Gyurkity Péter

Sikerrel tesztelték az elektromágneses meghajtást 

Most először hajtottak végre tesztet vákuumban, ezzel megvalósulhat a gyorsabb űrutazás.

Éppen két évvel ezelőtt számoltunk be az úgynevezett térhajtóművel kapcsolatos korai kutatások akkori állapotáról, amelyek a warp-buborékban felgyorsuló űrhajók kifejlesztésére irányultak. Az utóbbi egy évben ugyanazon kutató vezetésével az elektromágneses meghajtás esetében is teszteket hajtottak végre, mi több, nemrég vákuumban is megismételték azokat, ezen kísérletek pedig sikerrel zárultak.

Az izgalmas eredményekről ezúttal is a Houston városában lévő Johnson Space Center csapata, pontosabban annak vezetője, Dr. Harold White számolt be, aki a nasaspaceflight.com portál fórumán saját témát és az ezt rendszeresen látogató méretes nemzetközi csoportot alakított ki a teória és az eredmények megfelelő szintű megvitatása érdekében. Tavaly nyáron már közzétették a 2001-ből eredő brit koncepción alapuló munka egyes részleteit, ezeket azonban a szakmán belül is kétkedés fogadta, dacára annak, hogy egy kínai projekt révén már 2010-től kezdődően felvetődött az EM-hajtómű esetleges alkalmazása, mégpedig a nemzetközi űrállomás esetében, ahol a periodikus pályakorrekciót végezné el az új fejlesztés, feleslegessé téve az oda bedokkoló újabb és újabb űrhajók ilyen célra történő alkalmazását, jelentős mennyiségű üzemanyagot spórolva meg.

A White által javasolt modell az MHD, vagyis a magneto-hidrodinamikai hajtásra hasonlít, amikor egy csőben lévő tengervizet elektromágneses elven hoznak mozgásba. Itt azonban a kvantum-vákuum virtuális részecskéi helyettesítik az ionokat, vagyis hajtóanyagra sincs szükség, ami a korábbi kritikák szerint nem lehetséges, mivel a kvantum-vákuum egyszerűen nem szolgáltat olyan keretrendszert, amely ellenében tudnánk tolóerőt biztosítani.

A 2014-es amerikai és kínai teszteket még nem vákuumban hajtották végre, nemrég azonban az említett fórumtémában Paul March, a NASA EagleWorks csapatának egyik tagja arról számolt be, hogy a NASA vákuumban is sikerrel tesztelte az EM-hajtóművet, amivel cáfolták egyes fizikusok azon korábbi kritikáját, miszerint a meghajtás a hajtóművön kívüli mikrohullámok által keltett természetes hőáramlás eredménye, ami egyben azt jelentené, hogy az eredmény is hamis - a vákuumban elvégzett tesztek eredményeit eddig még senki nem cáfolta, bár a vita nyilván tovább folytatódik.

Az EM-hajtómű megalkotásával számos eltérő területen valósulna meg az újabb nagyobb előrelépés. Szót ejtettünk az ISS pályakorrekcióinak elvégzéséről, de ez a műholdak és egyéb űreszközök esetében is hasznos lenne, mint ahogy a hosszabb, emberek részvételével lezajló expedíciók is hasznát vennék az alternatív meghajtásnak. A Mars például egy éven belül elérhető lenne, a Szaturnuszt 9 hónap alatt érhetnénk el, a 4,3 fényévre lévő Alpha Centauri rendszerig pedig 92 éven át tartana az utazás, bár itt a lassítás kérdésére is megfelelő választ kellene találni, arról nem is beszélve, hogy az érintett űrjárműnek még a Naprendszeren belüli mozgáshoz is egy 90 tonnás, 2 megawattos atomreaktort is magával kellene cipelnie.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Nagydög #39
    A legegyszerubb lenne, ha hagyna mindenki a francba jelen cikket, es a belinkelt NSF forumot olvasgatna. Konyorgom, irni ne kezdjetek bele!

