MTI

Szökevény galaxisokat fedeztek fel

Szökevény galaxisokat fedeztek fel amerikai és francia csillagászok. A Harvard-Smithsonian Asztrofizikai Központ és a toulose-i Asztrofizikai és Bolygókutató Intézet (IRAP) tudósai a Science legújabb számában ismertetik kutatási eredményeiket.

Az asztronómusok eddig körülbelül kéttucatnyi szökevény csillagot találtak, sőt galaxisától elszakadt csillaghalmazt is azonosítottak. A legújabb kutatások keretében viszont 11 olyan csillagvárost fedeztek fel, amelyek otthont adó galaxishalmazukból kilökődve örök magányosságra vannak ítélve - olvasható a PhysOrg hírportálnak a tanulmányt összefoglaló ismertetőjében. Egy égitest akkor "menekülhet" el "otthonából", ha az elszakadási sebességnél nagyobb gyorsasággal száguld. A szökevény csillagok esetében ez másodpercenként 500 kilométer, míg egy galaxisnak az elszakadáshoz másodpercenként 3000 kilométert kell megtennie.


A vizsgálat keretében a tudósok a Sloan Digitális Égboltfelmérési Program (SDSS) és a NASA GALEX ultraibolya csillagászati műholdjának az adatait elemezve eddig ismeretlen kompakt elliptikus galaxisokat kerestek. Ezek a képződmények nagyobbak, mint a csillaghalmazok, de kisebbek, mint az "átlagos" galaxisok. Átmérőjük csupán néhány száz fényév, míg a Tejútrendszeré például százezer fényév. A mostani vizsgálatig mindössze 30 kompakt elliptikus galaxis volt ismert, ezek mindegyike valamely galaxishalmaznak volt a tagja.

A Harvard-Smithsonian Asztrofizikai Központ és az Asztrofizikai és Bolygókutató Intézet csillagászai közel 200 új kompakt elliptikus galaxist fedeztek fel. Közülük 11 teljesen magányos volt, távol bármely nagy galaxistól vagy galaxishalmaztól. "Felbukkanásuk" váratlan volt, hiszen az általánosan elfogadott elmélet szerint a kompakt elliptikus galaxisok nagyobb galaxisok maradványai. Csillagaik többségétől egy még nagyobb galaxis fosztotta meg őket, s az "áldozat" a "rabló" közvetlen közelségében található. Mint a szökevényekről kiderült, nemcsak magányosak, hanem sokkal gyorsabban száguldanak, mint a halmazokhoz tartozó "testvéreik".

Igor Chilingarian, a Harvard-Smithsonian Asztrofizikai Központ csillagásza, a tanulmány első szerzője szerint a magányos kompakt elliptikus galaxisok valójában nem szökevények, hanem száműzöttek. Kezdetben mindegyikük az őket a csillagjaiktól megfosztó nagy galaxis közelében maradt, míg egy harmadik csillagváros bele nem avatkozott a páros életébe, s ki nem penderítette kisebbik tagját. A betolakodók elnyerték a méltó büntetésüket, hiszen befogták őket a nagy csillagvárosok, a szökevény galaxisok viszont örök magányosságra vannak ítélve.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Astrojan #23
    Áruld már el szerinted mekkora a gravitációs gyorsulás a Föld középpontjában.

    De mielőtt hülyét csinálsz magadból, nézd meg a grafikon linkjét is. Engem nem érdekel a deriválásod, sem a képleteid. Képlet akkor kell amikor a középponttól mondjuk 600 km-re akarod megmondani mekkora a gravitációs gyorsulás (még ha sohasem mérted ott meg). De a középpontban nulla, ehhez nem kell képlet, fogd már fel.
  • senki687 #22
    Látom, linkeltél egy ábrát, ami elmagyarázza, hogyan cáfolták meg a gravitációs erő képletetét. Szóval valaki vett egy fúrót és lefúrt 6 ezer km mélyre és közben megméregette a gravitációt, hogy alakul és úgy tűnik, lieneáris. Még szerencse, hogy elég hosszú volt a fúró, meg hogy elég gyorsak voltak a fúrással és így az amúgy 4500 fokon olvadó gyémántfejnek nem volt ideje a fúrástól felmelegednie eléggé ahhoz, hogy szétfollyon. Még a 7500 fokos láva sem bírta a műszereket megolvasztani. Hogy hiheted ezt el?
  • senki687 #21
    Maradjunk a tényeknél. Minden fizikus tud deriválni. Még a rossz fizikus is. Különben első félévben kibukik az egyetemről. Nem véletlenül! Ez olyan alap, ami nélkülözhetetlen, ha foglalkozni akar valaki a fizikával. Sajnos már az általános iskolában tanult gyorsulás képlet is egy derivált. Szóval fizikusoknak ezt nem lehet elkerülni. Aki nem tud határértéket számolni, az sajnos deriválni sem fog tudni, ugyanis függvények határértékét kell hozzá számolni. Na már most, mint kiderült, neked ez nem megy. Ami egyáltalán nem probléma, meg lehet nélküle lenni. De nem a fizikusoknak! Valjuk be őszintén, hogy neked semmi féle közöd nincs a fizikához. Valami agymosó hülyeséggel hagytad, hogy telenyomják a fejed és azt hiszed, hogy akik a legjobbak voltak fizikából középiskolában, 5 évet fizikusnak tanultak az egyetemen, meg rá 3 évre doktoráltak belőle, meg utána a szakmájukban dolgoztak és haladtak előre évek alatt a kutatásaikkal, azoktól te, aki még egy egyszerű határértéket se tudsz kiszámolni, majd jobban fogod tudni, mint ők? Teljesen megértem, hogy szükség va az életben arra, hogy az ember saját magát kicsit túlértékelje és különösnek tartsa, de hidd el nekem, hogy az ilyen szintű beképzeltség, mint ami neked van, az már beteges. Inkább menj el szakemberhez, ha még nem tetted meg, mert ez már kezelendő.
    Utoljára szerkesztette: senki687, 2015.05.04. 17:46:18
  • Astrojan #20
    Nézd, egy utolsó kisérletet teszek, hátha mégis érdekel, ha már itt olvasgatsz a világ végén.

