Gyurkity Péter
A terroristák is az iPhone-t használják
Erre figyelmeztet egy amerikai ügyész a titkosítás alkalmazása miatt, ám sok a kérdőjel.
Az iOS 7 megjelenése óta több alkalommal érte támadás az Apple operációs rendszerét, mégpedig a készülék tartalmának titkosítása, pontosabban annak alapértelmezett módon történő engedélyezése kapcsán. Most egy manhattani körzeti ügyész kifogásolta a cég lépését, arra figyelmeztetve, hogy ezzel a terroristákat segítik.
Cyrus Vance Jr. egy helyi rádióműsorban fejtette ki véleményét a titkosítás engedélyezése, annak várható következményei kapcsán, bár kijutott a kritikából a Google-nek is, amely az Android esetében igyekszik megvalósítani egy hasonló keretrendszert, ezzel is növelve a felhasználók és a rendszer biztonságát. Vance már nem először hangoztatja negatív véleményét a lépéssel kapcsolatban, ez azonban több kérdést is felvet, hiszen míg egyik oldalról azt hallhatjuk, hogy a titkosítás és a biztonság növelése megnehezíti, mi több, ellehetetleníti a hatóságok dolgát, a Snowden-ügy kapcsán sok emberben inkább ennek ellenkezője merülhet fel, hiszen az a képzetünk támad, mintha az Apple készülékei tárva-nyitva állnának a lehallgatásért felelős szervezetek előtt.
Mások ezt a kérdést egy általánosabb, felülnézeti szemszögből közelítik meg. A világ egyik részén a nyomort és a tudatlanságot okolhatjuk az egyre szélesebb tömegeket megragadó nemzetközi terrorizmus terjedéséért, az úgynevezett fejlett országokban viszont mintha a szándékos félelemkeltés, a tömegtájékoztató eszközökön keresztül eligazodni igyekvő állampolgárok hiszterizálása folyna, a még szorosabb, minden eddiginél kiterjedtebb megfigyelések elfogadtatása érdekében. Jelen esetben az iPhone és az Apple van a célkeresztben, miközben a titkosítás eltávolítása még jobban megkönnyítené a tömeges megfigyeléseket, amelyek sok esetben az alapvető emberi jogok semmibevételével zajlanak.
Sokak szerint a szabadság és a biztonság iránti vágy az emberek nagy többségénél nincs egyformán jelen, a biztonságot ugyanis többre tartjuk az egyéni és a kollektív szabadságjogoknál. Amennyiben ez valóban így van, a fejlett demokráciák valószínűleg nem sokáig húzzák majd. Addig is marad a félelemkeltés, illetve a hatósági törekvésekkel szembeni ellenállás párharca, amely bizonyos esetekben a fentiekhez hasonló megnyilvánulásokat eredményez.
Az iOS 7 megjelenése óta több alkalommal érte támadás az Apple operációs rendszerét, mégpedig a készülék tartalmának titkosítása, pontosabban annak alapértelmezett módon történő engedélyezése kapcsán. Most egy manhattani körzeti ügyész kifogásolta a cég lépését, arra figyelmeztetve, hogy ezzel a terroristákat segítik.
Cyrus Vance Jr. egy helyi rádióműsorban fejtette ki véleményét a titkosítás engedélyezése, annak várható következményei kapcsán, bár kijutott a kritikából a Google-nek is, amely az Android esetében igyekszik megvalósítani egy hasonló keretrendszert, ezzel is növelve a felhasználók és a rendszer biztonságát. Vance már nem először hangoztatja negatív véleményét a lépéssel kapcsolatban, ez azonban több kérdést is felvet, hiszen míg egyik oldalról azt hallhatjuk, hogy a titkosítás és a biztonság növelése megnehezíti, mi több, ellehetetleníti a hatóságok dolgát, a Snowden-ügy kapcsán sok emberben inkább ennek ellenkezője merülhet fel, hiszen az a képzetünk támad, mintha az Apple készülékei tárva-nyitva állnának a lehallgatásért felelős szervezetek előtt.
Mások ezt a kérdést egy általánosabb, felülnézeti szemszögből közelítik meg. A világ egyik részén a nyomort és a tudatlanságot okolhatjuk az egyre szélesebb tömegeket megragadó nemzetközi terrorizmus terjedéséért, az úgynevezett fejlett országokban viszont mintha a szándékos félelemkeltés, a tömegtájékoztató eszközökön keresztül eligazodni igyekvő állampolgárok hiszterizálása folyna, a még szorosabb, minden eddiginél kiterjedtebb megfigyelések elfogadtatása érdekében. Jelen esetben az iPhone és az Apple van a célkeresztben, miközben a titkosítás eltávolítása még jobban megkönnyítené a tömeges megfigyeléseket, amelyek sok esetben az alapvető emberi jogok semmibevételével zajlanak.
Sokak szerint a szabadság és a biztonság iránti vágy az emberek nagy többségénél nincs egyformán jelen, a biztonságot ugyanis többre tartjuk az egyéni és a kollektív szabadságjogoknál. Amennyiben ez valóban így van, a fejlett demokráciák valószínűleg nem sokáig húzzák majd. Addig is marad a félelemkeltés, illetve a hatósági törekvésekkel szembeni ellenállás párharca, amely bizonyos esetekben a fentiekhez hasonló megnyilvánulásokat eredményez.