    Kicsit kifesulve a zagyvasagot:
    1. A forum es a kiserletek az EM hajtomurol szolnak, ami egy hajtoanyag nelkuli(propellantless) hajtomu. A koncepciot tobb kulonbozo labor vizsgalta mar, de igazan megbizhato eredmenyek meg nincsenek. Elso blikkre ellentmond a lendulet megmaradas torvenyenek, igy sokan ketsegbevonyjak az egeszet, es kiserleti hibanak tekintik az eredmenyeket(mikronewtonokrol van szo!). A forumban nyuzsgo figurak azon agyalnak, hogy kiszurjek a lehetseges hibakat, es kulonbozo hipoteziseket vizsgalnak, a cucc mukodesi elvevel kapcsolatban. (Feltetelezve termeszetesen, hogy az eredmenyek nem valamilyen hibabol erednek.)
    A hajtomu maga egyebkent egy zart csonkakup formaju szerkezet, amibe megfelelo frekvenciaju mikrohullamokat kuldenek. Az egyik feltetelezes szerint a kvantum vakuum-val lep valamilyen kolcsonhatasba a hajtomu.

    Olvasnivalo: http://www.nasaspaceflight.com/2015/04/evaluating-nasas-futuristic-em-drive/

    Warp: A topiknak csak erintolegesen temaja. Sonny White egyik kollegaja bejelentette a forumban, hogy a kozelmultban sikerult egy EM drive szeru eszkozben lezer interferometrikus meresekben olyan szignifikans eltereseket kimutatni, ami tertorzulast jelezhet. Meg itt is rengeteg fuggetlen megerosito kiserletre van szukseg.

    Az Eagle Works varhatoan junius-juliusban keszul el az ujabb ~1,2kW teljesitmenyu(Az eddigi felszereles a nehany wattol nehany tiz wattig terjedo skalan mozgott) teszt eszkozzel, amitol azt varjak, hogy megbizhatobb eredmenyeket hoz majd.

    Az utobbi napokban a popularis mediaban ismet ment egy kort az ugy, igy a forumot sajna elarasztottak a balettancosok es viragkerteszek, akiknek elmeleteik vannak, vagy jobb esetben ezernyi kerdesuk, esetleg szimplan lelekesek.
    Menjetek, olvassatok! A legrosszab esetben is rengeteget lehet tanulni, megha csak toredeket erti is az ember a zajlo vitaknak. Szerencses esetben pedig jelen lehet az emberiseg jovojenek szuletesenel.
  • razsasc #38
    Gondolom ez a régóta megjósolt monopól mágnesesség alapján működik. Egyébként erősen korlátozott a használhatósága! (Szerintem szépen hangzó kamu az egész.)
    1., Tömeg gyorsításához valamilyen felgyorsítható tömeget kell használni. Ha ez a nagy sebességgel mozgó tömeg közelíti a fény sebességét, akkor az energiáját sugárzás formájában és nem tolóerő formájában adja le.
    2., Mágneses alapú erő kifejtéséhez egy megfelelő mágneses pólusra van szükség, evvel lép reakcióba. Ez lehet akár a Föld (stb.) mágneses tere is, de azt elhagyva még ez a piciny erő is meg kell hogy szűnjön!
    3., Hülyeség az egész, mert Óz mondta, hogy Hipp-Hopp úgy legyen. ÉS LŐN!!!
  • VolJin #37
    Nem a NASA-val van a baj, hanem a cikkíró keveri a különböző kutatásokat
  • GixEr #36
    Evek ota olvasgatom a hozzaszolasokat "tudomanyos" temaban (is) Nem is ertem miert nincs itt egy NASA tudos sem aki vegre felvilagosodhatna.
    Amit eddig lattam:
    Sokan peldaloztok a Wikipediaval aminek a tudomanyos eredmenyessege valoszinuleg hagy nemi kivannivalot maga utan. Aztan van aki mindent baromira elolvasott es konkretan lehulyezi a tobbieket ezekre alapozva (az meg nem is erti, de lehet hogy O sem).

