat ki.
"A jövőben mindenki online lesz" - nyitott Mártha Imre, a cég operatív főigazgatója. "Szinte már nem lesznek offline eszközök - járművek, gyógyászati berendezések, stb. - ennek megfelelően az adatforgalom exponenciálisan nő. Néhány évente duplázódik az ügyfeleink által előállított adatmennyiség, ezért a biztonság is egyre inkább felértékelődik. Az összes ügyfelünk összes eszközét megpróbáljuk IP-alapra terelni, legyen az telefon, SMS, számítógép vagy bármiféle eszköz. Ez könnyűnek hangzik, de nem az: nagyon nehéz a különféle gyártók különféle platformjait egymással összeszinkronizálni."
A biztonságot hibrid felhő-alapú rendszerükkel próbálják növelni, ahol az ügyfelek kevésbé érzékeny adatait a felhőben, a legfontosabbakat pedig saját tulajdonú szervereiken őrzik. Röviden reklámozta új, a túlterheléses (DDoS) támadásokat automatikusan kivédő szolgáltatásukat, ami részükről több százmilliós szerverberuházást igényelt. Ez megtanulja, hogy milyen az átlagos, szokványos napi forgalom, és az ettől eltérő működés esetén beavatkozik.