Több százezer távvezérelt repülőt adtak el, de a szabályozás annyira gyerekcipőben jár, hogy még az sem tisztázott milyen törvények vonatkoznak rájuk.

Vasút, autó, repülőgép, mozgólépcső, internet - csak pár olyan technikai fejlesztés, amelyek az elmúlt évszázadban jelentek meg és az emberek kezdeti félelmének legyőzése után a mindennapjaink részeivé váltak. A drónok lesz a következő olyan technikai újítás, amely hamarosan meghatározza mindennapjainkat? Az Explico elemzőinek csapata szerint a válasz igen. Ők egy olyan világot vizionálnak - amely amúgy nyugaton már a rideg valóság részévé kezd válni - ahol a drónok részt vesznek az áruszállításban, természetvédelemben, mezőgazdasági munkákban, de akár a bűnüldözésben is.

De mi is az a drón? Mester Máté, az Explico vezető elemzője szerint már erre a kérdésre sem lehet hagyományos választ adni. Annyi tudható, hogy Európában 300 és 500 ezer közé teszik a pilóta nélküli, távvezérelt gépek számát, amelyek különböző méretű, súlyú, hatótávolságú eszközöket foglalnak magukba. A szabályozás annyira gyerekcipőben jár még hogy azt sem lehet kétséget kizáróan eldönteni, hogy ezek az eszközök a légiközlekedés kategóriájába tartoznak-e.


A jelenleg hatályos EU-s előírások szerint a 150 kg alatti tömegű légi járművek szabályozása tagállami hatáskörbe tartozik, így a nemzetek maguk dönthetnek arról, hogy milyen szabályokat alkotnak rájuk. De egyáltalán a légi jog szabályait kell-e a kérdésre alkalmazni? Az USÁ-ban jelenlévő netsemlegességi vita egyik központi problémája, hogy a 20 évvel ezelőtti, 1996-os telekommunikációs törvény jogi fogalmaival közelítik meg a kérdést - emlékeztetett Orbán Miklós, a cég partnere. Talán a definíció megalkotásához legközelebb az Egyesült Államok áll, ahol a célhoz kötöttség és az emberi beavatkozást mellőző önálló repülés az a két elem, amely megléte esetén drónokról beszélnek.

Orbán Miklós szerint annyi biztos hogy egy technikai robbanás kapujában állunk, ami rengeteg hétköznapi jogi kérdést is felvet. Hol repülhet egy drón? Berepülhet-e a paksi atomerőmű fölé, vagy akár csak a szomszéd kertjébe? Kell-e légtérhasználati engedélyt kérni a reptetéshez? Szükséges-e egy drónhoz regisztráció, felelősségbiztosítás vagy esetleg valamiféle jogosítvány? Ki a felelős, ha két drón összeütközik? És ha az egyik rázuhan egy autóra? Egyáltalán kell-e szabályozni, vagy majd a laissez-fair (a lehető legkisebb beavatkozás) alapelve mentén kialakul egy szabályozás magától? Esetleg a piaci szereplők kezébe kéne adni a döntés jogát?

Európa több országa (élükön Németország, Franciaország és a skandináv államok) a szabályozhatóság mellett teszi le a voksukat és a korábbi légtérjogi eszközöket igyekeznek átültetni erre a helyzetre. A szabályozásnak azonban komoly tisztázó kérdésekkel is szembe kell néznie. Ha az állam ugyanis túl korán szabályoz egy kialakulóban lévő technikai kérdést, azzal a piacot és a fejlesztést fullaszthatja meg. Ugyanakkor a késedelem is ilyen kárt okozhat: a piacon jelen levő cégek már most arra panaszkodnak, hogy a bizonytalan jogi környezet miatt nem mernek komolyabb befektetéseket eszközölni, hisz nem tudhatják milyen szabályoknak kell megfelelni.


A szabályozást megúszni úgy néz ki nem lehet, hisz rengeteg lényegi kérdést is érint. A legfontosabb a légi közlekedés biztonsága, amelyből az állam nem tágíthat. A bűnözés vagy terrorizmus forradalmát is magával hozhatja az eszköz. Mit ér a reptéri átvizsgálás, ha egy drónnal fel tudunk juttatni a repülőre robbanószert? Ha egy vadkacsaraj tönkretehet egy utasszállítót, vajon pár drón mire lehet képes? Nem elhanyagolható kérdés a magánélet biztonsága sem. A drónok elterjedésével szinte sosem lehetünk egyedül: megfigyelhetik szokásainkat, és akár egy rájuk szerelt arcfelismerővel vagy hőkamerával már komolyabb adatokat is szerezhetnek a magánéletünkről - jegyzi meg Kovács Gábor az Explico adatvédelmi szakértője.

Sokan féltik az alacsony költségek miatt munkahelyüket, hisz adott esetben a csomagküldés, postai kézbesítés költséghatékonyabb, gyorsabb lehet így. Mások bizalmi kérdésnek is megélik az új helyzetet: megérett-e már az emberiség arra, hogy ilyen "robotokban" megbízzon? Az ellenzők azonban a megnövekedett hatékonyságra, számos ágazat korszerűsítésére (haditechnika, hírszerzés, mezőgazdaság, térképészet, természetvédelem vagy akár életmentés) nehezen tudnak ellenérvekkel reagálni. Elég csak arra gondolni, hogy a napokban történt nepáli földrengés során is rengeteg drón segíti az életmentők munkáját.

Jelenleg Magyarországon nincs kifejezetten drónokra vonatkozó szabályozás, ám ahogy azt az Explico csapata megsúgta, kormányzati körökben már foglalkoznak a kérdéssel. Hogy a magyar kormányzat végül milyen megoldások mellett teszi le a voksát az még nagy kérdés, jelenleg még előterjesztés sem készült, remélhetőleg hamarosan fény derül rá.