    Nem mondom, hogy nemely forum olvaso nem felkeszult egy-egy temaban (amit vagy tanult vagy a wikipedian szedett ossze vagy egyeb forras.) De, hogy itt meg a NASA szakemberei is csak tanulok lehetnenek vagy az oroszok. Az azert valahogy nekem ugy tunik, hogy tobb mint furcsa.
  • Inquisitor #35
    Ha ez az amit a JPL fejleszt, akkor arról anno azt írták, hogy legoptimistább verziójában le lehetne vele zavarni 4 hónap alatt egy Mars expedíciót, azaz két hónap alatt odaérne. Persze figyelembe véve kínosan nagy sugárzást, meteor veszélyt, stb. a hajtóművön kívül kéne hozzá egy tucat brutális fejlesztés még.
  • Inquisitor #34
    "Még egy diónyi meteor ellen sem nagyon tudnánk pajzsot készíteni."
    Elmúlt hetekben volt cikk olyasmiről, hogy talán a Lockheed tesztel valami csapatszállítókat robbanástól megvédő pajzs rendszert, de nem emlékszem, hogy bárhol részletesen leírták volna miként működik. Lehet meteor ellen kevés lenne.
  • VolJin #33
    "A harmadik komponens lenne a kozponti reaktor, ami lehet fuzios, antianyag vagy egyszeru fisszios is"

    Ebből a fúziós nem létezik, az antianyag pláne nem, a fissziós meg van is, de minek. Az gyakorlatilag egy hőerőmű. Na most itt a földön odarakják egy folyó mellé, és van mivel hűteni. Ez egy űrhajón, ami mondjuk max 10 méter átmérőjű henger, és nem hosszabb 20 méternél, elég problémás. Gyakorlatilag a hő csapdába esve megolvasztaná a járművet, mert termikus sugárzással nem adná le.
  • kvp #32
    "Most en vagyok lemaradva, vagy mi?? Ugy beszeltek itt Bussard kollektor-rol, meg terhajtomurol, mintha ezek valami letezo dolgok lennenek, amiket mar csak meg kell epiteni... :)"

    Bussard kollektor letezik, meg az urben is teszteltek, csak a hatekonysagaval volt egy kis gond, azaz kis sebessegen nem nagyon gyujt jelentos mennyisegu anyagot, tovabba az ur (meg napkozelben is) ritkabb mint gondoltak. Viszont mernoki szempontbol a NASA tesztje sikeres volt.

    A Bussard fele ramjet utolso resze, maga a hajtomu letezik, VASIMR-nek hivjak es remelhetoleg vegre mar lesz penz az ISS-en tesztelni. Az arat noveli, hogy parban kell felszerelni, egyebkent a Fold magneses tere miatt az egesz porogne a hossztengelye korul. Mondjuk ezt mar Bussard is leirta a 60-as evekben.

    A harmadik komponens lenne a kozponti reaktor, ami lehet fuzios, antianyag vagy egyszeru fisszios is. Ez utobbi az ami mar ma is elerheto es ha par vasimr hajtomuvel egyutt alkalmazzak, akkor par hetre lehetne vele roviditeni egy emberes Marsutazast es meg arban sem lenne annyira draga. (rovidebb idore kevesebb ellatmany kell, ezert kisebb jarmu is eleg)

    Terhajtomu egyelore nincs es a szamitasok szerint a most ismert egyik energiaforras sem lenne eleg eros hozza, hogy hasznalato rendszert keszitsunk belole. Egyebkent ha lenne, akkor a gorbitett ter elvileg eloallithato. Ebbol ket valtozat van, az egyik a feregjarat, ami a ter ket pontjat koti ossze, a masik a gorbitett buborek, ami a jarmu elott zsugoritja, mogotte nyujtja a teret. Meglepo, de egy feregjarathoz valoszinuleg kevesebb energia kell.

    A mai technologiai szinten en egy ISS szeru, modularis urhajot latok realisnak, tobb kisebb VASIMR hajtomuvel es elso korben hagyomanyos fisszios energiaforrasokkal. Ez fenysebesseghez keves, de a Naprendszeren belul mar elfogadhato utazasi idoket jelentene.
  • amitakartok #31
    Nem-ionizált gázt és port te hiába próbálnál mágneses mezővel taszítani.
  • VolJin #30
    Én a hosszú hétvégét az Androméda galaxisban töltöttem.
    Már tíz éve lehet kapni intergalaktikus utazásra alkalmas járműveket. Rá egy évvel 2648-ban még az időutazást is feltalálták. Persze 2745-ben, csak a feltaláló visszarepült.

    Utoljára szerkesztette: VolJin, 2015.05.05. 22:37:04