    Semmilyen képletre nem utaltam és általában nem is szoktam, próbáld ezt bevésni.

    Amit állítok: vegyünk egy gömb alakú testet (nem a boltban, hanem csak úgy). Ennek minden része gravitációs hatást okoz. Ezek a rész-hatások a test középpontjában kiegyenlítik egymást, eredőjük nulla lesz. Itt egy földi példa

    Eddig világos? Sehol egy képlet, semmi határérték. De ne cicózz mert akkor meghagylak butának..
  • senki687 #19
    Fizikai képletben szereplő határértékre vonatkozó állítást teszel, miközben bebizonyítottad, hogy lövésed sincs, hogy mi az a határérték.

    Ha visszaolvasod, nem állítottam én semmit a fizikával kapcsolatban, csak kíváncsi voltam, hogy aki ilyen lekesen hülyézi a fizikusokat, mint te, annak van-e bármi féle tudása.
  • Astrojan #18
    Ha valamit cáfolni akarsz, ahhoz először fel kellene fognod, hogy mit akarsz cáfolni. De a fogalmát sem érted annak, hogy miről beszélsz.
    Nincs itt valaki normális?
  • senki687 #17
    1, Úgy érzem, a gravitációs erő képlete eléggé általánosan használt fogalom. Mindenki tapasztalja a hétköznapjaiban is. A 10 emeletről kiejtett vasgolyó lefele esik. Fordítva nem túl gyakori a dolog, szóval a képlet működik, úgy érzem, ez nem vita téma. Amit állítasz, az a gravitációs erő képletén végzett rém egyszerű határértékszámítás eredményének mond ellent. Ez nem varázslat. A gravitációs erő képletből ránézésre 0 lépéssel adódik, hogy tévedsz.

    2, Ugyanakkor úgy tűnik, hogy halvány lila gőzöd sincs a határértékszámításról, mert a legegyszerűbb határértékszámítási feladatot sem tudtad elvégezni. Legalább kértél volna valakitől segítséget, mert az eredmény 2a lett volna, nem pedig 0, ahogy írod. Aki érti a határérték fogalmát, annak ez is egy ránézéses feladat. Nincs mit számolni rajta, mert annyira egyszerű. Hosszabb idő leírni azt, hogy "kisnyúl", mint, mint ránézni és megmondani az eredményt, hogy 2a.

    Ha valamit cáfolni akarsz, ahhoz először fel kellene fognod, hogy mit akarsz cáfolni. De a fogalmát sem érted annak, hogy miről beszélsz.

    Egy jó hasonlattal tudnám szemléltetni a dologot, hogy megértsd. Úszóversenyt taranak az uszodában, de te azt mondod, hogy az usztodában nem lehet úszni, mert szerinted az uszodában nincs is fűzfa és fűzfa nélkül szerinted nem lehet úszni, mert egyszer láttál egy felvétel, ahol úsztak, de ott volt fűzfa. Na körülbelül ennyire nagy baromság az, amit állítasz a gravitációval kapcsolatban.
  • Astrojan #16
    Bocs.
  • Ragnaar #15
    (Igen, a matematika általában a valós anyagi világban teljesen értelmetlen, ézért nem is alkalmazzák.)
    Utoljára szerkesztette: Ragnaar, 2015.05.01. 13:47:15
  • Ragnaar #14
    A gravitáció az tömegvonzás, teljesen értelmetlen egy test tömegközéppontjában saját magára ható gravitációt emlegetni.