Berta Sándor
Brazíliában is támadják az Internet.org-ot
India után a dél-amerikai országban is úgy gondolják, hogy a kezdeményezés árt az internetsemlegességnek.
Brazíliában adatvédelmi szakemberek kritizálták az Internet.org-ot. Mark Zuckerberg és Dilma Rousseff brazil elnök a múlt héten írták alá azt a megállapodást, amelynek értelmében ingyenes WLAN-ellátást biztosítanak a brazil városok szegényebb negyedeiben. Az első ilyen ajánlat előreláthatóan júniusban Heliópolis lesz elérhető, amely 200 000 lakosával Sao Paulo legnagyobb szegénynegyede. Ez lehet a későbbi országos bevezetés tesztterepe.
Az elképzelés ellen 35 szervezet és aktivistacsoport tiltakozott, amelyek nyílt levelet írtak az elnöknek. A levélben azt írták, hogy egyetértenek abban, hogy az olyan fejlődő államokban, mint Brazília, hiány van a mobil és a vezetékes internethozzáférésekből, s ez mind a lefedettség, mind a minőség esetében igaz. De hiszik, hogy ez a projekt, amelynek kapcsán a Facebook Latin-Amerikában, Afrikában és Ázsiában lobbizik, veszélyeztetheti az információs társadalom jövőjét éppúgy, mint a digitális környezetek gazdaságosságát, a felhasználók online jogait, köztük a magánszférát, a véleményszabadságot és az internetsemlegességet. Ezért a szervezetek a tárgyalások megszakítására szólították fel Brazíliát.
A tiltakozók a Marco Civil da Internetre, azaz a Dilma Rousseff által bevezetett internettörvényre hivatkoznak. Érvelésük szerint egy ilyen projekttel kapcsolatban nyilvános vitára lenne szükség. A levélben az is szerepel, hogy a Facebookkal kialakított kapcsolat a polgárok tudta nélkül történt, ez pedig eltávolodást jelent a demokratikus értékrendtől és a Marco Civil da Internettől, amelyet egy nyílt eljárás keretében alkottak meg. Az állampolgárok egy online platformon jelezhették a módosításaikat és a kritikáikat. A folyamatban közel 2000 ember vett részt, jelentős mértékben módosították a dokumentumot. Később a lobbisták is beszálltak a munkába, ami miatt a kezdeményezés majdnem elbukott.
Az egyik vitatott pont az internetsemlegesség volt. Az elfogadott törvény kimondja, hogy az internetszolgáltatók nem felelősek az internetezők által megjelentetett tartalmakért, ugyanakkor minden érintett online cég vállalta, hogy a brazil személyek által generált adatokat tárolni és kezelni fogja valamint, hogy betartják a helyi adatvédelmi jogszabályokat függetlenül attól, hogy a szerverközpontok és az adatok hol vannak. A törvény ezenkívül biztosítja a véleményszabadságot, a nyílt szabványok és technológiák használatának lehetőségét, a személyes adatok védelmét, az információkhoz való hozzáférést és a nyílt kormányzati adatokat.
Sir Tim Berners Lee dicsérte a jogszabályt, mert az egyensúlyt teremt az internetet használó egyes személyek, a kormányok és a vállalatok jogai és kötelességei között. A Facebook alapítója 2013 augusztusában jelentette be, hogy a létrehozott Internet.org nevű csoport megpróbálja támogatni a fejlődő országok azon törekvését, hogy mindenkinek internetelérést biztosítsanak. Az ötlettől már akkor sem volt mindenki elragadtatva, legutóbb pedig Indiában fordított hátat számos partner a kezdeményezésnek.
Brazíliában adatvédelmi szakemberek kritizálták az Internet.org-ot. Mark Zuckerberg és Dilma Rousseff brazil elnök a múlt héten írták alá azt a megállapodást, amelynek értelmében ingyenes WLAN-ellátást biztosítanak a brazil városok szegényebb negyedeiben. Az első ilyen ajánlat előreláthatóan júniusban Heliópolis lesz elérhető, amely 200 000 lakosával Sao Paulo legnagyobb szegénynegyede. Ez lehet a későbbi országos bevezetés tesztterepe.
Az elképzelés ellen 35 szervezet és aktivistacsoport tiltakozott, amelyek nyílt levelet írtak az elnöknek. A levélben azt írták, hogy egyetértenek abban, hogy az olyan fejlődő államokban, mint Brazília, hiány van a mobil és a vezetékes internethozzáférésekből, s ez mind a lefedettség, mind a minőség esetében igaz. De hiszik, hogy ez a projekt, amelynek kapcsán a Facebook Latin-Amerikában, Afrikában és Ázsiában lobbizik, veszélyeztetheti az információs társadalom jövőjét éppúgy, mint a digitális környezetek gazdaságosságát, a felhasználók online jogait, köztük a magánszférát, a véleményszabadságot és az internetsemlegességet. Ezért a szervezetek a tárgyalások megszakítására szólították fel Brazíliát.
A tiltakozók a Marco Civil da Internetre, azaz a Dilma Rousseff által bevezetett internettörvényre hivatkoznak. Érvelésük szerint egy ilyen projekttel kapcsolatban nyilvános vitára lenne szükség. A levélben az is szerepel, hogy a Facebookkal kialakított kapcsolat a polgárok tudta nélkül történt, ez pedig eltávolodást jelent a demokratikus értékrendtől és a Marco Civil da Internettől, amelyet egy nyílt eljárás keretében alkottak meg. Az állampolgárok egy online platformon jelezhették a módosításaikat és a kritikáikat. A folyamatban közel 2000 ember vett részt, jelentős mértékben módosították a dokumentumot. Később a lobbisták is beszálltak a munkába, ami miatt a kezdeményezés majdnem elbukott.
Az egyik vitatott pont az internetsemlegesség volt. Az elfogadott törvény kimondja, hogy az internetszolgáltatók nem felelősek az internetezők által megjelentetett tartalmakért, ugyanakkor minden érintett online cég vállalta, hogy a brazil személyek által generált adatokat tárolni és kezelni fogja valamint, hogy betartják a helyi adatvédelmi jogszabályokat függetlenül attól, hogy a szerverközpontok és az adatok hol vannak. A törvény ezenkívül biztosítja a véleményszabadságot, a nyílt szabványok és technológiák használatának lehetőségét, a személyes adatok védelmét, az információkhoz való hozzáférést és a nyílt kormányzati adatokat.
Sir Tim Berners Lee dicsérte a jogszabályt, mert az egyensúlyt teremt az internetet használó egyes személyek, a kormányok és a vállalatok jogai és kötelességei között. A Facebook alapítója 2013 augusztusában jelentette be, hogy a létrehozott Internet.org nevű csoport megpróbálja támogatni a fejlődő országok azon törekvését, hogy mindenkinek internetelérést biztosítsanak. Az ötlettől már akkor sem volt mindenki elragadtatva, legutóbb pedig Indiában fordított hátat számos partner a kezdeményezésnek.